HÍREK

Márki-Zay Péter: „Az uniós források csak akkor jönnek, ha Orbán megy”

Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt beszélt arról is, hogy „a fejenként másfél millió forint lehívásához Magyarországnak szigorú korrupcióellenes szabályokat kell hoznia”.

Link másolása

A kelet helyett a nyugat választását javasolja a választópolgároknak Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt, aki azt is kéri tőlük, hogy "gyújtogatóra ne bízzák a tűzoltást" és az április 3-i országgyűlési választáson szavazzanak az ellenzékre, hogy Magyarország megkapja az uniós forrásokat.

Az ellenzéki politikus a Facebook-oldalán hétfőn közzétett videóüzenetében közölte, a következő napokban bejárják az országot, és az ország háromezer településére viszik el ezt az üzenetet.

"Azért fontos, hogy időnként így szóljak önökhöz, mert legtöbbször csak a propaganda által meghamisítva, elferdítve hallanak arról, hogy milyen sorsot szánunk Magyarországnak. Igaz, a héten kaptam 5 percet a köztévében a teljes magyar ellenzék nevében – ennyi jár, négyévente 5 perc. Minden más, amit mondanak rólunk: hazugság.

Azt hazudták például, élükön Orbánnal, hogy katonákat küldenénk Ukrajnába. Ezzel szemben az igazság az, hogy nem küldenénk katonákat Ukrajnába. Az álláspontunk kezdettől világos: a NATO és az Európai Unió hűséges tagjaként a NATO álláspontját támogatjuk – márpedig a NATO nem küld katonákat Ukrajnába. Orbán Viktor ezzel ellentétes hazudozása miatt tegnap feljelentést tettem az ügyészségen rémhírterjesztésért. Hazugságaival, aljas propaganda-hadjáratával félelmet, bizonytalanságot kelt Magyarország polgáraiban. Ez felelőtlen és veszélyes lépés, ilyet államférfi nem tesz. Enélkül is éppen elég bajunk van a háború miatt és attól függetlenül is.

Már a háború előtt is hatalmasat ütött a magyar gazdaságon a rekordinfláció, az árak rohamos drágulása. Európa egyik legmagasabb inflációja januárban és februárban is Magyarországon volt. Nálunk a gondok súlyosabbak, a bajok mélyebbek – éppen Orbán felelőtlensége miatt. Ön vajon rábízná az infláció megfékezését arra, aki önző és szűk látókörű politikájával mindezt előidézte?

A háború hatásai mindenhol gyengítik a nemzeti valutákat, de a rubel után a magyar forint szenvedte el a legnagyobb veszteséget – többet veszített értékéből, mint a háború sújtotta Ukrajna fizetőeszköze. Ön vajon rábízná a megtakarításait arra, aki miatt földbe állt a forint?

Az olajár ingadozása más országokban is kihat az üzemanyag-ellátásra, mégis csak Magyarországon látunk kígyózó sorokat a benzinkutak előtt, csak nálunk korlátozták a tankolható mennyiséget. Ön vajon rábízná az üzemanyagválság megoldását arra, aki mindezt előidézte?

Magyarországra óriási terhet ró az ukrajnai menekültek fogadása. De az állam dolgát civilek és egyházi szervezetek végzik, példát mutatva emberségből. Ön vajon rábízná a menekülthelyzet kezelését arra, aki évek óta üldözi és megbélyegzi a civil szervezeteket?

És hogy bízhatnánk a magyarok biztonságát azokra, akik fülük botját sem mozdítják, ha egy bombákkal megrakott robotrepülőgép száll el a paksi atomerőmű felett? Olyanokra, akik bennünket rágalmaznak katonák és fegyverek háborúba küldésével, miközben saját maguk szavazták meg az uniós fegyverszállításokat? Olyanokra, akik 12 éven át uszítottak az EU ellen, és árulták el Magyarország szövetségeseit, miközben maguk is elismerik, hogy a NATO nélkül képtelenek megvédeni Magyarországot egy orosz támadástól?

12 éve volt az Orbán-kormánynak arra, hogy békében, az uniós forrásokból felzárkóztassa Magyarországot, ám a háború kihívása olyan Magyarországot ért, amely továbbra is Európa második legszegényebb országa, lemaradva nemcsak Nyugat-Európa, de a régió országai mögött is.

Ez a kormány eltékozolt, ellopott 12 évet a magyaroktól. Erre nincs újabb négy éve az országnak. Mert ha Orbán marad, tudjuk, mi következik. A válság alatt mi szegényebbek leszünk, ők tovább gazdagodnak. A társadalmi feszültségek elfedésére újra bűnbakokat gyártanának, gyűlöletet szítanának, szembefordítanák magyart a magyarral. Hogyan bízhatnánk a békét olyanra, aki 12 éve folyton háborúskodik? Rábízhatjuk-e a tűzoltást a gyújtogatóra? Megoldhatja-e a gondokat éppen az, aki okozta őket?

És ki tudná-e szabadítani a korrupció hálójából Magyarországot az, aki ezt a hálót maga szőtte?

Szegénységben és korrupcióban Magyarország csak Bulgáriával vetekszik az Európai Unióban. Bulgária azonban példát is mutatott nekünk:

Néhány napja letartóztatták az országot korábban 12 éven át vezető korrupt, jobboldali populista kormányfőt, miután a Kanadából hazatért közgazdász által vezetett új, sokszínű koalíciós kormány csatlakozott az Európai Ügyészséghez.

Ugye értik már, mitől fél Orbán? Ugye értik, miért hazudik, miért nem mer kiállni egy nyílt vitára, miért retteg a vereségtől? És ugye értik, miért fél csatlakozni az Európai Ügyészséghez?

Az Európai Bíróság néhány hete úgy döntött, hogy Magyarország mostantól nem kapja meg az eddigi fejlődést biztosító uniós pénzeket, nem bízzák az uniós adófizetők pénzét tolvajokra. Lemondhatunk-e Orbán korrupt kormányzása miatt a magyaroknak járó, fejenként 1,5 millió forintnyi európai támogatásról?

Ez a pénz a gazdaság talpra állítását szolgálná, ez a pénz a bajok kezeléséhez kell, ez a pénz jár a magyaroknak. De csak akkor jön, ha Orbán megy.

Mert a fejenként 1,5 millió forint lehívásához Magyarországnak szigorú korrupcióellenes szabályokat kell hoznia, csatlakoznia kell az Európai Ügyészséghez.

Orbán ezt soha nem fogja megtenni, mert úgy járna, mint a bolgár kollégája.

Mi azonban megkapjuk ezeket az uniós forrásokat, mert azonnal csatlakozni fogunk az Európai Ügyészséghez, lesz elszámoltatás – Magyarország nem lesz többé következmények nélküli ország.

És készen állunk arra is, hogy öt éven belül bevezessük az eurót, hogy addig is erős forinttal és áfacsökkentéssel mérsékeljük az árakat.

Nekünk megvan az erőnk, és megvan a tervünk, hogy rendbe tegyük, amit ők elrontottak. Adómentessé tesszük a minimálbért, emeljük a juttatásokat és a béreket, nemcsak megtartjuk a rezsicsökkentést, de tovább csökkentjük a lakhatás költségeit is megújuló energiával, szigetelési programmal és bérlakásépítéssel. Megoldjuk az üzemanyagválságot támogatásokkal, stratégiai készletezéssel és adócsökkentéssel.

Megvannak tehát a válaszok Magyarország problémáira: korrupció helyett uniós pénzek, önkény helyett szabadság, háború helyett béke, a magyar Putyin helyett Európa!

A magyar fiatalok már választottak – Orbán 12 éve alatt 800 ezren hagyták el az országot, és távoztak Nyugatra, és nem Keletre. Ha nem akarjuk, hogy újabb százezrek távozzanak Európába, Európát kell idehozzuk Magyarországra.

Orbán Viktorral és a Fidesz-kormánnyal ez nem lehetséges, de az Európai Unió és a NATO segítségével igen. Ha szövetségeseink sorozatos elárulásával szemben mi az unió és a NATO hűséges tagjai leszünk, kijelenthetjük: Magyarországon nem lesz háború.

De béke csak akkor lesz, ha háborúskodás sem lesz, ha gyűlöletkampányok és hazugsággyárak sem lesznek.

Ezért egyértelmű: Kelet helyett Nyugat. A nyugati biztonsághoz, a nyugati jóléthez, a nyugati szövetségi rendszer megerősítéséhez pedig kormányváltás kell április 3-án.

Ahhoz azonban, hogy eljuttassuk az igazságot minden település minden lakójához, ismét útra kelünk. Bejárjuk az országot, és elvisszük a következő három üzenetet az ország 3000 tepelülésére:

Kelet helyett válasszuk a Nyugatot!

Gyújtogatóra ne bízzuk a tűzoltást!

Hozzuk haza a minden egyes magyarnak járó, másfél millió forintnyi uniós pénzt!

Ezt a három üzenetet azonban csak az Önök segítségével tudjuk eljuttatni minden magyarhoz – kérem, adják tovább 3 embernek, győzzenek meg fejenként 3 embert, hogy szavazzanak április 3-án a valódi változásra!

3000 település, 3 mondat, 3 ember, április 3-a.

Ne feledjék: abból a mély gödörből, ahova Orbán Viktor juttatta hazánkat, a kijárat nem jobbra és nem balra van, hanem csak felfelé!"

Itt a videó a miniszterelnök-jelölttől:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Orbán memóriájával bajok vannak: szerinte a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot
A Kossuth Rádióban adott interjúban máshogy emlékezett a történtekre, mint ahogy az a valóságban történt.

Link másolása

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióba adott interjújában úgy beszélt az árstopokról, mintha azokat kifejezetten az orosz-ukrán háború kitörése után, az uniós szankciók miatt kellett volna bevezetni - vette észre a 444.hu.

A lap emlékeztet, hogy Orbán Viktor nem sokkal a választások előtt, január 12-én jelentette be, hogy hat alapvető élelmiszer árát a tavaly október 15-i szintre csökkentik vissza, február elsejétől minden üzletben ezen az áron lehet őket megvásárolni.

Az árstop pedig éppen akkor lépett hatályba, amikor a miniszterelnök Oroszországba látogatott, amit később békemissziónak nevezett, tehát nemhogy háborúról, de szankciókról ebben az időszakban végképp nem lehetett még beszélni.

Ezzel szemben a miniszterelnök már egészen másként emlékezett a történtekre, szerinte ugyanis éppen a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Kötelező szabadságra küldik év végén a minisztériumok és kormányhivatalok dolgozóit
Akinek már nincs idénre szabadsága, annak a jövő éviből veszik el ezeket a munkanapokat.

Link másolása

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy december 22-től 2023. január 8-ig kormányzati igazgtási szünetet rendel el a kormány, hogy spóroljon az állam. Az intézkedés részletei a csütörtök késő este megjelenő Magyar Közlönyből derültek ki.

A rendelet szerint az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik, ez alól csak a felügyelő miniszter tehet kivételt - írja a hvg.hu.

Ilyen kivételes esetben a szokásostól eltérő munkahelyre is küldhetik az érintetteket, még a miniszterekkel is megteheti ezt a miniszterelnök.

Ez az időszak nem számít bele a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.

A törvénynek az a pontja sem lesz érvényes, amely szerint „a munkáltató jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást”.

Lényegében tehát kényszerszabadságra küldik a tisztviselőket: a felettesek ugyanis kötelesek a szabadságot kiadni a beosztottaiknak.

„Ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény azon rendelkezése, amely alapján a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik” - írják.

Akinek viszont idei szabadsága már nem maradt, annak a jövő évi szabadságokból veszik el ezeket a munkanapokat.

Vagyis az a törvényi előírás sem lesz érvényes, hogy „a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni”.

Egyébként összesen 11 munkanapról van szó, mert a karácsony első napja és újév idén vasárnapra esik, nincs plusz munkaszüneti nap, tehát lehet olyan tisztviselő, akinek jövőre kevés szabadsága marad.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Putyin függetlenné nyilvánított két ukrajnai megyét
Az orosz elnök szerint Herszon és Zaporizzsja lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát figyelembe véve döntött erről.

Link másolása

Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök "döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát".

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Az Ian hurrikán felkapott egy házat, és az öböl közepén dobta le Floridában
Már tíz felett az ismert áldozatok száma, de a hatóságok szerint ennél jóval többen veszíthették életüket a brutális viharban.

Link másolása

Legalább tíz halálos áldozata van már Floridában az amerikai államra szerda délután lesújtó hurrikánnak, írja a BBC. A hatóságok attól tartanak, hogy a mentés és kutatás során ez a szám meredeken emelkedni fog. Az Ian névre keresztelt vihar most Észak- és Dél-Karolina felé halad a szárazföldön. Joe Biden amerikai elnök szerint ez volt a déli állam történetének legpusztítóbb hurrikánja, ami „jelentős számú emberéletet követelhetett”.

A pusztítás után még mindig nincs áram 2,2 millió otthonban vagy vállalkozásnál. A szélvihart követő áradások miatt sokan az otthonukban rekedtek. Őket most házról házra járva menekíti ki a nemzeti gárda. A már ismert tíz halálesetet kivétel nélkül Charlotte megyéből jelentették, ahol még viharosabb volt a szél. Egy helyi szemtanú szerint a 12 órán át tartó szélvihar „brutális” volt.

@cbsnews The Weather Channel meteorologist #JimCantore was met with "Hurricane Ian's full fury" as he covered the then-Category 4 storm from Punta Gorda. #weather #hurricaneian #florida ♬ original sound - cbsnews

Valamivel délebbre, a Lee megyéhez tartozó Fort Myers kikötővárosában „szinte leírhatatlan” a kár az állam kormányzója szerint. Ron DeSantis csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Estero-öböl kellős közepén landolt egy ház, amit egyszerűen felkapott a hurrikán, majd ott dobta le.

Orlandói túlélők elmondták, hogy egy idő után nem volt más választásuk, mint úszva elhagyni otthonaikat. Egy nő a vihar elvonulta után öt percig állt a nyitott ajtóknál, mire a víz nagy része távozott a házából. Szellemváros lett a tengerparti Naplesből is. A település útjai sok helyen járhatatlanok, mindent sár borít, miközben a város ikonikus mólója gyakorlatilag kettétört.

A floridai katasztrófavédelem arra figyelmeztetett, hogy senki ne álljon neki megfelelő képzettség, tapasztalat és eszközök nélkül a vezetékekbe gabalyodott fák és tárgyak eltávolításának, mert akár végzetes következményei is lehetnek.

Az Ian hurrikán először Kubát érte el, majd letarolta Puerto Ricót is. Utóbbi országban a vihar elvonulta után tíz nappal még mindig nagyjából 269 ezer otthonban nincs áram.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk