HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Lejár a moratórium: újraindulhatnak a kilakoltatások júliusban

Hogyan tovább? Mire számíthatnak azok, akiknek el kell hagyniuk az otthonukat? Az Utcajogász Egyesületet kérdeztük.

Link másolása

A veszélyhelyzet idejére egy korábbi kormányrendelet átmenetileg felülírta a végrehajtási törvény több rendelkezését. A március 24-én hatályba lépett kormányhatározatban többek között az szerepel, hogy a veszélyhelyzet alatt semmilyen helyszíni eljárási cselekmény, például árverés vagy kilakoltatás nem tartható, új árverést nem lehet kiírni, és felfüggesztették a végrehajtói kézbesítéseket és a végrehajtó irodák személyes ügyfélszolgálatát.

Korábban már beszámoltunk róla, hogy bár a NAV végrehajtásokat valóban felfüggesztették, és kilakoltatási moratóriumot is elrendeltek, a bírósági végrehajtók által indított eljárások nem álltak le. Az adós fizetéséből tehát továbbra is levonhatta a végrehajtó a tartozását - függetlenül a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzettől.

A veszélyhelyzet megszűnésével viszont július 2-án, azaz a mai napon lejár a moratórium, így a kilakoltatások is újraindulhatnak. Az Utcajogász Egyesületet kérdeztük arról, hogy mi változik mostantól, mire számíthatnak a kilakoltatottak, kihez fordulhatnak segítségért.

Mi változik pontosan a mai naptól, a moratórium lejártával?

A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokat tartalmazó törvény értelmében

2020. július 2-től lehet újra személyes kontaktust igénylő eljárási cselekményt végezni.

Ilyen például a lakás kiürítése, a lefoglalt gépjármű forgalomból történő kivonása vagy a magánszemély adós lakóingatlanának árverezése.

A végrehajtási eljárások szüneteltetett cselekményei, vagyis pl. a kilakoltatások mától megindulhattak. Az eljárási határidők is újraindulnak, például a végrehajtás felfüggesztésére nyitva álló határidők is.

A veszélyhelyzet vége és a végrehajtási eljárások újraindulása tehát azt jelenti, hogy a végrehajtások tekintetében a vírus előtti jogrend áll helyre.

Kiemelten fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy jogszerűen a végrehajtási és kilakoltatási eljárásokat csak önálló bírósági végrehajtó, végrehajtható okirat alapján, a törvényben meghatározott szabályok szerint folytathatja le. Az önkényes kilakoltatások és végrehajtások eddig is törvénytelenek voltak és ezután is azok maradnak.

Mi lesz július 2-a után azokkal, akiket kilakoltatnak? Mit tehetnek, hova fordulhatnak segítségért?

A kilakoltatás egy hosszú jogi folyamat utolsó fázisa, ebben az utolsó pillanatban nagyon ritkán menthető meg egy otthon, mi az Utcajogásszal nem tudunk ilyenkor már segíteni. Amit mi javaslunk az ügyfeleink részére, hogy minél hamarabb lépjenek a lakásvesztés megelőzése érdekében.

Több ponton be lehet avatkozni annak érdekében, hogy ne történjen meg a kilakoltatás, például ha közüzemi tartozást halmoznak fel, meg lehet egyezni a törlesztés átütemezésében vagy védendő fogyasztói státuszba kerülésről. Segítséget lehet kérni különböző támogató szervezetektől, pl. a kerületi önkormányzattól, családsegítőtől vagy mondjuk a Hálózat Alapítványtól (ami szociálisan rászorult fővárosi polgárokat támogat lakásfenntartási költségeik kiegyenlítésében, ha önerejükből nem képesek fedezni a még elfogadható szintű lakhatás költségeit.).

Ha mindenképp elkerülhetetlen a kilakoltatás, akkor annak megtörténte előtt érdemes családtagoktól segítséget kérni, más olcsó albérleti lehetőségeket keresni. Akinek nincs lehetősége olcsó albérletbe költözni, családok átmeneti otthonában, anyaotthonban, munkásszállóban vagy hajléktalanszállón tud menedéket találni.

Amennyiben felmondják a bérleti szerződést vagy elindul a lakáskiürítésre irányuló peres eljárás, akkor javasoljuk, hogy keressenek minket, mert ezeken a pontokon még több jogi és érdekérvényesítési lehetőség van a lakás megtartása érdekében.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: