HÍREK

„Magyarország már nem működő demokrácia” – elkezdődött az EP vitája a magyar jogállamiságról

Az ellenzéki magyar politikusok azt javasolták az EU-nak, hogy a Magyarországnak szánt támogatásokat - a magyar kormányt kikerülve - közvetlenül az önkormányzatoknak vagy az „embereknek” osszák ki.

Link másolása

Szerda délután kezdődött a vita az Európai Parlamentben a magyar jogállamiság helyzetéről készített jelentésről - írja a Telex.

Gwendoline Delbos-Corfield zöldpárti politikus jelentéséről csütörtökön szavaz a testület.

A jelentés első változatát 2022 májusában adta közre a francia zöldpárti EP-képviselő, majd júliusban lett végleges a szövege. A dokumentum többek között megállapítja, hogy

Magyarország folyamatosan távolodik az uniós alapértékeitől, és 2022-re már illik rá a „választási autokrácia” jelző.

Ez a folyamat aláássa a 27 ország konszenzusán alapuló Európai Unió döntéseinek legitimitását is - mondta a képviselő.

A jelentésében azt is kifogásolja, hogy meghosszabbította a magyar kormány a veszélyhelyzetet, aggályosnak tartja a Kúria elnöki kinevezését, valamint a Pegasus nevű izraeli kémprogram felhasználását újságírók, aktivisták és politikusok ellen. Szó esik benne a közel 500 médiaterméket magába foglaló kormánypárti médiabirodalomról, a KESMA-ról, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia és a Színház- és Filmművészeti Egyetem autonómiájának csorbításáról is.

A képviselő szerint az is gond, hogy előzetes nyilvános konzultáció nélkül fogadnak el törvényeket, alkotmánymódosításokat, vagy hogy az állam beleavatkozik önkormányzati feladatokba. Példaként felhozza az április 3-i választásokat, ahol nem voltak egyenlő feltételek a kormánypártok és az ellenzék részére. A kormánnyal szemben kritikus civil szervezetekkel való bánásmódra és egyes kisebbségek hátrányos megkülönböztetésére is felhívja a figyelmet.

A Telex cikke szerint egyetlen magyar kormánytag sem jelent meg a vitán, ahogyan Orbán Viktor is távol maradt. A kormány szerint nem kaptak rá meghívást, ugyanakkor az Európai Parlament Médiaszolgálata a lapnak azt mondta, hogy az Európai Parlament belső szabályai alapján a tagállamok miniszterei alapesetben nem vesznek részt a vitákban, kivéve a Tanács soros elnökségét képviselő minisztereket. Abban az esetben, ha a saját ügyében kap meghívást egy érintett kormány, akkor jellemzően a kormányfőt hívják meg. A meghívás nem automatikus, de mindkét fél kezdeményezheti a tagállami kormányfő részvételét, azonban ebben az esetben ez nem történt meg.

A felszólalók közül Isabel Wiseler-Lima, a Fidesz egykori pártcsaládja, az Európai Néppárt képviselője szerint Magyarországon szisztematikusan sértik meg a demokratikus értékeket, és ez a helyzet évről évre egyre súlyosabbá válik.

Bettina Vollath osztrák szociáldemokrata képviselő szerint Orbán Viktor egy romániai beszédében Oroszország pártjára állt.

Ramona Strugariu, a Renew liberális frakció képviselője közölte:

"Nem kényszeríthetjük az európai polgárokat arra, hogy ezt az őrületet finanszírozzák!"

Daniel Freund, a Zöldek német képviselője úgy vélte: „Magyarország nem működő demokrácia már”, „állami terror zajlik”. Szerinte az európai adófizetők 30 milliárd eurót nyújtottak Magyarországnak, de ennek jelentős része az Orbán-család és Orbán barátainak zsebébe jutott.

Hidvégi Balázs, a KDNP képviselője hozzászólásában azt mondta: a „rágalomhadjáratnál” lenne fontosabb dolog is. Szerinte Magyarországgal lehet tárgyalni és megállapodni, de a „hazug jelentéseket fabrikálók” zsarolni akarnak, nem megállapodni.

Trócsányi László a Fidesz EP-frakcióvezetője a francia példákkal próbálta bemutatni, hogy más országokban is van probléma az igazságszolgáltatás függetlenségével. Ám a felszólalás túllépte az időt, ezért megvonták tőle a szót.

A jelentés ellenzői között van Jean-Paul Garraud, az Identitás és Demokrácia szélsőjobboldali frakció francia képviselő, aki szerint „kereszteshadjárat zajlik Magyarország ellen”. Úgy vélte, hogy az Európai Unió nem vesz tudomást arról, hogy a Fidesz négyszer ért el kétharmadot a választáson.

Ujhelyi István felszólalásában azt mondta, hogy „büszke magyarként” mélységesen elszomorítja Magyarország helyzete, beszélt a „vágtázó inflációról”, a növekvő rezsiköltségekről, és a kormányról, amely szerinte állandóan bűnbakot keres.

Cseh Katalin felszólalásában hangsúlyozta: "ez a jelentés lesz az első dokumentum, mely kimondja, hogy Magyarország nem teljes jogú demokrácia, és ezt fájdalmas lesz olvasni". A képviselő kérte a jelentés íróit, hogy utazzanak Magyarországra, és találkozzanak azokkal az önkormányzatokkal, civilekkel, akik megszenvedik „az EU első autokráciájának” uralmát.

Az ellenzéki magyar politikusok azt javasolták az EU-nak, hogy a Magyarországnak szánt támogatásokat - a magyar kormányt kikerülve - közvetlenül az önkormányzatoknak vagy az „embereknek” osszák ki.

Moritz Körner német liberális politikus Orbán Viktor tusványosi beszédére reagálva mondta: "Hányszor kell még jelentéseket írni, még végre valaki döntést hoz?"

A német zöldpárti Terry Reintke pedig azt közölte: „Nem hagyhatjuk meghalni a demokráciát!”

Több jobboldali képviselő a jelentésről úgy vélekedett, hogy nem tartja tiszteletben a magyar választók döntését. Egy francia politikus szerint: "Orbán csak megvédi saját gyerekeit a woke-kultúrától".

Marcel de Graaf holland jobboldali populista képviselő véleménye szerint a magyar kormány a keresztényi értékeket védi és olcsó energiát ad az állampolgároknak.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Orbán memóriájával bajok vannak: szerinte a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot
A Kossuth Rádióban adott interjúban máshogy emlékezett a történtekre, mint ahogy az a valóságban történt.

Link másolása

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióba adott interjújában úgy beszélt az árstopokról, mintha azokat kifejezetten az orosz-ukrán háború kitörése után, az uniós szankciók miatt kellett volna bevezetni - vette észre a 444.hu.

A lap emlékeztet, hogy Orbán Viktor nem sokkal a választások előtt, január 12-én jelentette be, hogy hat alapvető élelmiszer árát a tavaly október 15-i szintre csökkentik vissza, február elsejétől minden üzletben ezen az áron lehet őket megvásárolni.

Az árstop pedig éppen akkor lépett hatályba, amikor a miniszterelnök Oroszországba látogatott, amit később békemissziónak nevezett, tehát nemhogy háborúról, de szankciókról ebben az időszakban végképp nem lehetett még beszélni.

Ezzel szemben a miniszterelnök már egészen másként emlékezett a történtekre, szerinte ugyanis éppen a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Kötelező szabadságra küldik év végén a minisztériumok és kormányhivatalok dolgozóit
Akinek már nincs idénre szabadsága, annak a jövő éviből veszik el ezeket a munkanapokat.

Link másolása

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy december 22-től 2023. január 8-ig kormányzati igazgtási szünetet rendel el a kormány, hogy spóroljon az állam. Az intézkedés részletei a csütörtök késő este megjelenő Magyar Közlönyből derültek ki.

A rendelet szerint az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik, ez alól csak a felügyelő miniszter tehet kivételt - írja a hvg.hu.

Ilyen kivételes esetben a szokásostól eltérő munkahelyre is küldhetik az érintetteket, még a miniszterekkel is megteheti ezt a miniszterelnök.

Ez az időszak nem számít bele a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.

A törvénynek az a pontja sem lesz érvényes, amely szerint „a munkáltató jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást”.

Lényegében tehát kényszerszabadságra küldik a tisztviselőket: a felettesek ugyanis kötelesek a szabadságot kiadni a beosztottaiknak.

„Ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény azon rendelkezése, amely alapján a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik” - írják.

Akinek viszont idei szabadsága már nem maradt, annak a jövő évi szabadságokból veszik el ezeket a munkanapokat.

Vagyis az a törvényi előírás sem lesz érvényes, hogy „a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni”.

Egyébként összesen 11 munkanapról van szó, mert a karácsony első napja és újév idén vasárnapra esik, nincs plusz munkaszüneti nap, tehát lehet olyan tisztviselő, akinek jövőre kevés szabadsága marad.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Putyin függetlenné nyilvánított két ukrajnai megyét
Az orosz elnök szerint Herszon és Zaporizzsja lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát figyelembe véve döntött erről.

Link másolása

Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök "döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát".

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Az Ian hurrikán felkapott egy házat, és az öböl közepén dobta le Floridában
Már tíz felett az ismert áldozatok száma, de a hatóságok szerint ennél jóval többen veszíthették életüket a brutális viharban.

Link másolása

Legalább tíz halálos áldozata van már Floridában az amerikai államra szerda délután lesújtó hurrikánnak, írja a BBC. A hatóságok attól tartanak, hogy a mentés és kutatás során ez a szám meredeken emelkedni fog. Az Ian névre keresztelt vihar most Észak- és Dél-Karolina felé halad a szárazföldön. Joe Biden amerikai elnök szerint ez volt a déli állam történetének legpusztítóbb hurrikánja, ami „jelentős számú emberéletet követelhetett”.

A pusztítás után még mindig nincs áram 2,2 millió otthonban vagy vállalkozásnál. A szélvihart követő áradások miatt sokan az otthonukban rekedtek. Őket most házról házra járva menekíti ki a nemzeti gárda. A már ismert tíz halálesetet kivétel nélkül Charlotte megyéből jelentették, ahol még viharosabb volt a szél. Egy helyi szemtanú szerint a 12 órán át tartó szélvihar „brutális” volt.

@cbsnews The Weather Channel meteorologist #JimCantore was met with "Hurricane Ian's full fury" as he covered the then-Category 4 storm from Punta Gorda. #weather #hurricaneian #florida ♬ original sound - cbsnews

Valamivel délebbre, a Lee megyéhez tartozó Fort Myers kikötővárosában „szinte leírhatatlan” a kár az állam kormányzója szerint. Ron DeSantis csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Estero-öböl kellős közepén landolt egy ház, amit egyszerűen felkapott a hurrikán, majd ott dobta le.

Orlandói túlélők elmondták, hogy egy idő után nem volt más választásuk, mint úszva elhagyni otthonaikat. Egy nő a vihar elvonulta után öt percig állt a nyitott ajtóknál, mire a víz nagy része távozott a házából. Szellemváros lett a tengerparti Naplesből is. A település útjai sok helyen járhatatlanok, mindent sár borít, miközben a város ikonikus mólója gyakorlatilag kettétört.

A floridai katasztrófavédelem arra figyelmeztetett, hogy senki ne álljon neki megfelelő képzettség, tapasztalat és eszközök nélkül a vezetékekbe gabalyodott fák és tárgyak eltávolításának, mert akár végzetes következményei is lehetnek.

Az Ian hurrikán először Kubát érte el, majd letarolta Puerto Ricót is. Utóbbi országban a vihar elvonulta után tíz nappal még mindig nagyjából 269 ezer otthonban nincs áram.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk