HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Márki-Zay: Senki másnak sem lett volna esélye a Fidesszel szemben

A volt ellenzéki miniszterelnök-jelölt a Partizánnak adott az éjjel interjút. Azt mondta, az ő szerepén 1-2 százalék múlhatott, de ekkora különbség nem.

Link másolása

Márki-Zay Péter szerint ez a különbség nem magyarázható az ő hibáival. "Biztosan sok hibát elkövettem, de abban is biztos vagyok, hogy az elmúlt 4 évben mindent megtettem, és abban is biztos vagyok, hogy senki másnak nem lett volna esélye a Fidesszel szemben."

Szerinte, ha egy-két százalékos lenne a különbség, lehetne egymásra, vagy rá mutogatni, de ennél sokkal súlyosabb a helyzet.

A Partizánnak azt mondta, a vásárhelyi körzet miatt is rendkívül szomorú és csalódott, ahol Lázár Jánostól szenvedett vereséget. "Bár nyilvánvalóan nem koncentráltam az időmet és az energiámat erre a körzetre, hiszen az országban kampányoltam elsősorban, de még így is azt gondolom, hogy rendkívül elszomorító az eredmény."

Biztos volt benne, hogy az a jó stratégia, hogy a teljes hatpárti összefogás mellé odaállítják a civileket, a cigányságot, a konzervatívokat és a fiatalságot, ami sikerült. "Ennek ellenére született ez a rendkívül gyászos eredmény, de abban biztos vagyok, hogyha bárki más enélkül próbálta volna ezt megtenni, az eredmény sokkal-sokkal rosszabb lett volna."

Szerinte a pártok összefogása nélkül még ennyi mandátumot sem nyert volna az ellenzék.

Arra a kérdésre, hogy nem volt-e sok egyszerre a polgármesteri, miniszterelnök-jelölti és képviselő-jelölti pozíció, azt válaszolta, igen. "Én azért vállaltam el mégis mindhármat, mert sem egyikben, sem másikban nem tudtam volna helyettest találni, pontosabban olyat, akinek több esélye lett volna akár Lázár János legyőzésére ebben a körzetben, akár miniszterelnök-jelöltként Orbán Viktor ellen."

Ugyanakkor szerinte akkora különbséggel nyert a Fidesz, hogy nem az ő kampánymenedzseri munkáján múlt. Sokkal inkább a Fidesz médiatúlsúlyát, propagandájának hatékonyságát, az "információs egyenlőtlenséget" okolja.

Arra a kérdésre, hogy utólag úgy gondolja, bojkottálni kellett volna-e a választásokon való részvételt, Márki-Zay Péter azt válaszolta, "igen, az teljesen racionális döntés lett volna."

"Viccesen szokták mondani, hogy a sikernek sok anyja van, de a kudarc mindig árva" - reagált arra, hogy az összefogás pártvezetőinek többsége ott sem volt a vereséget bejelentő beszédén. Ugyanakkor szerinte még nem erről van szó, bár a következő napokban nem lenne meglepve, ha lennének, akik kihátrálnak mögüle. Azt azért hozzátette, hogy Karácsony Gergely és Donáth Anna, a Momentum elnöke kint volt vele a színpadon, a tömegben pedig látta Fekete-Győr Andrást is.

Megismételte, hogy ő itt marad, mert szerinte az összefogásra most mindennél nagyobb szükség van.

A parlamenti mandátumának felvételéről még gondolkodik.

Azt mondta, ezt a vásárhelyi eredménytől tette függővé, de a helyzet ott sem túl jó, Lázár János Hódmezővásárhelyen belül is nyert.

A Partizán interjúja

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: