HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Már 32 egészségügyi dolgozó halt meg a koronavírus miatt a MOK összesítése szerint

Az elhunytak között vannak orvosok, ápolók, szakápolók és mentősök is. A legnagyobb számban viszont háziorvosok hunytak el, összesen kilencen.

Link másolása

Már 32 egészségügyi dolgozó halt meg a koronavírus miatt - derül ki a Magyar Orvosi Kamara összesítéséből. Az elhunytak között vannak orvosok, ápolók, szakápolók és mentősök is.

A legnagyobb számban háziorvosok hunytak el, összesen kilencen.

Az RTL Híradónak nyilatkozó háziorvos szerint ennek az is lehet az oka, hogy a háziorvosoknak sokszor nincs idejük arra, hogy megfelelő védőfelszerelésben érintkezzenek a betegekkel.

"A háziorvos alapellátóként első vonalban érintkezik a beteggel, akinek valamilyen problémája van, és fel kell tételeznünk azt, hogy a beteg tünetmentes hordozó is. Ezért be kell öltözni elég alaposan, és ugye a helyiség fertőtlenítését is el kell végeztetni utána. Ez olyan mértékben hátráltatná a munkánkat, hogy ezT csak nagy ritkán tudjuk megtenni"

- mondta dr. Fodor Ferenc, aki szerint a háziorvosok azért is veszélyeztetettek, mert átlagéletkoruk 65 év felett van.

Az alapellátásban dolgozók 30-40 százaléka veszélyeztetett korú - mondja a Magyar Orvosi Kamara titkára. Svéd Tamás szerint többségük most is dolgozik, mert nincs elég ember az egészségügyben.

"Rájuk most központi utasítás nem vonatkozik, nem kellett őket kötelezően kiléptetni a sorból, így számosan közülük - annál is inkább, mert nincs kapacitás a helyettesítésükre - továbbra is dolgoznak és akár koronavírusos betegeket is látnak el"

- fogalmazott Svéd Tamás, aki szerint erre elvileg a munkáltató is kötelezheti őket, de a gyakorlatban az egészségügyi dolgozók általában saját elhatározásukból döntenek úgy, hogy veszélyeztetett koruk ellenére folytatják a munkát.

Az egészségügyi dolgozók közel 2 százaléka koronavírus-fertőzött - ezt válaszolta az RTL Híradó megkeresésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma. De hozzátették azt is, a legtöbbször lehetetlen megmondani, hogy ők mikor és hol fertőződtek meg. Azt is írták: a hazai egészségügyi dolgozók fertőzöttségének aránya nemzetközi összevetésben nem kiugró.

Az RTL Híradó riportja:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk



Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: