HÍREK

Magyar Hang: megpróbáltak eltitkolni egy tanulmányt, ami a magyar járványkezelés hibáira világított rá

A magyar kutatók által készített írás egy ideig szabadon elérhető volt, de később visszavonták.

Link másolása

A Magyar Hang birtokába jutott egy olyan tanulmány, amelyben magyar tudósok számos, Magyarországon szekvenált koronavírus-genomot elemeztek. Ebből kiderült, hogy a világjárvány első és második hulláma között nem azért volt olyan óriási különbség, mert maga a vírus addigra annyival fertőzőképesebbé vált volna, hanem a gyökeresen eltérő epidemiológiai környezet miatt. Magyarul 2020 őszi hullám azért lehetett sokkal súlyosabb itthon, mint a tavaszi első, mert a kormány rosszul reagált rá.

A kéziratot a lap információi szerint azzal próbálják eltitkolni a nyilvánosság elől, hogy visszavonták egy bárki számára elérhető tanulmánygyűjteményből.

A tanulmány abból indul ki, hogy az első hullám idején szigorú lezárások voltak Magyarországon, és a fertőzési esetszámok, illetve halálozás messze elmaradt a nyugat-európai trendektől. Ezzel szemben a második hullám idején elmaradtak vagy sokkal később érkeztek a korlátozások, az esetszámok és a halálozás is az egekbe emelkedett, a népességarányos halálozás globálisan is a legrosszabbak között volt.

A kutatók több mint 350 minta elemzése alapján megállapították, hogy az első hullámban sokféle vírusváltozat terjedt Magyarországon, ami arra utal, hogy a járvány hivatalos, 2020. márciusi kezdete előtt ezek észrevétlenül már megjelentek és terjedni kezdtek itthon. Ezek az észrevétlen behurcolások azonban nem okoztak közösségi terjedést, köszönhetően a gyors és határozott intézkedéseknek. A második hullám alatt sokkal kisebb volt a genetikai változatosság, az Európában általános B.1.160 variáns volt a domináns itthon is, de nem találták jelét, hogy ez a saját tulajdonságainak köszönhetően gyorsabban tudott volna terjedni, viszont sokkal hosszabb ideig – három hét helyett öt hónapig – terjedhetett zavartalanul.

A kutatók konklúziója szerint

„a genomikai és epidemiológiai elemzés azt mutatja, hogy a B.1.160 dominanciáját nem belső fertőzőképességbeli előny vagy ismétlődő behurcolások okozták, hanem inkább a [vírusnak] kedvező epidemiológiai körülmények a rejtett terjedési időszakban”.

Azt is írják: „A vírus behurcolása és a megfelelő belföldi közegészségügyi intézkedések között eltelt idő nagyban különbözött volt a két hullámban. Konkrétan, ez az időszak alig tett ki három hetet az első hullámnál, míg a vírus behurcolása és a megfelelő beavatkozások között majdnem öt hónap telt el a második hullám esetében.”

A tanulmány visszavonásának lehetett volna szakmai oka is, de a Magyar Hang arról is beszámol, hogy a szerzők között vannak olyanok, akik csak az ügyet feltáró újságírótól értesültek arról, hogy visszavonatták a kéziratot a lektorálás előtt. Információik szerint emiatt van, aki töröltetni is akarja magát a szerzők közül.

Több megkérdezett kutató (nem csak a szerzők közül) vérlázítónak tartja, hogy valakinek eszébe jut egy tudományos tanulmány kitudódásának akadályozása. A lap információi szerint

a tanulmány már eljutott az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) vezetéséhez is, akik ugyancsak a szerverre való feltöltés ellen foglaltak állást.

Névleg az ELKH kapta meg az MTA-tól elvett kutatóintézet-hálózat irányítását – emlékeztet a Magyar Hang.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Orbán memóriájával bajok vannak: szerinte a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot
A Kossuth Rádióban adott interjúban máshogy emlékezett a történtekre, mint ahogy az a valóságban történt.

Link másolása

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióba adott interjújában úgy beszélt az árstopokról, mintha azokat kifejezetten az orosz-ukrán háború kitörése után, az uniós szankciók miatt kellett volna bevezetni - vette észre a 444.hu.

A lap emlékeztet, hogy Orbán Viktor nem sokkal a választások előtt, január 12-én jelentette be, hogy hat alapvető élelmiszer árát a tavaly október 15-i szintre csökkentik vissza, február elsejétől minden üzletben ezen az áron lehet őket megvásárolni.

Az árstop pedig éppen akkor lépett hatályba, amikor a miniszterelnök Oroszországba látogatott, amit később békemissziónak nevezett, tehát nemhogy háborúról, de szankciókról ebben az időszakban végképp nem lehetett még beszélni.

Ezzel szemben a miniszterelnök már egészen másként emlékezett a történtekre, szerinte ugyanis éppen a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Kötelező szabadságra küldik év végén a minisztériumok és kormányhivatalok dolgozóit
Akinek már nincs idénre szabadsága, annak a jövő éviből veszik el ezeket a munkanapokat.

Link másolása

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy december 22-től 2023. január 8-ig kormányzati igazgtási szünetet rendel el a kormány, hogy spóroljon az állam. Az intézkedés részletei a csütörtök késő este megjelenő Magyar Közlönyből derültek ki.

A rendelet szerint az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik, ez alól csak a felügyelő miniszter tehet kivételt - írja a hvg.hu.

Ilyen kivételes esetben a szokásostól eltérő munkahelyre is küldhetik az érintetteket, még a miniszterekkel is megteheti ezt a miniszterelnök.

Ez az időszak nem számít bele a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.

A törvénynek az a pontja sem lesz érvényes, amely szerint „a munkáltató jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást”.

Lényegében tehát kényszerszabadságra küldik a tisztviselőket: a felettesek ugyanis kötelesek a szabadságot kiadni a beosztottaiknak.

„Ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény azon rendelkezése, amely alapján a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik” - írják.

Akinek viszont idei szabadsága már nem maradt, annak a jövő évi szabadságokból veszik el ezeket a munkanapokat.

Vagyis az a törvényi előírás sem lesz érvényes, hogy „a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni”.

Egyébként összesen 11 munkanapról van szó, mert a karácsony első napja és újév idén vasárnapra esik, nincs plusz munkaszüneti nap, tehát lehet olyan tisztviselő, akinek jövőre kevés szabadsága marad.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Putyin függetlenné nyilvánított két ukrajnai megyét
Az orosz elnök szerint Herszon és Zaporizzsja lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát figyelembe véve döntött erről.

Link másolása

Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök "döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát".

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Az Ian hurrikán felkapott egy házat, és az öböl közepén dobta le Floridában
Már tíz felett az ismert áldozatok száma, de a hatóságok szerint ennél jóval többen veszíthették életüket a brutális viharban.

Link másolása

Legalább tíz halálos áldozata van már Floridában az amerikai államra szerda délután lesújtó hurrikánnak, írja a BBC. A hatóságok attól tartanak, hogy a mentés és kutatás során ez a szám meredeken emelkedni fog. Az Ian névre keresztelt vihar most Észak- és Dél-Karolina felé halad a szárazföldön. Joe Biden amerikai elnök szerint ez volt a déli állam történetének legpusztítóbb hurrikánja, ami „jelentős számú emberéletet követelhetett”.

A pusztítás után még mindig nincs áram 2,2 millió otthonban vagy vállalkozásnál. A szélvihart követő áradások miatt sokan az otthonukban rekedtek. Őket most házról házra járva menekíti ki a nemzeti gárda. A már ismert tíz halálesetet kivétel nélkül Charlotte megyéből jelentették, ahol még viharosabb volt a szél. Egy helyi szemtanú szerint a 12 órán át tartó szélvihar „brutális” volt.

@cbsnews The Weather Channel meteorologist #JimCantore was met with "Hurricane Ian's full fury" as he covered the then-Category 4 storm from Punta Gorda. #weather #hurricaneian #florida ♬ original sound - cbsnews

Valamivel délebbre, a Lee megyéhez tartozó Fort Myers kikötővárosában „szinte leírhatatlan” a kár az állam kormányzója szerint. Ron DeSantis csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Estero-öböl kellős közepén landolt egy ház, amit egyszerűen felkapott a hurrikán, majd ott dobta le.

Orlandói túlélők elmondták, hogy egy idő után nem volt más választásuk, mint úszva elhagyni otthonaikat. Egy nő a vihar elvonulta után öt percig állt a nyitott ajtóknál, mire a víz nagy része távozott a házából. Szellemváros lett a tengerparti Naplesből is. A település útjai sok helyen járhatatlanok, mindent sár borít, miközben a város ikonikus mólója gyakorlatilag kettétört.

A floridai katasztrófavédelem arra figyelmeztetett, hogy senki ne álljon neki megfelelő képzettség, tapasztalat és eszközök nélkül a vezetékekbe gabalyodott fák és tárgyak eltávolításának, mert akár végzetes következményei is lehetnek.

Az Ian hurrikán először Kubát érte el, majd letarolta Puerto Ricót is. Utóbbi országban a vihar elvonulta után tíz nappal még mindig nagyjából 269 ezer otthonban nincs áram.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk