HÍREK

Kreml: közvetítést ajánlott fel az izraeli miniszterelnök az Ukrajnával folytatandó tárgyalásokhoz

Az ukrán elnök, Zelenszkij kérte Bennettet, hogy Izrael közvetítsen a két ország között a tűzszüneti tárgyalásokon.

Link másolása

Közvetítést ajánlott fel az Ukrajnával folytatandó tárgyalásokhoz Vlagyimir Putyin orosz elnöknek Naftali Bennett izraeli miniszterelnök – közölte vasárnap a Kreml sajtószolgálata.

A közlemény szerint Putyin azt mondta Bennettnek, hogy – az izraeli közvetítési ajánlatig – Kijev nem élt Moszkvának azzal a javaslatával, hogy kezdődjenek tárgyalások a fehéroroszországi Gomelben.

Az orosz elnök emellett tájékoztatta az izraeli kormányfőt a háború - a Kreml szóhasználata szerint „a Donyec-medence védelmében indított különleges hadművelet” – menetéről.

Putyin azt is közölte, hogy

az orosz tárgyalóküldöttség Gomelben van és kész a megbeszélésekre Kijev képviselőivel,

akik „következetlenségről tanúbizonyságot téve” mindeddig ”nem éltek ezzel a lehetőséggel”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnap korábban azt mondta, hogy az ukrán fél választotta ki Gomelt a tárgyalások helyszínéül. Az orosz küldöttséget Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadó vezeti. Hozzátette, hogy Oroszország ezúttal a tárgyalások idejére nem fogja felfüggeszteni a hadműveletet Ukrajnában, ahogy ezt korában tette.

Volodimir Zelenszkij ezzel szemben vasárnap reggel még azt közölte, hogy minden, Fehéroroszországon kívüli város megfelelne a megbeszélések helyszínéül, olyan országban ahonnan nem lövik Ukrajnát. Varsót, Pozsonyt, Budapestet, Isztambult és Bakut nevezte meg lehetséges helyszínként.

Zelenszkij pénteken fordult Bennetthez azzal a kéréssel, hogy Izrael közvetítsen Oroszország és Ukrajna között a tűzszüneti tárgyalásokon.

Vasárnap délután Jurij Voszkreszenszkij, a fehérorosz Demokratikus Erők Kerekasztala vezetője a TASZSZ orosz hírügynökség szerint azt közölte, hogy az ukrán delegáció indult Gomelbe Oroszország képviselőivel tárgyalni.

Naftali Bennett izraeli miniszterelnök telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és közölte: Izrael kész segíteni a válság megoldását

– jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet vasárnap.

A lap értesülése szerint Bennett a telefonbeszélgetés miatt 40 percre elhagyta a kormányülést. Egy politikai forrás szerint a telefonos egyeztetésen az izraeli kormányfő aggodalmának adott hangot az ukrajnai állapotok, valamint annak lehetősége miatt, hogy a harcok felerősödnek, és súlyos humanitárius helyzethez vezetnek.

Putyin azt mondta, hogy készen áll a tárgyalásokra.

„Izrael készen áll mindenben segítséget nyújtani a válság megoldása és a felek közelebb hozása érdekében, tekintettel különleges státuszára, amely lehetővé teszi számára, hogy mindkét fél álláspontját megértse”

– hangsúlyozta Bennett.

Az izraeli és az orosz vezető megállapodott a folyamatos kapcsolattartásban Oroszország és Izrael között.

Vasárnap délután az ukrán elnöki iroda megerősítette, hogy ukrán tárgyalóküldöttség fog találkozni az orosz féllel, a megbeszélést a fehérorosz határnál, Pripjaty folyó térségében tartják.

Az elnöki iroda a Telegram üzenetküldő portálon közölte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő vasárnapi telefonos megbeszélése során állapodtak meg ebben.

"A politikusok megegyeztek abban, hogy az ukrán delegáció előfeltételek nélkül találkozik az orosz küldöttséggel az ukrán-fehérorosz határon, Pripjaty folyó térségében" - tájékoztatott Zelenszkij hivatala. Hozzátette: Lukasenka vállalta a felelősséget azért, hogy az ukrán delegáció útja, tárgyalásai és visszatérése során a fehérorosz területen állomásozó összes repülőgép, helikopter és rakéta a földön marad.

Az elnöki iroda további részleteket nem közölt, azt sem árulta el, hogy kik az ukrán delegáció tagjai.

Szintén vasárnap

Izrael bejelentette, hogy helyreállítja teljes körű diplomáciai kapcsolatait Lengyelországgal az Ukrajna orosz megtámadása nyomán kialakult háborús válságban

– ezt a helyi média közölte.

Jaír Lapid külügyminiszter bejelentette a Lengyelországba már régóta kijelölt új izraeli nagykövet, Jákov Livne azonnali kiutazását állomáshelyére, hogy bekapcsolódhasson az Ukrajnából menekülő izraeliek és zsidók megsegítésében.

Livnét már tavaly nyáron kinevezték varsói nagykövetté, de nem utazott el állomáshelyére, mert Jaír Lapid ezzel is tiltakozott amiatt, hogy Andrzej Duda lengyel elnök jóváhagyott egy törvénymódosítást, amely megakadályozza újabb követelések benyújtását a nácik által elrabolt zsidó vagyonokért.

A lap szerint a két ország között jelentősen javult a kapcsolat az utóbbi napokban, miután Lengyelország hathatós segítséget nyújtott Izraelnek az izraeli és zsidó civilek Ukrajnából történű evakuálásához és az Ukrajnában állomásozó izraeli diplomaták átutazásának megszervezéséhez.

A jeruzsálemi külügyminisztérium közölte, hogy az ukrajnai válság kezdete óta Izrael varsói nagykövetsége Tal Jaalon biztos vezetésével sikeresen működött együtt a lengyel hatóságokkal az Ukrajnából távozó izraeliek segítésében – emlékeztetett a Walla című izraeli hírportál.

„Szeretnénk kifejezni köszönetünket a lengyel hatóságoknak a segítségükért” – hangsúlyozta Lior Hajat, a külügyi tárca változást bejelentő szóvivője. Livne már vasárnap kora reggel elindult Varsóba, és a közeljövőben átadja megbízólevelét.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Orbán memóriájával bajok vannak: szerinte a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot
A Kossuth Rádióban adott interjúban máshogy emlékezett a történtekre, mint ahogy az a valóságban történt.

Link másolása

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióba adott interjújában úgy beszélt az árstopokról, mintha azokat kifejezetten az orosz-ukrán háború kitörése után, az uniós szankciók miatt kellett volna bevezetni - vette észre a 444.hu.

A lap emlékeztet, hogy Orbán Viktor nem sokkal a választások előtt, január 12-én jelentette be, hogy hat alapvető élelmiszer árát a tavaly október 15-i szintre csökkentik vissza, február elsejétől minden üzletben ezen az áron lehet őket megvásárolni.

Az árstop pedig éppen akkor lépett hatályba, amikor a miniszterelnök Oroszországba látogatott, amit később békemissziónak nevezett, tehát nemhogy háborúról, de szankciókról ebben az időszakban végképp nem lehetett még beszélni.

Ezzel szemben a miniszterelnök már egészen másként emlékezett a történtekre, szerinte ugyanis éppen a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Kötelező szabadságra küldik év végén a minisztériumok és kormányhivatalok dolgozóit
Akinek már nincs idénre szabadsága, annak a jövő éviből veszik el ezeket a munkanapokat.

Link másolása

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy december 22-től 2023. január 8-ig kormányzati igazgtási szünetet rendel el a kormány, hogy spóroljon az állam. Az intézkedés részletei a csütörtök késő este megjelenő Magyar Közlönyből derültek ki.

A rendelet szerint az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik, ez alól csak a felügyelő miniszter tehet kivételt - írja a hvg.hu.

Ilyen kivételes esetben a szokásostól eltérő munkahelyre is küldhetik az érintetteket, még a miniszterekkel is megteheti ezt a miniszterelnök.

Ez az időszak nem számít bele a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.

A törvénynek az a pontja sem lesz érvényes, amely szerint „a munkáltató jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást”.

Lényegében tehát kényszerszabadságra küldik a tisztviselőket: a felettesek ugyanis kötelesek a szabadságot kiadni a beosztottaiknak.

„Ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény azon rendelkezése, amely alapján a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik” - írják.

Akinek viszont idei szabadsága már nem maradt, annak a jövő évi szabadságokból veszik el ezeket a munkanapokat.

Vagyis az a törvényi előírás sem lesz érvényes, hogy „a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni”.

Egyébként összesen 11 munkanapról van szó, mert a karácsony első napja és újév idén vasárnapra esik, nincs plusz munkaszüneti nap, tehát lehet olyan tisztviselő, akinek jövőre kevés szabadsága marad.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Putyin függetlenné nyilvánított két ukrajnai megyét
Az orosz elnök szerint Herszon és Zaporizzsja lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát figyelembe véve döntött erről.

Link másolása

Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök "döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát".

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Az Ian hurrikán felkapott egy házat, és az öböl közepén dobta le Floridában
Már tíz felett az ismert áldozatok száma, de a hatóságok szerint ennél jóval többen veszíthették életüket a brutális viharban.

Link másolása

Legalább tíz halálos áldozata van már Floridában az amerikai államra szerda délután lesújtó hurrikánnak, írja a BBC. A hatóságok attól tartanak, hogy a mentés és kutatás során ez a szám meredeken emelkedni fog. Az Ian névre keresztelt vihar most Észak- és Dél-Karolina felé halad a szárazföldön. Joe Biden amerikai elnök szerint ez volt a déli állam történetének legpusztítóbb hurrikánja, ami „jelentős számú emberéletet követelhetett”.

A pusztítás után még mindig nincs áram 2,2 millió otthonban vagy vállalkozásnál. A szélvihart követő áradások miatt sokan az otthonukban rekedtek. Őket most házról házra járva menekíti ki a nemzeti gárda. A már ismert tíz halálesetet kivétel nélkül Charlotte megyéből jelentették, ahol még viharosabb volt a szél. Egy helyi szemtanú szerint a 12 órán át tartó szélvihar „brutális” volt.

@cbsnews The Weather Channel meteorologist #JimCantore was met with "Hurricane Ian's full fury" as he covered the then-Category 4 storm from Punta Gorda. #weather #hurricaneian #florida ♬ original sound - cbsnews

Valamivel délebbre, a Lee megyéhez tartozó Fort Myers kikötővárosában „szinte leírhatatlan” a kár az állam kormányzója szerint. Ron DeSantis csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Estero-öböl kellős közepén landolt egy ház, amit egyszerűen felkapott a hurrikán, majd ott dobta le.

Orlandói túlélők elmondták, hogy egy idő után nem volt más választásuk, mint úszva elhagyni otthonaikat. Egy nő a vihar elvonulta után öt percig állt a nyitott ajtóknál, mire a víz nagy része távozott a házából. Szellemváros lett a tengerparti Naplesből is. A település útjai sok helyen járhatatlanok, mindent sár borít, miközben a város ikonikus mólója gyakorlatilag kettétört.

A floridai katasztrófavédelem arra figyelmeztetett, hogy senki ne álljon neki megfelelő képzettség, tapasztalat és eszközök nélkül a vezetékekbe gabalyodott fák és tárgyak eltávolításának, mert akár végzetes következményei is lehetnek.

Az Ian hurrikán először Kubát érte el, majd letarolta Puerto Ricót is. Utóbbi országban a vihar elvonulta után tíz nappal még mindig nagyjából 269 ezer otthonban nincs áram.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk