„Sokaknak aközött kell dönteni, hogy meleg ételt esznek, vagy fűtenek télen” – Angliában élő magyarokat kérdeztünk
Zajlik az élet mostanában a brit belpolitikában: két hónapon belül a harmadik miniszterelnök lépett hivatalba kedden, miután a Boris Johnsont váltó Liz Truss alig 44 nap után, messze a legkevesebb ideig szolgáló kormányfőként megbukott. Utódja az indiai származású Rishi Sunak lett, akinek különösen nehéz gazdasági helyzetben kellene visszafordítania a lejtőről az országot. Ottani magyarokkal beszélgettünk arról, mennyire érzik a saját bőrükön a válságot, volt-e bármi értelme a Brexitnek, és milyenek a kilátásaik a közeljövőt nézve.
„Johnson egy bulvár-valóságshow szintjére süllyesztette a napi politikát”
A 2008 óta Angliában, Londontól délre élő Csaba szerint Liz Truss egyedül azért lehetett miniszterelnök, mert olyan programot állított össze, amit a tory párttagok látni szerettek volna.
– fogalmaz kissé sarkosan, majd hozzáteszi azt is: „Közgazdaságtan 1.0: A hitel jó, de csak addig, amíg növekedést segítünk vele, és a növekedés mértéke meghaladja a hitel díját. Liz nem akarta, de leginkabb nem tudta megmagyarázni, hogy miből akarja finanszírozni az adócsökkentések miatt kieső pénzt. Természetesen a piac beárazta ezt a lépést.”
Szerinte a baj a tory pártban az, hogy Boris Johnson „elzavart mindenkit, aki szakértő volt valamiben, és nem az ő kottájából énekelt. Aki mégis maradt, az megunta, hogy hülyét csinál magából, és önként távozott. Elég komoly vákuum van most ott, nincs hiteles ember, akit ki lehetne állítani a nyilvánosság elé.”
Ez ráadásul azért sem egyszerű feladat Csaba szerint, mert Johnson egy bulvár-valóságshow szintjére süllyesztette a napi politikát. Emiatt nagyon reméli, hogy minél hamarabb választásokat írnak ki, és végre az ellenzék vezetője, a munkáspári Kier Stalmer is esélyhez jut, mivel „egyedül ő tudna kezdeni valamit ezzel a megalázó cirkusszal”.
Csaba a gazdasági visszaesést nem érzi, szerinte aki most dolgozni akar, az tud is. „Én a Covid alatt váltottam, szakácsból teherautó-sofőr lettem. Kevesebbet keresek, mint 2019-ben, de még az elején vagyok az új karrieremnek, szóval lesz ez meg jobb is, nem vagyok kétségbeesve” – mondja.
A nagyobb baj szerinte az inflációval van, az élelmiszerek és az üzemanyag áremelkedése egyre durvább méreteket ölt.
– mondja enyhe iróniával. A konyhát ezzel együtt megoldja: „Nehezebb, mint volt, de messze vagyunk az éhezéstől. A gázolaj viszont tényleg felháborító: meg kell gondolni minden autós utat, feleslegesen nem megyünk sehová, inkább összekötök több dolgot, úgy indulok neki a napnak.”
„Sokaknak aközött kell dönteni, hogy meleg ételt esznek, vagy fűtenek télen”
„Liz Truss miniszterelnöksége akár komikus is lehetett volna, ha nem emberek millióinak az életét tette volna még rosszabbá. Komikus, mert ilyen rövid ideig még senki nem vezette az országot, főleg azzal a szöveggel, hogy ő küzdeni fog és nem feladni. Jött, bedöntötte a fontot majd angolosan távozott” – fogalmaz a 13 éve Angliában élő Balázs, aki tavaly költözött Londonból a fővárostól keletre fekvő Chelmsfordba.
Szerinte a Brexit mellett olyan tényezők is szerepet játszanak a mostani válságban, mint a Covid, vagy a háború Ukrajnában: ezek miatt a gáz-, villany-, és benzinárak, illetve a hitelek törlesztői az egekbe szöktek.
„A válság a magánéletemben és a munkám során is érzékelhető. A számlák és benzinár drágulását minden háztartás a saját bőrén érzi. A villany és gázár 40%-kal növekedett áprilisban, majd további 40%-kal októberben. Hozzáteszem, hogy az állam az emberek bevételétől függően valamennyi pénzügyi segítséget nyújt, januárban viszont újabb emelés várható.”
A fizetések viszont ezzel nem egyenes arányban nőnek, a hitelek pedig nagyon kedvezőtlenek. Ezt Csaba is megerősíti: mint mondja, sokan kétségbeejtő helyzetbe kerültek a lakáshitelükkel.
Balázs szerint a szociális politika is bőven hagy kívánnivalót maga után. Egy 18 és 25 év közötti fiatal átlagosan havi 265 fontot (ez kb. 125 ezer forint) kap az államtól segélyként. Erre még rájön a lakhatási segély, ami függ attól, hogy hol él az ember és mennyi a jövedelme. Ez az összeg viszont még mindig kevés ahhoz hogy az emberek és gyermekeik normális körülmények között élhessenek.
„Sokaknak aközött kell döntést hozniuk, hogy meleg ételt esznek, vagy fűtenek télen. Ezek a tényezők hatalmas hatással vannak a gyermekek iskolai teljesítményére, mert azon aggódnak, mikor ehetnek legközelebb. Ami további hátrányba sodorhatja őket a jövőben, hiszen ha most nem tudnak teljesíteni nagyobb eséllyel kerülnek hátrányba a későbbi életük során is” – mondja Balázs, hozzátéve: emberek milliói nem önszántukból választják, hogy segélyből éljenek, hanem az életkörülményeik, egészségügyi és mentális gondok következtében nem tudnak munkát vállalni. Viszont az állami segítség nemhogy nem ad esélyt a kitörésre, inkább stigmatizálja őket.
A nagyjából egy éve Angliában élő Miklós árnyalja kicsit a képet: mint mondja, a gazdasági helyzetet ő közvetlenül nem érzi rossznak, visszaesés ugyan tapasztalható, de azt is csak a hírekből és statisztikákból tudja. „Ugyanúgy bejárok dolgozni, megkapom azt a boltban, amiért mentem. Amíg 473 forint egy darab font, addig nem aggódom” – fogalmaz.
Liz Truss szerinte nem esik a komolyan vehetetlen, vagy nevetséges kategóriába, ami felróható neki, az a sikertelen mentőcsomag és az ennek következtében beszakadt font. „Hibás döntés volt, de legalább őszinte, amihez azok, akik nem olyan rég költöztek el Magyarországról szerintem nem szoktak hozzá. Brit részről nyilván vannak ócsároló megnyilvánulások, de nem ő az egyetlen rövid ideig hivatalban lévő miniszterelnök” – teszi hozzá.
„A kormány bohócot csinált magából a Brexittel, miközben semmivel nem lett könnyebb az élet”
Balázs szerint az EU-ból való kiválás hosszú és fájdalmas volt. Az "elhagyók" fő érvei között volt a szabadabb kereskedés lehetősege, a kormány hivatalos statisztikai weboldalának adatai alapján pedig összességében a brit kereskedelem nem EU-s országokkal növekvő tendenciát mutat. A Gazdasági és Társadalomkutató Intézet (Economic and Social Research Institute -EISR) felmérése szerint Nagy-Britannia kereskedelmi forgalma az Európai Unió felé (EU) 16%-kal csökkent, az EU-ból Nagy-Britanniába irányuló kereskedelem pedig 20%-kal alacsonyabb most.
„Ez jelenleg rám személyesen nincs hatással, de ha a gazdaság csökkenésére az adók növelése lesz a válasz, az már érinteni fog. Ráadásul amikor a kormány tavaly év végén nem hosszabbította meg az EU-s sofőrök vízumait, azt mindenki érezte, akinek autója van, ugyanis nem volt benzin az országban.”
A Brexit az utazásra is hatással van, a brit útlevéllel utazók nem tartózkodhatnak az EU országaiban, valamint Norvégiában, Svájcban vagy Izlandon 90 napnál tovább 180 napon belül. „Szerencsére még van EU-s útlevelünk, illetve mivel nem tartózkodunk egyszerre 2-3 hétnél többet az országon kívül, ez ránk nincs hatással. Vannak azonban olyanok, akiknek a munkája megköveteli, hogy több mint 3 hónapot töltsenek külföldön, és ez megnehezíti a dolgukat” – teszi hozzá Balázs.
Összességében Balázs szerint Nagy Britannia nem nyert az EU-ból való kilépéssel. Csaba is hasonlóan gondolja: „Az export sokkal nehezebb lett, mert már harmadik ország vagyunk. Az import csak azért nem változott, mert nagy kegyesen még nem vezettük be az ilyenkor harmadik országokra érvényes ellenőrzéseket. Nyilván belátták, hogy ha az importot megnehezítenék, simán éhen halnánk, egyszerűen nem lenne mit enni. Üres polcokat viszont így is lehet látni a szupermarketekben, valamint az is napi szinten előfordul, hogy vagy nem kapok meg valamit, vagy nem azt kapom, amit szeretnék. Megoldom, de pár év alatt ez sokat romlott. Szóval a Brexit egyáltalán nem érte meg, a kormány bohócot csinált magából, miközben semmivel nem lett könnyebb az élet.”
Miklós ezzel a kérdéssel kapcsolatban is megengedőbb álláspontot képvisel, bár hozzáteszi, hogy a Brexitet a korosztályában mindenki rossz döntésnek tartja. „Nem tudom, milyen volt a gazdaság előtte, de ha ez számít rossznak, akkor köszönöm szépen, maradok itt. Természetesen nehezebb lett a megélhetés, de közel sem tartom olyan drasztikusnak a romlást, mint erről sokan írnak. A rezsi a duplája lett, de a fizetésemen ennek fejében emeltek is. Itt alapvetően soha nem a pénz lesz a kérdés.”
„Sunaknak azt a programot kellene végigcsinálnia, aminek a szöges ellentétét akarta”
A hétfőn megválasztott új miniszterelnökkel, Rishi Sunakkal kapcsolatban mindhárom megszólalónk bizakodó. „Bár nem egyszerű pozitívnak lenni ennyi mélyrepülés után, úgy gondolom, hogy Rishi csak jobb lehet Trussnál és bár talán az nem nehéz, de Borisnál is” – fogalmaz Balázs.
Sunak korábbi intézkedései közül azt emeli ki, hogy még pénzügyminiszterként a Covid alatt bevezette az úgynevezett furlough-t, ami sok olyan embernek biztosított valamennyi pénzügyi támogatást, akik különböző okokból nem tudtak dolgozni.
Miklós ehhez annyit tesz hozzá, hogy mivel Sunak az első színes bőrű miniszterelnök, aki nem keresztény, és indiai származású, az idősek körében ezzel aligha lesz népszerű. A fiatalok és középkorúak viszont (akik a gazdaság alapját adják) bizakodva állnak hozzá, mert pénzügyminiszterként már bizonyított. „Nem tűnik olyan politikusnak, aki vesztegetné az idejét. Kíváncsian várjuk, mennyire sikerül stabilizálni az ingadozó fontot.”
Csaba szerint a piac szereti Sunakot, a tory pártnak viszont csak nagyjából fele van mögötte, de ha nem akarnak forradalmat, muszáj lenyelniük a békát.
„A napnál is vilagosabb, hogy Rishi a szöges ellentétét gondolja a gazdasági dolgokról annak, amit most örökölt” – fogalmaz, ami alatt azt érti, hogy még ha a Truss bukásához vezető miniköltségvetés nem is fog megvalósulni az eredetileg tervezett formájában, egyes elemei jó eséllyel így is maradnak, arra pedig muszáj lesz forrást találni. Egyelőre úgy néz ki, hogy ez csak kölcsönből lehetséges, ami további bajokat hozgat magával.
„Nem lehet úgy adókedvezmenyt adni, hogy recesszió van, miközben az adósság nem növekszik, és a költségeken sem csökkentenek. Valahol valakinek biztosan fájni fog, meg kell találni, hol csíp a legkevésbé.”