HÍREK

Megint beleszállt a Nemzeti Bank a kormányba: kimutatták, hogy az ársapkák hogyan emelték meg az árakat

Elemzőjük többek között arról ír, az alapvető élelmiszerek árának maximalizálása más, „helyettesítő” termékek árát emelte meg irreálisan.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt - szmo.hu
2022. december 19.

Komoly, vádiratnak is beillő írás jelent meg a hétvégén a Magyar Nemzeti Bank blogján egyik vezető elemzőjük, Balatoni András tollából. Az Ársapkák és infláció: mit üzen a múlt és mit mutat a jelen? című tanulmányban (amit a 444 is szemlézett) arról írnak, hogy a kormány rossz döntései hogyan járultak hozzá, hogy jelenleg hazánkban a legmagasabb az infláció egész Európában.

Az írás első fele hosszan foglalkozik az alapvető élelmiszereknél alkalmazott ársapkákkal, felhívva a figyelmet egy 1970-es évekbeli amerikai kísérletre, ami szintén kudarccal végződött. Rámutat arra, hogy az árak maximalizálásával az úgynevezett helyettesítő termékek ára nő meg irreálisan. Példaként említi, hogy a kristálycukor ugyan ársapkás, de a porcukor 222 százalékkal drágult február óta. A sima liszt ársapkás, de a rétesliszt 146 százalékkal, míg az étolajat kiváltó sertészsír 215 százalékkal drágult. A hatósági áras sertéscombhoz hasonló karaj 152 százalékkal lett drágább. A csirkecemell ársapkás, de a szabadáras csirkecomb 167, míg a pulykamell 180 százalékkal drágult.

„A rögzített árú termékek esetén elmaradt áremelkedéseket a kereskedők teljes egészében áthárították más termékekre”

– áll a tanulmányban az egyértelmű konklúzió.

„Az ársapka által nem érintett termékeknél bekövetkezett áremelkedés kioltotta az 1,2 százalékpontos technikaiinfláció-csökkentő hatását az intézkedésnek” – teszi hozzá a szerző.

Az írás – és a cikk – azt is megemlíti, hogy végső soron az élelmiszerárak Magyarországon emelkednek a legnagyobb mértékben Európában, miközben egyes feldolgozott termékek az ellátási zavarok miatt versenyhátrányt szenvednek el a külföldiekhez képest.

Balatoni András az üzemagyagárak maximalizálásáról is ír. Mint olvashatjuk, a BRENT ára a nemzetközi piacokon 2021 november 14-én, az ársapka bevezetése előtti napon, literenként 166 forint volt, míg az ársapka kivezetésekor, december 9-én, 193 forint. Azaz 27 forinttal lett drágább az olaj.

Azonban míg tavaly november 14-én 506 forint volt egy liter 95-ös benzin, addig most 632 forint. Azaz az áremelkedés nem 27, hanem 126 forint volt.

A dízelnél még nagyobb az emelkedés, 181 forinttal lett drágább egy liter, mint tavaly november közepén volt. A nagyobb drágulást a magasabb áfa, az egyéb költségek és az adók emelése okozta.

A tanulmány szerint az ársapkák 2022 végére összességében 3-4 százalékponttal emelték a magyarországi inflációt.

Korábban mi is írtunk róla, hogy az üzemanyag ársapkáját a kormány decemberben megszüntette, míg az élelmiszerekét áprilisig meghosszabbította.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

Címlapról ajánljuk

HÍREK

Szinte a tavasz érkezik meg karácsonyra

Azt már korábban is tudtuk, hogy buktuk a fehér karácsonyt, hétvégén tíz fok feletti maximumok várhatók.

Forrás: MTI, fotó: Pixabay/PublicPictures - szmo.hu
2022. december 22.

Pénteken este egy csapadékzóna érkezik, de szombaton felszakadozik a felhőzet, és vasárnap többfelé előfordulhatnak napos körzetek is. Megszűnnek a hajnali fagyok, és a karácsonyi hétvégén tíz fok feletti maximumok várhatók – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből.

Pénteken az ország északkeleti felén erősen felhős vagy borult, párás idő várható, míg dél, délnyugat felé haladva szakadozottabb lesz a felhőzet és néhány órára kisüt a nap. Este északnyugat felől megnövekszik a felhőzet. Az északi megyékben napközben helyenként fordulhat elő eső, zápor, majd este, késő este északnyugat felől csapadékzóna érkezik esővel. A déli, délnyugati szelet élénk lökések kísérhetik. A legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken az északkeleti részeken 2 és 5, míg az ország délnyugati felén 6 és 11 fok között alakul.

Szombaton, szenteste napján reggelig jobbára borult lesz az ég és többfelé várható eső, zápor. Napközben a frontfelhőzet vékonyodik, szakadozik, dél felé húzódik, északkeleten is zsugorodik a köd, illetve a rétegfelhőzet és csak helyenként hullhat csapadék, nagyobb eséllyel a délnyugati megyékben. A délnyugati, majd északnyugati szél megélénkül, helyenként megerősödik.

A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 1 és 7, a legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között alakul.

Karácsony első napján, vasárnap az éjszakai ködfoltok nagy része feloszlik. A változó vastagságú felhőzet – főleg réteg és fátyol – mellett előfordulnak napos körzetek, illetve időszakok. Legfeljebb szitálás fordulhat elő, éjjel esetleg ónos szitálás. A déli szél többnyire mérsékelt marad. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 3 és plusz 4 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet 6 és 12 fok között várható.

Kapcsolódó

Kiderült, mennyi lesz jövőre a táppénz és a GYED

A minimálbér emelése 2023-ban egy sor járadék és juttatás összegét is magával húzza majd.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK

„A szocializmusba nem érdemes visszamenni” – itt a videó Matolcsy éles kormányritikájáról

A jegybankelnök szerint a magyar gazdaság nem omlott össze, de bajban vagyunk, ezért változtatni kell a kormány elhibázott válságkezelésén.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2022. december 05.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, élesen kritizálta a Magyar Nemzeti Bank elnöke a kormány gazdaságpolitikáját. Matolcsy György szerint "szembe kell néznünk azzal, hogy a magyar gazdaság válságközeli helyzetben van". Azt is mondta, hogy „megbomlott a kormány és a jegybank gazdaságpolitikai összhangja – ez sokba kerül”. A jegybankelnök úgy látja, „helytelen a kormány válságkezelési stratégiája”.

Kapcsolódó

Matolcsy: „A magyar gazdaság válságközeli helyzetben van”

A jegybank elnöke az országgyűlés gazdasági bizottsága előtt fogalmazott keményen. Szerinte helytelen a kormány válságkezelési stratégiája, a saját döntéseink miatt vagyunk bajban.

Matolcsy az Országgyűlés Gazdasági bizottságának hétfői ülésén mondta el a véleményét a gazdaságpolitikáról. Az RTL nyilvánosságra hozta a felvételt, amelyből kiderül, miket mondott még a jegybankelnök.

„Szembe kell nézni azzal, hogy a pénzügyi, makrogazdasági mutatóink az Európai Unióban az első-második legrosszabb helyen vannak. Jövőre már a legrosszabb lesz, mert a 15–18 százalék között várható infláció a legmagasabb lesz az Európai Unióban. Szembe kell nézni azzal, hogy ha Magyarország nem változtat a gazdaságpolitikáján, ha nem hajt végre kétharmados gazdaságpolitikai fordulatot, akkor elveszíti az évtizedet, stagnálás, stagfláció következik. Ez most még visszafordítható, jövőre már nem”

- jelentette ki.

Arról is beszélt, hogy a kormány jövőre igen jelentős hitelfelvételre készül, szerinte ezt energiahatékonysági programokra kell költeni, mert azok megtérülnek a folyó fizetési mérlegben és a költségvetésben is. Úgy véli, több ezer milliárd forintra lenne szükség ehhez, mivel „a 25 vagy 50 milliárd forintos energiahatékonysági programok olyanok, mintha nem lennének”.

„Ahogy a hibákat belül követtük el, úgy a megoldás is belül van”

- mondta.

Beszélt arról is, hogy 20 ezer milliárd forintban mérhető a családok pénzügyi megtakarítása, ezt az összeget most eszi az infláció. Nagyjából ugyanennyi likviditási tartalék van az üzleti szektorban, ezt is meg lehetne mozdítani kormányzati programokkal, amelyek energiahatékonysági, vagy élelmiszeripari termelékenységet növelő beruházásokba csatornáznák be ezeket a pénzeket.

A jegybankelnök azért biztató dolgokat is mondott.

Szerinte a fizetésképtelenség veszélye nem áll fenn, a magyar gazdaság pedig egyáltalán nem omlik össze. „Bajban vagyunk, sok szempontból saját döntéseink hiánya miatt vagyunk bajban, de egész Európa bajban van” - mondta.

Úgy véli, már 2010-től tudatosan át lehetett volna állni megújuló energiaforrásokra. Az inflációból való kiút egyik legfontosabb elemének tartja az energiaátmenetet, ez ugyanis a külkereskedelmi mérleg, a folyó fizetési mérleg és a költségvetés szempontjából is segít a megbomlott egyensúly helyreállításában, és a foglalkoztatásnak is jó.

További problémának tartja azt is, hogy

Bulgária után a második legalacsonyabb termelékenységű élelmiszeriparral működünk, a magyar gazdaság termelékenysége pedig az Európai Unió 27 országa közül hátulról a negyedik.

Mint mondta, ha ezen nem változtatunk, nem lesz felzárkózás, és „nemhogy az öt legjobb ország között nem leszünk, de a legjobb 15 között sem”.

Matolcsy szerint a kormány 2013-tól az MNB támogatásával minden válságkezelést megnyert, ezért azt gondolták, hogy automatikusan megnyerik ezt az energiaárrobbanásos, inflációs válságot is. A kormány válságkezelése azonban az elmúlt 6 hónapban hibás volt, ezért változtatni kell rajta.

„Nem, a régi eszközökkel nem lehet megnyerni, a szocializmusba pedig nem érdemes visszamenni.”

Nem látja kilátástalannak a válságkezelést, mivel szerinte Magyarország olyan tartalékokkal rendelkezik a családoknál, vállalkozásoknál, ami a „megnyert 2010-es évtized” eredménye, „csak amíg a párnacihában, vagy látra szóló betétben hever, addig nem vesz részt a válságkezelésben”.

A jegybankelnök nem javasolja az euró bevezetését, mert úgy véli, az eurózóna ugyan véd, de ára van. Magyarország pedig ennek az árnak a megfizetése nélkül is képes visszatérni a növekedési pályára.

A 2021-es 6,8 százalékos költségvetési deficitet Matolcsy György műhibának nevezte. Végül kijelentette:

„A Magyar Nemzeti Bank kéri, követeli azt, hogy a magyar kormány térjen vissza az egyensúlyok helyreállításának útjára és nyerjük meg újból az évtizedet!”

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK

Megtalálta a Haribo közel 2 milliárd forintos csekkjét, hat csomag édességet kapott jutalmul

Nem igazán volt lenyűgözve a vállalat kisszerű ajándékától a német férfi.

Fotó: Pixabay.com - szmo.hu
2022. november 14.

A csak Anouar G néven emlegetett férfi éppen Frankfurtból igyekezett haza, ahol édesanyját látogatta meg. Ekkor pillantotta meg a vonatperonon a banki megbízást, amit vélhetően a Haribo egyik munkatársa hagyott el.

A 38 éves férfi teljesen ledöbbent, amikor meglátta, hogy a csekk értéke 4 631 538,80 euró, azaz nagyjából 1,85 milliárd forint.

A csekket állítólag a Rewe németországi szupermarketlánc állította ki a Haribo édességgyártóknak, de az valahogy elveszett az állomáson.

„Olyan nagy összeg volt rajta, hogy ki sem tudtam mondani”

– emlékezett vissza a férfi a Mirror beszámolója szerint.

Anouar felvette a kapcsolatot Hariboval, ahonnan rövidesen vissza is jelzett a vállalat egyik ügyvédje.

A csekket viszont ahelyett, hogy visszakérték volna, azt mondták a férfinak, hogy semmisítse meg, majd bizonyítékként küldjön erről egy fényképet.

Anouar eleget tett a kérésnek, majd néhány nappal később kapott egy dobozt a Haribótól, amiben mindössze hat zacskó édességük volt.

Az ajándék nem igazán nyűgözte le az ismeretlen férfit, mivel úgy gondolja, milliókat takarított meg a cégnek.

Kapcsolódó

Leleplezték, hogy milyen embertelen körülmények között készülnek a gumimacik

A munkások járművekben alszanak, nem jutnak tisztított vízhez, és vécére sem mehetnek akármikor.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK

Megsemmisíti az orosz haderőt a Nyugat, ha Putyin atomot vet be Ukrajna ellen – mondta az uniós főképviselő

A NATO főtitkára is arra figyelmeztetett, hogy súlyos következményei lennének, ha Oroszország nukleáris fegyvert vagy bármilyen nukleáris eszközt alkalmazna Ukrajna ellen.

Fotó: Northfoto - ZUMA Press, Inc./Pavel Bednyakov/Kremlin Pool - szmo.hu
2022. október 13.

Egyértelmű figyelmeztetést küldött Vlagyimir Putyinnak az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Josep Borrell arról beszélt egy brüsszeli eseményen, hogy ha az orosz elnök nukleáris fegyvert vet be az Ukrajna elleni háborúban, komoly megtorlásra számíthat a nyugati országoktól.

„Putyin azt mondja, nem blöfföl. Nos, nem is engedheti meg magának, hogy blöfföljön. Azt is világossá kell tenni, hogy az Ukrajnát támogató emberek, az Európai Unió, az uniós tagországok, az Egyesült Államok és a NATO sem blöfföl. Bármilyen atomtámadás Ukrajna ellen választ követel. Nem nukleáris választ, de olyan erősségűt, amely megsemmisíti az orosz hadsereget”

- mondta az uniós főképviselő a Guardian szerint.

Hasonló kijelentést tett a NATO főtitkára is Brüsszelben - számolt be róla az MTI. Jens Stoltenberg hangsúlyozta, "rendkívül távoliak" az olyan a körülmények, amelyek között a katonai szövetségnek nukleáris fegyvert kellene bevetnie.

„Súlyos következményei lennének, ha Oroszország nukleáris fegyvert vagy bármilyen nukleáris eszközt alkalmazna Ukrajna ellen”

- mondta a NATO-főtitkár, aki szerint az orosz nukleáris fenyegetés a legveszélyesebb és legfelelőtlenebb a háború februári megkezdése óta. Ilyen eszközök alkalmazása alapjaiban változtatná meg a konfliktus természetét - emelte ki.

Putyin nukleáris retorikáját veszélyesnek és felelőtlennek tartja, de mint mondta, a NATO komolyan veszi ezeket a fenyegetéseket, viszont nem ijed meg és éber marad. Azt is hozzátette, hogy a NATO nem részese a konfliktusnak, de továbbra is támogatja Ukrajnát, ameddig csak kell.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk