HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Macron megígérte a magyar ellenzéknek, hogy a francia elnökség alatt bevezetik a jogállamisági mechanizmust az EU-ban

Az ellenzéki vezetők szerint sok mindenben egyetértettek a francia elnökkel a közös megbeszélésükön, amely előremutató és bátorító volt.

Link másolása

Közös megbeszélést tartottak a Magyarországra látogató Emmanuel Macronnal az ellenzéki vezetők, amelynek eredményeiről egy sajtótájékoztatón számoltak be.

Márki-Zay Péter elmondta, hogy Orbán Viktor nemrég találkozott a francia elnök szélsőséges ellenfeleivel, Marine Le Pennel és Éric Zemmourral, de az ellenzékiek inkább Macron értékeivel tudnak közösséget vállalni, vagyis az erősebb, biztonságosabb, szabadabb, demokratikusabb európai jogállam eszméjében hisznek - írja beszámolójában a Telex.

Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt szerint Macron úgy véli, hogy a közeljövőben nem várható, hogy az Európai Unió komolyabb forrásokat tudna biztosítani Magyarország számára az újjáépítési alapból, méghozzá az Orbán-család és más Fidesz-közeli körök korrupciója miatt.

Márki-Zay úgy fogalmazott, hogy Orbán korrupciója egyelőre blokkolja az uniós forrásokat, de ezt egy tisztességes és korrupcióellenes magyar kormány az áprilisi választások után remélhetőleg meg fogja kapni. Ebből az ellenzék környezetvédelmi, energiahatékonysági, valódi rezsicsökkentő beruházásokat szeretne végrehajtani.

Dobrev Klára arról beszélt, hogy Macron ígéretet tett arra, hogy a jogállamisági mechanizmust be fogják vezetni a jövő év első felében, miután Franciaország veszi át az EU soros elnökségét január elsejétől.

"Ezért Orbán Viktor nem számíthat arra, hogy a szabadságot semmibe vevő, a korrupciót támogató politikával EU-s támogatásokat kaphat" - tette hozzá a Demokratikus Koalíció politikusa.

Azt is elmondta, hogy a francia elnök egy erős, föderális Európában hisz, és egyetért a magyar ellenzékkel abban, hogy a mainál szorosabb európai együttműködésre van szükség, legyen szó biztonságpolitikáról, környezetvédelemről, digitalizációról vagy éppen az európai minimálbérről.

Donáth Anna, a Momentum új elnöke úgy fogalmazott, hogy "a jogállamiság nem alku tárgya", és ezt szerinte Macron is megerősítette a megbeszélésükön.

"Egy erős Európa csak sziklaszilárd értékeken és jogállamiságon alapulhat. (…) Európa csak akkor erős, ha előre tudunk menni, és egy demokrácia akkor erős, ha az abban részt vevők demokráciához fűzött viszonya is az, ezért nem mindegy, hogy Magyarországon és Lengyelországban sérülnek-e a demokratikus értékek vagy sem. Macron megerősített minket abban, hogy küzdeni kell egy emberségesebb, igazságosabb és zöldebb kontinensen élhessünk" - mondta.

Karácsony Gergely azt mondta, a Macron által képviselt erős és szuverén EU-nak fontos szövetségese a magyar ellenzék, ami kiáll az egységes és erős Európa mellett, és küzd az ellen a kormány ellen, aki "meglékeli az EU-s hajót, hogy teret engedjen az orosz és kínai befolyásnak". A főpolgármester szerint Európa az Egyesült Államokkal vezetheti a világ népeit egy "olyan fentartható jövő felé, ami nem a rövidtávú gazdasági érdekerknek, hanem a hosszútávú közösségi érdekeknek és a klímaváltozás elleni küzdelemnek rendeli alá a döntéseit".

Azt is mondta, hogy Orbán "Európát zsaroló kormányzása" mindig éket vert az egységes európai kiállással szemben, legyen szó akár kínai akár orosz érdekekről, és ezt nem nemzeti érdekből tette, hanem az európai egység megsértése érdekében. Ennek szeretnének véget vetni az ellenzékiek, Karácsony szerint pedig Macron is mélységesen egyetért a szavaikkal. Összegzése szerint előremutató és bátorító volt a megbeszélésük a francia elnökkel.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: