HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Kunetz Zsombor: „Valószínűleg megint a szégyenletes ágyfelszabadításban gondolkodik Kásler”

A szakorvos szerint a miniszter az új szabályozással beismerte, hogy „igencsak brutális szakemberhiány van”.

Link másolása

A koronavírus-járvány negyedik hullámában egyre több a megbetegedés, és nagyobb számban kerülnek betegek kórházba. Ezért Kásler Miklós újra elrendelte, hogy kórházi ágyakat kell felszabadítani a covid-betegek ellátásra. Erre reagálva Dr. Kunetz Zsombor azt írja:

"Miközben a Kormány semmiféle erőfeszítést nem tesz a járvány megfékezésének érdekében, Kásler Miklós EMMI vezér mert nagyot gondolni" - írja közösségi oldalán, ahová dokumentumokat is feltöltött.

A szakorvos szerint:

"Elrendelte, hogy november 15-től több mint 12 ezer ágyat kell COVID betegek számára biztosítani, a szerinte 60 ezres ágyszámból.

Csakhogy ezekben az ágyszámokban szerepel mind az aktív, mind a rehabilitációs, és az összes ápolási ágy is, hiszen 2019-ben sem volt több működő aktív ágy, mint 41105.

Ezért, valószínűleg megint egy a 2020 tavaszi szégyenletes ágyfelszabadításban gondolkodik Kásler,

De nem állt meg nemzetünk csontlegókovácsa a gondolkodásban, ugyanis írásba foglalta, hogy november 15-től 1209 intenzív terápiás ágyat kell fenntartani a COVID betegek részére. (2019-ben Magyarországon összesen 1101 intenzív terápiás ágy működött, és ebből kb. 700 állandóan foglalt volt COVID nélkül is.)

Most ezek szerint közel kétezer ágy teremtődik a Biblia segítségével a semmiből.

De még ez sem elég, ugyanis

elrendelte azt is, hogy a súlyos betegeket ellátó COVID intenzív osztályokon 20 ágyanként legyen egy szakorvos és egy nem szakorvos, valamint négy ágyanként egy ápoló (nem, nem szakápolót írt, hanem ápolót, aki lehet akár szemészeti osztályon dolgozó is.

Nos ezzel vastagon beismerte, hogy alig van már szakember a rendszerben. Ugyanis, még a 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendeletben is - amely az intenzív osztályok minimum feltételét is szabályozza - 3 betegre ír elő egy szakorvost, vagy szakorvos jelöltet, míg a nemzetközi standard teteje szakápolóból két betegre egy szakápoló.

Itt szakápolókat meg sem említ, míg 20 betegre jut a hárommal szemben egy orvos.

Nem csoda, hogy ennek ismeretében azt is elrendelte, hogy a

200 fő feletti idősek számára bentlakásos szociális intézményben biztosítani kell a gépi lélegeztetéshez a feltételeket.

Mindezt azzal párhuzamosan, hogy tulajdonképpen ő maga ismerte el az igencsak brutális szakemberhiányt.

Valahogy olyanok ezek az intézkedések, mintha Kásler úgy képzelné el a gépi lélegeztetést, hogy a beteg fejét nyitott szájjal kidugják a repülő ablakán, és majd a gyors légáramlás elvégzi a dolgát. Amit el is végez, csak a beteg nem éli túl.

Ahogy ennek az unortodox lélegeztetésnek, úgy Kásler intézkedésének is megint számos áldozatai lesznek"

- írja Dr. Kunetz Zsombor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: