?> /hirek/meghalt-fekete-gyorgy-a-nemzet-muvesze-az-mma-tiszteletbeli-elnoke/ Meghalt Fekete György, a nemzet művésze, az MMA tiszteletbeli elnöke | szmo.hu
hirdetés

HÍREK

Meghalt Fekete György, a nemzet művésze, az MMA tiszteletbeli elnöke

A Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.
MTI - szmo.hu
2020. április 15.


Link másolása

hirdetés

Életének 88. évében meghalt Fekete György belsőépítész, iparművész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tiszteletbeli elnöke - tudatta az MMA szerdán.

Fekete Györgyöt szerdán érte a halál. A tiszteletbeli elnököt a Magyar Művészeti Akadémia mély fájdalommal gyászolja és saját halottjának tekinti - közölték.

Fekete György több évtizeden átívelő, rendkívül gazdag alkotói életműve mellett aktív kulturális közéleti tevékenységet vállalva dolgozott, valamint a Magyar Művészeti Akadémia elnökeként, majd tiszteletbeli elnökeként a hazai kulturális élet gazdagítását szolgálta. Kultúrpolitikusként az Antall-kormány államtitkáraként létrehozta a Nemzeti Kulturális Alapot, majd 2011-től kiépítette "a magyar kultúra csúcsintézményét", az MMA-t, összhangban azzal, ahogy Makovecz Imre megálmodta.

Az összegzés felidézi, hogy a Magyar Érdemrend nagykeresztje átadásán, 2017-ben Fekete Györgyöt Orbán Viktor miniszterelnök a magyar kultúra elszánt és kipróbált harcosaként, művészként, kultúrpolitikusként, az MMA kiépítőjeként és őreként köszöntötte. Kiemelte: Fekete György nem is egy, de legalább két életműnyi munkát végzett el: 1994-ben egy teljes művészi és kultúrpolitikai életpálya után nyugdíjba vonult, mégis előbb országgyűlési képviselő lett, a KDNP alelnöke, majd felépítette "Magyarország legjelentősebb kulturális intézményét", a Magyar Művészeti Akadémiát. A kormányfő akkor hangsúlyozta, a kultúra nemzeti identitásunk megtartásának küzdőtere, és ennek az arénának Fekete György "igazi veteránja" volt.

Fekete György 1932. szeptember 28-án született Zalaegerszegen. 1957-ben szerzett kitüntetéses belsőépítész diplomát az Iparművészeti Főiskolán. 1964-ig dolgozott Gádoros Lajos építész műtermében az Általános Épülettervező Vállalatnál irányító tervezőként. Abban az időszakban számos nagyberuházás tervezésében vett részt. 1964-ben önálló műtermet létesített, amelyben oktatási, kereskedelmi, egészségügyi, igazgatási és kulturális létesítmények belsőépítészeti tervei készültek. Folyamatosan készített bútor- és tárgysorozat terveket is, közülük többet az Iparművészeti Vállalat boltjaiban forgalmaztak. Hazai alkalmakon és Magyarország képviseletében mintegy 30 országban170 kiállítási terve valósult meg. Murális pályázatok nyerteseként számos műve kapott helyet középületek enteriőrjeiben. Több száz szakcikk és tanulmány írója, hat televíziós sorozat környezetkultúrával foglalkozó adásának forgatókönyvírója és műsorvezetője volt.

hirdetés

1980 és 1983 között a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolát igazgatta, 1986-tól 1989-ig az Iparművészeti Vállalat művészeti vezetője, valamint a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének alelnöke volt. 1990 és 1994 között a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára, majd 1994-től 1998-ig országgyűlési képviselőként a kulturális bizottság tagja volt. Egyik alapítója és első elnöke volt a Nemzeti Kulturális Alapnak. 1996-ban habilitált egyetemi tanárrá a Nyugat-Magyarországi Egyetemen, az intézmény Alkalmazott Művészeti Intézetének professor emeritusa volt.

Fekete György újraalapította a Magyar Iparművészet című folyóiratot, azt főszerkesztőként jegyezve. Alapító elnöke volt a magyar örökségeket megnevező bizottságnak. 2002-ben nagyszabású kiállításon adott számot belsőépítészeti életművéről a Vigadó Galériában. Művésztársaival folytatott beszélgetései, esszéi, versei, cikkei 18 kötetes könyvsorozatban jelentek meg.

Belsőépítészként tervezett múzeumi kiállítási installációkat, református templomok, iskolák, üdülőszállók, művelődési házak belső tereit, valamint külföldi magyar kiállításokat is. 2017 őszén 85+85 címmel famozaik-kollázs tárlatát láthatta a nagyközönség a Pesti Vigadóban. A születésnapi kiállításhoz kapcsolódóan jelent meg a Magyar Belsőépítészek sorozat 4. kötete, ami Fekete György gazdag pályáját mutatta be. Szintén 85. születésnapjára jelent meg Dvorszky Hedvig könyve Fekete György életútjáról és munkásságáról. 2019-ben az MMA Kiadónál válogatás jelent meg Fekete György: Hazafelé - Számadás a vándorútról címmel.

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) egyesülethez 1995-ben csatlakozott, melynek 2010-ben ügyvezető elnöke lett, majd 2011 novemberétől a köztestületté vált intézmény első, majd újraválasztott elnöke lett. 2017-től az MMA tiszteletbeli elnöke volt.

Fekete György 1966-ban Munkácsy Mihály-díjat kapott, 1981-ben érdemes művész lett, 1998-ban megkapta a Magyar Művészeti Akadémia Arany Oklevelét, 2008-ban Magyar Művészetért Díjban részesült. 2011-ben megkapta a Köztársaság Elnökének Érdemérmét, 2012-ben Kossuth-díjat kapott. 2017-ben a Magyar Érdemrend nagykeresztjét vehette át, 2018-tól a nemzet művésze volt. Több település díszpolgára, a professor emeritus cím birtokosa volt, valamint tagja egyebek mellett a Szent Korona Testületnek és elnöke a Nemzet Művésze díj Bizottságnak.

Fotó forrása: Wikipédia


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK

Karácsony nyelvvizsga-bizonyítványának megvizsgálását kéri az Oktatási Hivatal a Corvinustól

A főpolgármester 2004 és 2008 között dolgozott tanársegédként az egyetemen, ám a Magyar Nemzet szerint nem felelt meg az állás betöltéséhez szükséges feltételeknek.

Link másolása

hirdetés

Felkéri az Oktatási Hivatal (OH) a Corvinus Egyetemet Karácsony Gergely nyelvvizsga-bizonyítványának ügyének kivizsgálására - írja a Magyar Nemzet.

A lap azzal a kérdéssel kereste meg a hivatalt, hogy a főpolgármester hogyan dolgozhatott évekig tanársegédként a Corvinus Egyetemen C típusú nyelvvizsga, államilag elismert oklevél hiányában. Nyelvvizsgája ugyanis nincs, csak egy lektorátusi igazolása az angol nyelvtudásáról.

Karácsony 2000-ben végzett az ELTE-n szociológusként, és bár akkor még nem kellett nyelvvizsga a diplomaszerzéshez, de a lap szerint arra már nem jogosította fel őt, hogy tanársegédként állást vállaljon a felsőoktatásban, arra meg pláne nem, hogy később még adjunktusként is dolgozzon.

Mint írják, a Corvinus birokukba került doktori szabályzata szerint ugyanis abban az időben, amikor a politikus az egyetemen dolgozott, előírás volt a tanársegédi pozícióhoz a nyelvvizsga, az adjunktusi feladatok ellátásához pedig még egy második idegen nyelv szaknyelvi és előadói szintű ismerete is szükséges lett volna. Vagyis hivatalosan nem dolgozhatott volna az egyetemen.

Az OH tájékoztatása szerint a Corvinus egyetem mint munkáltató alkalmazta Karácsony Gergelyt abban az időben, ugyanakkor a nemzeti felsőoktatási törvény szabályai alapján a hivatal hatósági ellenőrzést indíthat a felsőoktatási intézmény működése jogszerűségének a vizsgálatára.

Ezzel a jogával pedig most élni is fog az OH, mert hétfőn, azaz még a nap folyamán felveszi a kapcsolatot a Corvinus Egyetemmel és felkéri az ügy kivizsgálására.

Karácsony Gergely angoltudása az utóbbi pár hétben lett politikai téma, számos kormánypárti politikus kritizálta ezért az ellenzéki előválasztáson induló miniszterelnök-jelöltet. Fürjes Balázs szúrt oda neki először ezzel kapcsolatban, miután a főpolgármester az Economist nevű angol lapnak nyilatkozva alacsonynak és kövérnek nevezte Orbánt, és bár utána bocsánatot kért ezért, Fürjes Balázs államtitkár úgy fogalmazott: "Kár, hogy az Economist újságírójának mondta. Felteszem, magyarul, tolmáccsal, hiszen angolul nem beszél. Érdekes, hogy a sok különbség mellett ezt az egyet nem emelte ki az angol nyelvű lap: egyikük beszél angolul, a másik nem..."

hirdetés

Azóta Karácsony elismerte, hogy Orbán jobban beszél nála angolul, majd arról beszélt az Egyenes beszédben, hogy neki "hiperpasszív" angoltudása van, és megígérte azt is, hogy felfrissíti az ismereteit, megválasztása esetén pedig angol nyelvű, nemzetközi sajtótájékoztatót tart majd.

A Telexnek adott interjújában azt mondta, hogy az egyetemi lektorátusi nyelvvizsgáját 2000-ben szerezte meg az ELTE idegen nyelvi lektorátusán, akkoriban ez is elég volt a diploma megszerzéséhez. Szerinte 2004-ben nem kellett ennél komolyabb papír ahhoz, hogy tanársegéd lehessen a Corvinuson.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés
HÍREK

Hatalmas cégvagyontól vált meg Mészáros Lőrinc volt felesége

Mészárosné Kelemen Beatrixnek így mostanra egyetlen komolyabb vállalatban maradt érdemi részesedése.

Link másolása

hirdetés

Eltűnt a legnagyobb, korábban családi tulajdonban lévő vállalkozások részvényesei közül Mészáros Lőrinc volt felesége, aki ezzel százmilliárdos cégvagyontól vált meg - írja a G7.

A százmilliárdos nagyságrendű állami megrendelésekkel megbízott építőipari cégeket összefogó Mészáros Építőipari Holding negyedét még tavaly vehette át exférje, májusban pedig már a család tőzsdén kívüli érdekeltségeinek nagy részét tulajdonló Talentis Group is kizárólag Mészáros Lőrinc kezében volt. Utóbbinak korábban a felét birtokolta Mészárosné Kelemen Beatrix.

A Talentis Group csak a napokban adta le a beszámolóját, amelyből kiderült, hogy "a céget is elérte a válás, igaz, később, mint az építőipari érdekeltségeket". Ezt a vállalatot ugyanis 2020 végén Mészárosék még ketten birtokolták fele-fele arányban, május 31-én azonban

Mészáros Lőrinc már egyedüli részvényesként döntött róla, hogy mi legyen a társaság 6,7 milliárdos nyereségének a sorsa.

Az viszont nem derül ki, hogy pontosan milyen formában kerültek ezek a cégek a felcsúti milliárdoshoz, volt felesége pedig kapott-e értük pénzt, és ha igen, mennyit.

Mészárosné Kelemen Beatrixnek így mostanra egyetlen komolyabb vállalatban maradt érdemi részesedése, a Life- és OzoneTV-t is működtető Media Vivantis Zrt-ben, amelyet már a kezdetektől egyedül birtokol.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Szlávik János: „Biztos, hogy fog kelleni harmadik oltás”

Az infektológus beszélt arról is, miért fontos, hogy a második dózist is beadassák maguknak az emberek, illetve, hogy a várva várt hatmillió beoltottat nagyon nehéz lesz elérni.

Link másolása

hirdetés

A TV2 reggeli műsorának vendége volt hétfőn Szlávik János. Az infektológus az oltási hajlandóság kapcsán elmondta, most már nagyon nehéz lesz meggyőzni azokat, akik eddig nem akarták magukat beoltatni.

"Nagyon-nagyon nehéz lesz elérni a várva várt a hatmilliót, ami már egészen komoly teljesítmény lenne már Európához képest is"

- fogalmazott Szlávik, aki szerint még azért akadnak olyanok, akik megváltoztatják a véleményüket, akár azért, mert meg akarják magukat védeni, akár azért, mert egyszerűen csak a védettségi kártyára van szükségük.

Az infektológus azt is elmondta, hogy a mutánsok továbbra is azokat veszélyeztetik, akik nincsenek beoltva. A negyedik hullám viszont ennyi beoltottnál már olyan óriási nem lehet.

Szlávik szerint az ritka dolog, hogy azok is megfertőződjenek, akik már be vannak oltva, "hogyha véletlenül újrafertőződne, lehet, hogy észre se veszi. Jóval kevesebb eséllyel fertőz másokat."

Az infektológus beszélt arról is, miért nagyon fontos, hogy a második oltást is beadassák maguknak az emberek, hiszen vannak olyanok is, akik csak az első oltást vették fel. Ugyanakkor Szlávik szerint

hirdetés
"biztos, hogy fog kelleni harmadik oltás" is.

Hozzátette, arra egyelőre még nincsenek adatok és tudományos bizonyítékok, hogy ez mikor lesz szükséges, de szerinte kelleni fog a harmadik oltás is. Megjegyezte ugyanakkor, hogy nem szabad elfelejteni azt, hogy más oltások fognak jönni, olyan mutánsok ellen is hatékony vakcinák, amelyekkel érdemes lesz majd a harmadik oltást is elvégezni.

Videó: A Szlávik Jánossal készült interjú

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés
HÍREK

Úgy tűnik, mégsem jön Vlagyimir Putyin a napokban Magyarországra

A külügyminisztérium legalábbis nem tud arról, hogy az orosz elnök Budapestre látogatna mostanában.

Link másolása

hirdetés

Mint szombaton megírtuk, a Magyar Nemzet úgy értesült, hogy a vasárnap kezdődött budapesti cselgáncs-világbajnokság miatt Magyarországra látogathat a napokban Vlagyimir Putyin orosz elnök és Matteo Salvini, az olasz Liga párt elnöke, korábbi belügyminiszter is. A lap információi szerint a Nemzetközi Judószövetség elnöke, Marius L. Vizer hívta meg a világbajnokságra Putyint.

Az orosz elnököt a sportág nagy barátjának tartják, a 2017-es budapesti vb-n is ott volt a Papp László Budapest Sportarénában.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is megerősítette a meghívás tényét, de arról nem nyilatkozott, hogy az orosz elnök ellátogat-e Budapestre.

Az Index érdeklődésére azonban

hirdetés
a Külgazdasági és Külügyminisztérium nem erősítette meg a látogatás tényét, azt közölték, hogy nem tudnak ilyen látogatásról.

A lap hozzáteszi, hogy Putyin látogatása azért lenne nagy diplomáciai dobás, mert az orosz elnök jövő héten, június 16-án először találkozik személyesen Joe Biden amerikai elnökkel, a két nagyhatalom kapcsolata pedig most messze nem kiegyensúlyozott. Ha pedig a Biden-találkozó előtt Putyin Orbán Viktorral egyeztetne, Magyarország biztosíthatná helyét a nagyhatalmi találkozó napirendjében.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk