HÍREK

Matolcsy György feldarabolná Budapestet, szerinte 600 ezer fő körüli lakosság lenne az egészséges

A jegybankelnök szerint a főváros messze elmarad térségi, uniós és globális versenytársaitól, valamint saját képességeitől és lehetőségeitől is. Felvázolta, hogy változtatna ezen.

Link másolása

A "Budapest-dilemmáról" ír a Magyar Nemzetben megjelent cikkében Matolcsy György, aki szerint a fővárost fel kellene osztani több kisebb területre, és 600 ezerre kell csökkenteni a lakosságát, hogy fejlődőképesebb legyen a jövőben.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint ugyanis Budapestet egyfajta kettősség jellemzi: "egyfelől a magyar nemzet büszkesége, másfelől egy vízfej, a kommunista diktatúra káros öröksége".

Ezt a gondolatot hosszabban kifejtve is leírja, aminek a lényege, hogy míg a főváros a magyarság politikai, kormányzati, kulturális, szellemi, gazdasági és pénzügyi központja, addig demokratikus és piacgazdasági keretek között nem képes dinamikus fejlődésre, "nem tud jól sáfárkodni a felhalmozott értékeivel, és nem képes megragadni a jövő lehetőségeit". Szerinte "Budapest messze elmarad térségi, uniós és globális versenytársaitól. Ennél is rosszabb, hogy messze elmarad saját képességeitől és lehetőségeitől".

Matolcsy úgy gondolja, hogy a „budapesti patthelyzet” a mai fővárosi szerkezettel nem oldható fel sem a közeli, sem a távoli jövőben.

Szerinte a főváros és az ország akkor lenne egyensúlyban a magyar és a Kárpát-medencei térben, ha Budapest lakossága a jelenlegi 1,7 millióról 600 ezer körülire csökkenne.

Az arányos, egészséges fejlődéshez pedig ezeket a lépéseket kellene megtenni:

• nagyságrendileg meg kell növelni a budapesti kerületek önállóságát - a belső kerületei elsősorban egymással működnek együtt, a külső kerületek pedig már a főváros környezetében működő önálló városokkal fűzik szorosabbra kapcsolataikat

• kormányzati infrastruktúra programokat kell indítani a külső budapesti kerületek és a Budapesten kívüli városháló összekötésére

• meg kell teremteni a Budapest további szétválásához szükséges demokratikus és rendezett kereteket - Matolcsy szerint a kerületek szavazóinak döntésére érdemes bízni, hogy kiválnak-e a mai fővárosból, megteremtve az önálló városi működés feltételeit, vagy maradnak a mai keretek között, önállóbb döntési körrel

• Budapest szétválásához a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint közösségi kiindulópontra van szükség, amely a korábbi, 1873 előtti, majd 1950-ig tartó várostörténeti fejlődés lehet. Úgy véli, A korábbi önálló települések, például Óbuda, Újpest, Kőbánya, Angyalföld, Pesterzsébet, Zugló, Kelenföld, Csepel, Budafok önálló városként való újjáalakulása óriási energiákat szabadíthat fel, mert korábban önállóan képesek voltak a dinamikus fejlődésre

Matolcsy szerint fontos a Budapest-városmag megőrzése, amely egy 600 ezer fő körüli népességgel is teljesíthető.

A főváros tehát a budai és a pesti belső kerületek egységének megtartásával lehet Magyarország új központja, amelyben az állam, a kormányzat, az üzleti élet, a bankrendszer, a felsőoktatás és a kultúra lényegében valamennyi vezető intézménye együtt maradna a Parlamenttől a Várnegyedig, a nagy egyetemektől a nagy kulturális intézményekig.

A jegybankelnök úgy látja, "a már egészséges méretű és térbeli környezetével együtt fejlődő főváros jövőképe már jelentősen eltérhet a maitól". Ebben helyet kaphat

• a nagy budapesti egyetemek köré szerveződő innovációs parkok hálózata,

• egy vadonatúj startup-intézményrendszer, ma még nem létező termékekkel és szolgáltatásokkal,

• egy wellness világközpont rangjára emelkedő fürdőhálózat,

• és egy új okosvárosnegyed egy nagyságrendileg nagyobb konferenciaturizmus-intézményegyüttessel.

"Budapest már ma is jó úton halad egy európai, sőt globális sportfőváros felé, érdemes a még szükséges infrastruktúrát is megépíteni, és a sportgazdaságot összekötni az egészségvárossal. Ezek így együtt egyszerre dinamizálnák a fővárost és a „patkóvárosok” hálózatát, megteremtve egy erős Magyarország erős fővárosát és központi városhálóját" - zárja cikkét Matolcsy.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Azért kell a magánorvosokat belekényszeríteni az állami ellátásba, hogy ne avuljon el a tudásuk – jelentette ki az államtitkár
Takács Péter élő Facebook-videóban egyeztetett az orvosi kamarával.

Link másolása

Élő Facebook-videóban közvetítette a Magyar Orvosi Kamara (MOK) a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkárával, Takács Péterrel folytatott egyeztetést a kormány által tervezett egészségügyi átalakításokról – számol be a Telex.

A két és fél órás megbeszélésen Takács többek között arról beszélt, nem cél az, hogy a csak magánorvosi praxisban dolgozó fogorvosokat, háziorvosokat és foglalkozás-egészségügyi orvosokat is arra kötelezzék, hogy a továbbképzésük gyakorlati részét valamelyik állami kórházban teljesítsék.

A többi csak magánpraxisban dolgozó szakorvosnak viszont az ötévente kötelező továbbképzés részeként átlagosan havi 20 órát kell valamelyik állami egészségügyi intézményben gyakorlatot teljesíteniük. Az államtitkár elmondta: ezek természetesen átlagos időtartamok, ezeket nem havonta, hanem egyben is lehet teljesíteni.

Mint elmondta: eddig gyakran bírálták a kormányt, hogy a magánegészségügy felé tereli az orvosokat. Szerinte a továbbképzési rendszer most a privát szektor orvosainak bevonásával javítja az állami ellátás színvonalát és a betegbiztonságot.

Vannak ugyanis sajnos olyan, kis magánrendelőkben dolgozó orvosok, akik nagyon szűk szakmai területen mozognak, és a tudásuk közben elavul.

Takács elmondta: az orvosi „tudásamortizáció” megakadályozására tanulmányozták az európai példákat. Németországban például az alapellátási ügyeletbe bármilyen orvos, akár egy nőgyógyász vagy egy laboráns is. bekényszeríthető, míg az angolszász és skandináv modellben bizonyos mennyiségű esetszám akkreditált elvégzését írják elő.

A Magyar Orvosi Kamara vezetői szerint a továbbképzés ürügyén való kényszerítés helyett jobb lenne igazi motivációval elérni az állami szektor erősítését.

A MOK vezetői bírálták azt is, hogy az orvosoknak a munkáltató a teljesítménytől függően 20 százalékkal csökkentheti vagy 40 százalékkal növelheti a bérét. Emlékeztettek: 2020-ban a Karmelitában a miniszterelnökkel abban egyeztek meg: minden orvosra egységes alapbéremelés vonatkozik, és ettől az elvtől nem akarnak eltérni.

Takács Péter szerint két év után be kellene látni, hogy bizonyos területeken nem működik a szocialista típusú, mindenkire egyformán érvényes béremelés, és ha van évi 350 milliárd forint a bérekre, akkor azt érdemes lenne a minőségi munka elismerésére fordítani.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Gyurcsány: „Mennyi a negyven, ha csak tizenöt a bér? Cserbenhagytak bennünket” – A savanyúkáposzta okán posztolt a volt miniszterlnök
Életképek Szántódról a volt kormányfő interpretálásában.

Link másolása

Ahogy azt az utóbbi időben megszokhattuk, kissé expresszionista, valamelyest költői stílusban nyilvánult meg közösségi oldalán Gyurcsány Ferenc. A volt miniszterelnök legújabb bejegyzése egyszerű életképnek indul, csak később bizonytalanodunk el, hogy vajon most is szabadvers formájában akarta-e kifejezni magvas gondolatait, vagy szimplán csak érzékletesen írta le mindennapi benyomásait.

A bejegyzés központi eleme ezúttal egy átlagos férfi és a savanyúkáposzta esete.

„Ősz, hosszú hajú férfi, lófarkot visel. Amolyan bohém, pesti ember benyomását kelti. Borostás. Sovány, karakteres arca van, inkább zöld szemekkel.

A hűtőpult mellett áll. Savanyú káposztát keres, három különböző csomag van. Más termelő, más ár. Felveszi, nézi az árat, visszarakja. Nézi a következőt. Semmi gesztus, hétköznapi, talán érzelemmentes az arc. Végül egyiket se rakja bele a kosarába. Elengedte. Nem lesz káposzta mostanában az asztalon”

– írja a Mindennapok Ismeretlen Hőséről a volt kormányfő, majd tanulságfélét igyekszik levonni:

„Elrabolták az országot. Metszően fájó élelmiszerinflációt hoztak a fejünkre. Mennyi a negyven, ha csak tizenöt a bér? Cserbenhagytak bennünket. Megöl bennünket a valóság. A semmi. Az élhetetlen élet. Kuszahaza. Lent szorít, fent csillagos ég.”

Közben arról is ír, hogy a hangosbemondónak folyamatosan vásárlásra kell buzdítania az embereket, állandóan a leárazásokat mondják be. „Te tetted!” – teszi hozzá, csak gyaníthatjuk, hogy Orbán Viktorra gondolva ezzel. Sorait pedig egy Szózat-átírással zárja:

„Aztán majd jönni fog, mert jönni kell. Egy jobb kor. Egy jobb élet. Volt már hasonló jajj, Vörösmarty jobban írta.

Drága a savanyú káposzta mostanában.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Putyin legújabb háborús beszédén több orosz tábornok is elaludhatott
Az orosz elnök beszéde a szokásos panelekből épült fel: meg fogják nyerni a háborút, a Nyugat a hibás mindenért, az ukránok pedig a testvéreik.

Link másolása

Több orosz parancsnok is csukott szemmel hallgatta végig Vlagyimir Putyin legújabb háborús beszédét, írja a Metro. Az orosz elnök monológja alatt a Kreml fotósa több felvételt is készített a közönségről, melyeken jól láthatók az alvó, de legalábbis mélyen relaxáló tábornokok. Ezek közül az egyik felvételt a Twitterre is posztolta Anton Gerascsenko.

Az ukrán belügyminiszter tanácsadója a fotóhoz azt írta, hogy a katonai vezetők „nagy érdeklődéssel és figyelemmel” hallgatták az elnök szavait.

Putyin védelmi vezetőkhöz intézett tévébeszédében továbbra is a Nyugatot vádolta azzal, hogy Oroszország meggyengítése és feldarabolása a célja a szövetségeseknek. Az orosz elnök annak ellenére „testvéri” népnek nevezte az ukránokat, hogy a február óta kezdődött invázió során több tízezer embert ölhettek meg az oroszok, és milliók hagyták el otthonaikat.

„Kétségtelenül tragédia, ami történik, de nem a mi politikánk eredménye” – jelentette ki Vlagyimir Putyin, akinek nincs kétsége afelől, hogy a különleges katonai hadművelet során az oroszok el fogják érni céljaikat. Ugyanakkor leszögezte, hogy tanulniuk kell az Ukrajnában elkövetett hibákból. Egyúttal biztosította a hadsereget arról, hogy a pénz nem számít, és minden szükséges eszközt megkapnak a háború során. Putyin azt is bejelentette, hogy hamarosan elkészülnek az első „Satan II” hiperszónikus rakétákkal.

Szergej Sojgu is a nyugati országokat vádolta a konfliktus elhúzódásával. A védelmi miniszter javaslatot tett a kötelező katonai szolgálat jelenlegi 18-27-ről 21-30 éves korra módosítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Varga Judit: „A fiataloknak 25 éves korig járó szja-mentességet a gyermeket vállaló nők számára 30 évre emeljük”
Orbán Viktor az új intézkedést már szeptemberben említette.

Link másolása

Varga Judit igazságügy-miniszter rendkívüli bejelentést tett Facebook-oldalán.

„A fiataloknak 25 éves korig járó szja-mentességet a gyermeket vállaló nők számára 30 évre emeljük.”

Orbán Viktor még szeptemberben, a parlamentben beszélt arról, hogy decemberben a kormányzati intézkedések között lesz, hogy ha egy fiatal nő már elhagyja a 25. évét, de vállalja, hogy 30 éves koráig megszüli az első gyermekét, akkor addig továbbra is élvezheti az szja-mentességet - emlékeztet az ATV.

A miniszterelnök később a szerdai kormányinfón beszélt arról, hogy ha a kormány elfogadja, akkor az szja-mentesség 30 éves korig él majd a gyermeket vállaló nők számára.

Herczeg Mária, a MASZSZ nőtagozatának elnöke korábban az ATV egyik műsorában szkeptikusan vélekedett az intézkedésről, mivel szerinte amíg a munka világának szabályzói és maga a munka törvénykönyve nem fog garanciát adni a gyermeket vállaló családoknak, addig minden ilyen bejelentés „egy jó nagy propaganda”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk