HÍREK

KSH: Kevesebb gyerek született Magyarországon, és többen is haltak meg augusztusban, mint egy éve

A természetes fogyás a 2021 augusztusi 1531-gyel szemben idén augusztusban már 2151 fő volt. Az idei évben januártól augusztusig 9,8 százalékkal kevesebb házasságkötés történt, mint tavaly ugyan ebben az időszakban.

Link másolása

Idén augusztusban mindössze 8073 gyermek született, ami 3,1 százalékkal, azaz 258 újszülöttel kevesebb, mint egy évvel korábban augusztusban. Ezzel szemben 10 224-en haltak meg, 3,7 százalékkal többen, mint 2021 augusztusában - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki közleményéből.

A természetes fogyás a 2021 augusztusi 1531-gyel szemben idén augusztusban már 2151 fő volt.

Az idei év január-augusztusában 4,0 százalékkal kevesebb gyermek született, mint 2021 azonos időszakában, azaz jelentősen csökkent a gyermekvállalási kedv.

Az elmúlt 12 hónapban, 2021 szeptembere és 2022 augusztusa között 90 636-an születtek, ami jelentős, 1364 fős visszaesés az azt megelőző egy évhez képest.

A teljes termékenységi arányszám – azaz a mutató, ami azt jelzi, hogy egy nő élete során átlagosan hány gyereket szül – az egy évvel korábbi azonos időszakot nézve 1,57-ről 1,56-ra csökkent.

A KSH adatai szerint 2021 szeptembere és 2022 augusztusa között 144 889-en haltak meg, ami 8,1 százalékkal, egészen pontosan 12 826 fővel kevesebb, mint a megelőző 12 hónapban.

A természetes fogyás, vagyis a halálozások és a születésszám különbsége így 54 253 fő az elmúlt tizenkét hónapban, 17 százalékkal kevesebb, mint az azt megelőző, járvánnyal súlyosbított egy évben.

Idén kevesebben kötöttek házasságot is Magyarországon.

Az elmúlt egy évben 67 045 pár mondta ki a boldogító igent, ami 8,1 százalékkal kevesebb a megelőző 12 havinál. Az idei évben januártól augusztusig 9,8 százalékkal kevesebb házasságkötés történt, mint tavaly ugyan ebben az időszakban.

Kitértek arra is, ezer lakosra 9,4 élveszületés és 15,0 halálozás jutott. Ezer élveszületésre 3,3 csecsemőhalálozás jutott, ami közel azonos a megelőző 12 hónap értékével. A házasságkötési arányszám 6,9 ezrelék volt, 0,6 ezrelékponttal kisebb, mint az egy évvel korábbi időszakban - áll a KSH közleményében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Orbán memóriájával bajok vannak: szerinte a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot
A Kossuth Rádióban adott interjúban máshogy emlékezett a történtekre, mint ahogy az a valóságban történt.

Link másolása

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióba adott interjújában úgy beszélt az árstopokról, mintha azokat kifejezetten az orosz-ukrán háború kitörése után, az uniós szankciók miatt kellett volna bevezetni - vette észre a 444.hu.

A lap emlékeztet, hogy Orbán Viktor nem sokkal a választások előtt, január 12-én jelentette be, hogy hat alapvető élelmiszer árát a tavaly október 15-i szintre csökkentik vissza, február elsejétől minden üzletben ezen az áron lehet őket megvásárolni.

Az árstop pedig éppen akkor lépett hatályba, amikor a miniszterelnök Oroszországba látogatott, amit később békemissziónak nevezett, tehát nemhogy háborúról, de szankciókról ebben az időszakban végképp nem lehetett még beszélni.

Ezzel szemben a miniszterelnök már egészen másként emlékezett a történtekre, szerinte ugyanis éppen a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Kötelező szabadságra küldik év végén a minisztériumok és kormányhivatalok dolgozóit
Akinek már nincs idénre szabadsága, annak a jövő éviből veszik el ezeket a munkanapokat.

Link másolása

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy december 22-től 2023. január 8-ig kormányzati igazgtási szünetet rendel el a kormány, hogy spóroljon az állam. Az intézkedés részletei a csütörtök késő este megjelenő Magyar Közlönyből derültek ki.

A rendelet szerint az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik, ez alól csak a felügyelő miniszter tehet kivételt - írja a hvg.hu.

Ilyen kivételes esetben a szokásostól eltérő munkahelyre is küldhetik az érintetteket, még a miniszterekkel is megteheti ezt a miniszterelnök.

Ez az időszak nem számít bele a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.

A törvénynek az a pontja sem lesz érvényes, amely szerint „a munkáltató jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást”.

Lényegében tehát kényszerszabadságra küldik a tisztviselőket: a felettesek ugyanis kötelesek a szabadságot kiadni a beosztottaiknak.

„Ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény azon rendelkezése, amely alapján a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik” - írják.

Akinek viszont idei szabadsága már nem maradt, annak a jövő évi szabadságokból veszik el ezeket a munkanapokat.

Vagyis az a törvényi előírás sem lesz érvényes, hogy „a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni”.

Egyébként összesen 11 munkanapról van szó, mert a karácsony első napja és újév idén vasárnapra esik, nincs plusz munkaszüneti nap, tehát lehet olyan tisztviselő, akinek jövőre kevés szabadsága marad.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Orbán az ellenzékről: „Amerikából pénzelik őket, aki fizet, az rendeli a nótát”
A kormányfő szerint nehéz együttműködni olyan emberekkel, akikről tudni lehet, hogy „nem urai a saját akaratuknak.”

Link másolása

Orbán Viktor péntek reggel több mint két hónapos kihagyás után a Kossuth Rádióban adott interjút. A végén arról is kérdezték, hogy számíthat-e a kormány az ellenzékre például a szankciókkal kapcsolatos küzdelemben. A műsorvezető itt azt is megemlítette, hogy lehet-e bármi köze a baloldal álláspontjához az, hogy nemrég kiderült, Márki-Zay Péter mozgalma több milliárd forint kampánytámogatást kapott az Egyesült Államokból.

A miniszterelnök erre így válaszolt:

„Nehéz együttműködni olyan emberekkel, akikről tudod, hogy nem urai a saját akaratuknak, hanem valaki másnak a kottájából játszanak. Tehát úgy együttműködni valakivel, hogy te tudod, hogy megvásárolták a te tárgyalópartneredet, és a háttérben van valaki, és neked nem is ezzel kéne tárgyalni, hanem a háttérben lévő emberrel, mert úgyis ő dönti el, hogy mi lesz. Szóval így nagyon nehéz együttműködni bárkivel. A magánéletben is nehéz, az üzleti életben is nehéz és a politikai életben is”.

A kormányfő szerint éppen ezért „hiba lenne, ha az ellenzékkel való együttműködésre alapozná a kormány, meg az ország a politikáját, mert ők egyszerűen nem urai saját maguknak.”

„Amerikából pénzelik őket, aki fizet, az rendeli a nótát. Ezzel kell élnünk. Most ilyen ellenzékünk van”

- zárta le a kérdést Orbán.

Az interjú során Soros Györgyöt is emlegette. Amikor a szerinte elhibázott brüsszeli háborús szankciókról beszélt, megjegyezte, hogy „az árak az égben vannak, és ez gyötri az embereket, a spekulánsok pedig dörzsölik a tenyerüket”.

„Soros Györgytől kezdve már lehet tudni, hogy a nagy részvénytulajdonosok az energiacégekben, azok súlyos extraprofit-milliárdokra tesznek szert. Csörög a kassza, ők pedig gyűjtik be a pénzt”

- fogalmazott a kormányfő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Putyin függetlenné nyilvánított két ukrajnai megyét
Az orosz elnök szerint Herszon és Zaporizzsja lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát figyelembe véve döntött erről.

Link másolása

Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök "döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát".

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk