HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Már ezen a héten utolérhetjük Svédországot a koronavírus-halálozások számában

Sokkal többen halnak meg naponta, mint a hasonló lélekszámú skandináv országban.

Link másolása

Magyarországon az elmúlt 24 órában 165-en vesztették életüket a vírus miatt. Megelőzve ezzel sok európai országot, még a legnagyobbak közül is, például a 83 milliós Németországot, ahol 98-an haltak meg. Hazánk így a statisztikák szerint az 1,3 milliárdos népességű Indiát követi, ahol tegnap 187-en hunytak el a járvány következtében.

Viszont míg Magyarországon az Operatív Törzs tájékoztatói alapján úgy tűnik, hogy teljes a nyugalom, addig a szintén körülbelül 10 milliós Svédországban arról szólnak a hírek, hogy összeomlani látszik az egészségügyi ellátórendszer.

Ott az országos tisztifőorvos segítségért könyörög, a kórházak túlterheltsége miatt, és tömegesen mondanak fel az orvosok. Pedig a számokban nem sok eltérés látszik.

A worldometers adatai szerint eddig Svédországban a járvány kitörése óta összesen 7514-en vesztették életüket a vírus miatt, Magyarországon 7130-an. Csakhogy amíg ott naponta általában 10-60 között van a halálozások száma, (egy-egy kiugró nap kivételével) addig hazánkban hetek óta több mint 150 életet követel a vírus.

Pedig a skandináv országban most először hoztak rendeletbe foglalt szabályt miszerint a középiskolások távoktatásra állnak át -írta a Guardian. Egész eddig a svéd kormány gyakorlatilag kéréseket fogalmazott csak meg. Ezek a távolságtartás és a higiénia önkéntesen vállalt alapkövetelményeinek betartására vonatkoztak.

"Amit most teszünk, meghatározza azt, hogyan töltjük majd a karácsonyt"- mondta Stefan Löfven svéd miniszterelnök.

Ennek ellenére az üzletek, a bárok és az éttermek zavartalanul működtek egész évben, sehol sem kötelező maszkot viselni az országban, még most sem.

Svédország vezetése egyébként mindig tagadta, hogy nyájimmunitásra játszott volna, mondván, ennyire kellett lassítani a betegség terjedését, hogy az egészségügyi rendszer meg tudjon birkózni az esetszámmal, de úgy tűnik ez a logika sem jött be. Vagy legalábbis épp oda vezetett, ahová Magyarország eleinte szigorú, majd következetlennek és sok helyen logikátlannak tűnő intézkedései, valamint a veszélyhelyzet kihirdetése és a kijárási tilalom bevezetése.

Ami azonban még ennél is ijesztőbb adat, hogy a statisztikák szerint a 106 millió állampolgárral rendelkező Fülöp-Szigeteken is csak 1500-al többen haltak meg a járvány miatt, mint Magyarországon.

Beszédes szám az is, hogy míg Belgiumban körülbelül ugyanannyian vannak kritikus állapotban lélegeztetőgépen (617 fő), mint Magyarországon (605 fő) addig ott a napi halálozási arány az egyharmadát sem éri el a magyarországi adatnak.

Szintén nagyon érdekes, hogy Izraelben, amelynek lakossága kicsivel kevesebb mint hazánké, eddig 6 millió 610 ezerszer teszteltek, míg Magyarországon csak harmad ennyi tesztet csináltak (2 millió 320 ezer). A közel-keleti országban mégis eddig mindössze 2999-en, míg hazánkban 7130-an haltak meg a vírus miatt.

Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő két ügyelet között futtában annyit mondott, hogy mindebből egyértelműen következik, hogy a svédek nem jól védekeztek, Magyarországon pedig megdöbbentően gyenge az egészségügyi ellátórendszer, ami a kommunikáció ellenére már összeomlott.

A doktor már korábban is többször bírálta a magyar kormányt a korona-védekezése miatt.

„A magyar egészségügy lassan a közép-afrikai sámánszintű ellátás felé tart” – mondta az orvos, aki hozzátette Orbán Viktornak a temetőket biztosan nyitva kell majd tartania az újévben.

„Ha nem korlátozzák valamilyen ésszerű módon a karácsonyi vásárlási rohamot, akkor az új év első heteiben, az óévből még ki sem józanodva, temetőről temetőre járhatunk.”

Kunetz Zsombor szerint friss negatív tesztekkel, maszkban elvivős halászlével lehet biztonságos a karácsony.

A egészségügyi szakértőnek az a véleménye, hogy időszerű lenne a boltokban egyszerre tartózkodók számának korlátozása, valamint, hogy aki tud, az home office-ban dolgozzon, és kötelező maszkviselést írna elő az olyan munkahelyeken, ahol ez nem valósítható meg. Digitális oktatást javasol az általános iskolák 7. és 8. osztályaiban is.

Emellett százszázalékos táppénzt adna az egészségügyben, a szociális szektorban és az oktatásban dolgozó koronavírus-fertőzötteknek. Sőt szerinte ezt célszerű lenne kiterjeszteni más dolgozókra is, hogy ne járjanak be fertőzötten az állásukat féltve. Fontosnak tartja még, hogy legyen ingyen elérhető a PCR-teszt, és persze a tiszta, érthető kommunikációt is.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: