HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Lázár János: „Fideszes politikusok is elhitték, hogy a párt átvételére készülök”

Bár saját állítása szerint visszaszorult a Fidesz negyedvonalába, még nem vonult vissza teljesen.

Link másolása

Két év viszonylagos hallgatás után az elmúlt hetekben-hónapokban egyre többször tűnik fel a sajtóban Lázár János neve: először a teniszszövetség elnökeként, majd a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztosaként. Bár saját bevallása szerint is „negyedvonalbeli” munkák ezek a Fideszen belül, Lázár azonban nem olyannak tűnik, aki feladta volna az országos politikát - ez derül ki legújabb, a Válaszonline-nak adott interjújából is.

A monstre beszélgetés eredeti apropója az exminiszter magánkiadásában kiadott Churchill-életrajzkönyve volt, de nem mozgott ki a kényesebb kérdések elől sem, így egy független, autonóm, de a Fidesz mellett teljesen elkötelezett, kissé takaréklángon égő politikus képét adja.

Mint elmondja, 2017 nyarán ő maga vetette fel Orbán Viktornak, hogy visszavonulna Hódmezővásárhelyre politizálni. Ott egyéniben nyert is mandátumot, ám a miniszterelnök mégis őt vette elő, amikor az ellenzék jelöltje, Márki Zay Péter nyerte a polgármesterválasztást. Lázár szerint ez azért történt, mert

„[Orbánnak] akikhez van valamiféle kötődése – mint tudja, engem például a barátjának nevezett –, azokat nehezebb pályára teszi. [...] Csak nekem van ilyen jó dolgom, hogy miközben megnyertem minden választást, amelyen elindultam, miniszterelnök úr számon kéri rajtam mások vereségét is.”

A lap felvetette azokat a makacs pletykákat is, miszerint a volt kancelláriaminiszter személyesen Simicska Lajostól és Spéder Zoltántól kapott pénzt, hogy "építse fel magát", ám ő ezt most is határozottan tagadja. Mint mondja, „meghatározó fideszes politikusok is elhitték, hogy én Simicskával és Spéderrel szövetkezve a párt átvételére készülök.

Reggeltől estig ezt duruzsolták Orbán Viktor fülébe.” De hozzáteszi, hogy húszas évei elején ő választott magának pártot, és nem pedig a Fidesz jelölte ki. A magasabb szintű politizálásba is kvázi "véletlenül", az akkori hódmezővásárhelyi első ember, Rapcsák András halála után került be. Éppen ezért rosszul esik neki, hogy a városban most sokan őt tartják minden rossz forrásának, sőt olykor családját is támadják. Ehhez persze szerinte a helyi ellenzéki vezetés is sokat hozzátesz.

„Húsz éven át dolgoztam, lobbiztam a szülővárosomért, és ma gyűlöletkampány folyik ellenem, sőt részben a családom ellen, ami még abban a tantestületben is tetten érhető, ahol a feleségem dolgozik. Nagyon sok embernek igyekszem segíteni, akiket a demokrácia és a szeretet nevében utcára tettek, csak mert az én időmben pozícióban voltak. Ezt nem tartom méltányosnak.

Villamost építünk Szegedig, közben a városháza azzal van elfoglalva, hogy ellenem meg a velem rokonszenvezők ellen uszít. Persze tudom: ha az ember azt akarja, hogy szeressék – vegyen kutyát” - mondja erről Lázár.

Az interjúban beszél több fideszes nagy névről is: Szijjártó Pétert Európa egyik legjobb külügyminiszterének tartja, aki minden bizonnyal még egyszer nem menne el az ominózus adriai hajóútjára. Míg egykori nagy riválisáról, Rogán Antalról is úgy nyilatkozik, hogy nélküle nem lett volna meg a 2018-as győzelem - bár a kommunikációt nem a siker egyetlen forrásának tartja. Szerinte emberi hibák előfordulnak minden jobb helyen. Úgy véli, Magyarország politikai és vezetői kultúrában most körülbelül ott tart, mint Ausztria a hatvanas-hetvenes években - a fejlődési irány pedig jó.

A volt főpolgármesterről, Tarlós Istvánról szólva (akivel nagyon komoly, nyilvánosság előtt zajló vitái voltak) azt mondta, jobb városvezetőnek tartja, mint Karácsony Gergelyt, de a politikában el kell fogadni az olyan törvényszerűségeket, mint hogy például egy európai főváros szinte törvényszerűen baloldali vagy liberális beállítottságú.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: