HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Közel 300 millió forintba kerülhet összesen az előválasztás

A legtöbbet a DK és a Jobbik, a legkevesebbet az LMP és a Párbeszéd adta bele a közösbe. Civilek is összedobtak 60 milliót.

Link másolása

Az eredetileg tervezettnél jóval többe kerül végül az ellenzéki előválasztás megszervezése és lebonyolítása, és a kezdeti tervekhez képest a hat rendező párt nem is egyenlő arányban járul hozzá a költségekhez, ami okozott némi belső feszültséget – derült ki a hvg.hu által a pártoktól összegyűjtött információkból.

Mint írják, az előválasztás második fordulója még csak vasárnap kezdődik, de már nagyjából láthatók a végleges számok: az első forduló csaknem 190 millióba került, a második költsége pedig elérheti a 40 milliót.

Ez az összesen mintegy 230 millió forint csak az előválasztás technikai költsége, ebben nincsenek benne az egyéni jelöltek és a miniszterelnök-jelöltek kampányköltései, azokat ugyanis a pártok saját maguk finanszírozzák, míg a lebonyolítást közösen állták. A hat párt szeptember 5-i közös nyilatkozata jól mutatja, hogy nem ekkora összeggel kalkuláltak: mindössze 130 millió forintra becsülték a két forduló költségét. Jelezték ugyan, hogy ez felmehet akár 160 millióra is, végül azonban jelentősen meghaladták a tervezett összeget.

A hat párt – a DK, a Jobbik, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum – eredetileg 120 milliót dobott össze, méghozzá eredeti vállalásuknak megfelelően egyenlő arányban, vagyis mindegyik 20-20 millióval szállt be. Hamar kiderült azonban, hogy ez az összeg még az első fordulóra is kevés lesz, így további 40 milliós „pótbefizetés” vált szükségessé. Ezt azonban már nem osztották hat részre, hanem fele-fele arányban a DK és a Jobbik állta – írja a hvg.hu.

A cikkben megemlítik: időközben kiderült, hogy még a 160 millió is kevés, ugyanis az online szavazók azonosítását végző operátorokra további 20 milliót kellett költeni. Ezt az összeget állításuk szerint a Momentum fizette be, ám még ezen felül is keletkezett az első fordulóhoz kapcsolódóan mintegy további 6 milliós költség, amit a hat párt már közösen dobott össze.

Ezzel eddig körülbelül 186 millió forint az előválasztás költsége. És még csak most jön a második forduló.

Ennek költsége a lap értesülése szerint jóval kisebb lesz az elsőnél, hiszen a már kiépített technikai háttér, az első fordulóban is használt eszközök adottak, azokra már nem kell költeni. Jelentős kiadás lesz azonban a szavazólapok kinyomtatása, bár ebből már csak egyféle, miniszterelnök-jelölti lesz – hangsúlyozzák, hozzátéve, hogy a tönkrement szavazósátrak, laptopok és tabletek pótlásának költségével is számolni kell.

A hvg.hu forrásai alapján a második forduló költségeit mintegy 40 millió forintra becsüli, aminek nagyobb részét, 25 millió forintot ismét egyenlő arányban osztanak el egymás között a rendező pártok – de ezúttal csak ötfelé. A Momentum ugyanis, arra hivatkozva, hogy az első fordulóban ők fizették az operátori munkához kapcsolódó 20 milliót, ezúttal nem ad bele a közösbe.

Operátorokra a második fordulóban is szükség lesz az elektronikus szavazás miatt: a tervezett 200 fős gárda jelentős részét fizetett diákmunkások teszik majd ki, mert egyszerűen nincs ennyi ingyen dolgozó párt- és civil aktivista. Az operátori bérek az online szavazáshoz kapcsolódó 15-20 milliós költség legalább háromnegyedét adják. Ennek az összegnek a kifizetését teljes egészében az MSZP vállalja.

A lap a rendelkezésére álló adatokat összesítve azt mondja, az előválasztás kiadásaiból a legtöbbet a Jobbik és a DK vállalta – mindkét párt körülbelül 46 milliót költött –, az MSZP és a Momentum 41-41 millióval szállt be, a legkevesebbet, 26-26 milliót pedig az LMP és a Párbeszéd fizette.

„Az első forduló mintegy 190 és a második forduló csaknem 40 milliós kiadásainál szinte csepp a tengerben az a pénz, ami a pártok közös adománygyűjtésére érkezik be” – jegyzi meg a cikk, a közösségi finanszírozási kampány ugyanis 3 hónap alatt mindössze 1,7 milliót tudott felmutatni. Ennél jóval sikeresebb egy másik adománygyűjtés, amit a szavazás lebonyolításában kulcsszerepet játszó aHang civil szervezet indított. Itt már több mint 60 millió forint jött össze magánszemélyek mikroadományaiból – a legnagyobb összeget, 7 milliót Gauder Milán, a Mastercard egyik régiós vezetője adományozta.

Ebből az úgynevezett „civil” keretből költöttek az első fordulóban az online call center kialakítására, az előválasztást és az online szavazást népszerűsítő Facebook- és Youtube-hirdetésekre, tollra, kitűzőre, a sátrakon 200 molinóra, az operátorok és a szavazást lebonyolítók feladatát leíró protokollok nyomtatására, GDPR-jogászra, infrastruktúraüzemeltetésre. A maradék pénzből a második fordulóban is terveznek hirdetésekre költeni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: