HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Márki-Zay Péter: 56-ban teljes volt az összefogás – most szintén ez az összefogás az üzenet

Olyan országot szeretnének, ahol sajtószabadság van, ami fejlődik, ahol szabad tankönyvválasztás van, az önkormányzatok szabadok, és nem az állam uralkodik - mondta az ellenzék miniszterelnök-jelöltje.

Link másolása

Október 23-án az ellenzék is közös megemlékezést tart. A budapesti nagygyűlésen a pártok vezetői és az előválasztáson indult miniszterelnök-jelöltek is részt vettek.

A felszólalók között van az előválasztás miniszterelnök-jelölti győztese, Márki-Zay Péter.

ÉLŐ: Az ellenzéki megemlékezésről

Az ellenzéki politikus beszédében arról beszélt, hogy annak idején 1956-ban is megunták az emberek a megfigyelést, lehallgatást, az orosz befolyást és a koncepciós pereket. Ebből lett nekik elegük, és "ebből lett elegünk nekünk is most" - mondta.

Úgy vélte, hogy minden reményünk most is a fiatalokban van. 56-ban a forradalom a kicsik forradalma volt - mondta, de ők felálltak a nagy gyerek ellen, akik elvették az uzsonnájukat. Most ezek a "kicsik mi vagyunk". Szerinte ha akkor le lehetett győzni a vörös hadsereget, akkor most is le lehet győzni bárkit - vélekedett.

Márki-Zay arról is beszélt, hogy 56-ban teljes volt az összefogás. Most szintén ez az összefogás az üzenet. Összefognak a fiatalok és az idősek, a civilek és párttagok, és győzni fogunk - ígérte. Annak idején az összefogás Nagy Imrét maga mellett tudhatta, és most se azt nézzük, hogy kik állnak mellettünk, hanem azt, hogy ki ellen állunk ki - mondta a politikus.

Nem szabad többet megengedni, hogy a Fidesznek kétharmada legyen - közölte Márki-Zay. Meg kell mutatni, hogy "mi vagyunk a többség". Szerinte ez azonban egy "gigászi" küzdelem lesz. Olyan országot szeretnének, ahol sajtószabadság van, ami fejlődik, ahol szabad tankönyvválasztás van, az önkormányzatok szabadok, és nem az állam uralkodik. Ahol be lehet tekinteni az ügynökaktákba. Azt ígérte, hogy az első adandó alkalommal bevezetik az eurót. És bár megmarad a kerítés, de kiadják a bűnöző migránsokat. Végre szabad ország leszünk, ahol bárki nyíltan vállalhatja a melegségét, mert szerinte ebben nincs semmi szégyen.

A politikus figyelmeztetett, hogy a Fidesz hazugságkampánnyal támad, megfigyel és lehallgat, árulókat alkalmaz, de mindezek ellen összefogással kell fellépni. Úgy vélte, hogy ez már az ellenzéki siker, hogy a migránsozás és gyurcsányozás mellett kezdtek tenni az emberekért is, ennek keretében pénzt adnak, fizetést emelnek.

Úgy gondolja, hogy most a Fideszbe belépni olyan vállalhatatlan, mint annak idején a munkásőrségbe.

Márki-Zay Péter beszélt arról is, hogy most "mi is hősök vagyunk, mint az 56-osok".

Végül arra kért mindenkit, hogy segítsen eljuttatni az üzenetet a családban, a postaládákba, és minden lehetséges helyre, és tűzzék ki a kék szalagot. Azt is kérte, hogy jelentkezzenek szavazatszámlálónak, segítve ezt a munkát.

Végül az ellenzéki miniszterelnök-jelölt beszélt az előválasztást nyert 106 egyéni jelöltről. Nekik kell vinni ezt a lendületet az áprilisi választásokig: "Nincs nyerhetetlen körzet, csak elszántság és munka kell" - mondta.

Majd közölte, csak egy kérdés maradt: "Fidesz vagy nem Fidesz?".

A megemlékezés végén valamennyi jelölt a színpadra lépett.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: