HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Közel 10 ezer orosz halottja van a háborúnak a Kreml-párti orosz bulvárlap szerint

Egyes elemzések szerint a háborúban elesett orosz katonák száma a csecsenföldi és afganisztáni háború emberveszteségével vetekszik.
Fotó: MTI/EPA - szmo.hu
2022. március 23.


Link másolása

Három hét telt el azóta, hogy utoljára Oroszország friss adatokat tett közzé az ukrajnai invázió halálos áldozatainak számáról. Március elején az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy 498 orosz katona vesztette életét akció közben és 1500-an sebesültek meg - írja a Guardian. Amerikai és ukrán tisztviselők ezzel szemben azt állítják, hogy valójában 10-20-szor ennyi orosz katona halt meg a harcokban - ez vetekszik a csecsenföldi és afganisztáni háborúban elhunyt katonák számával.

A kritikusok szerint az adatokat érdemes szkeptikusan kezelni.

Az orosz hírügynökségek továbbra sem közlik a háború halálos áldozatainak számát, mert megtiltották nekik, ahogy azt is, hogy a konfliktust háborúnak vagy inváziónak nevezzék.

Hétfőn azonban a Komszomolszkaja Pravda című, gyakran Kreml-párti orosz bulvárlap közzétett egy cikket, melyben azt írják: „Az orosz védelmi minisztérium adatai szerint 9861 orosz katona halt meg az akcióban, és 16 153-an megsebesültek.”

A lap később azt állította, hogy az oldalt feltörték és „hamis híreket közöltek” az ukrajnai „különleges műveletről”, amiket azonnal töröltek.

A BBC Russian hétfőn tett közzé egy jelentést, ami 557 katona halálát erősítette meg, kereszt- és vezetéknévvel együtt.

A hét elején a Szabad Európa Rádió/Radio Liberty arról számolt be, hogy a belarusz kórházak megteltek a háború orosz halottaival. Jelentésükben idézték a Homel klinikai kórház egyik alkalmazottját is, aki elmondta, hogy március 13-ig több mint 2500 katona holttestét szállították vissza Oroszországba Fehéroroszországból.

Amerikai hírszerzési tisztviselők becslése szerint február vége óta több mint 7000 orosz katona halt meg az ukrajnai harcokban. Ukrán tisztviselők hétfő esti becslései szerint pedig több mint 15 ezer orosz katona vesztette életét.

Többek között nyílt forrásokból is érkeztek arra utaló információk, melyek szerint Oroszország súlyos veszteségeket szenved el a harcok során. Az Oryx Blog, egy katonai felszerelések veszteségeit nyomon követő oldal arról számolt be, hogy Oroszország 1666 harci járművet veszített Ukrajnában, amelyekből több mint 800 teljesen megsemmisült a konfliktus során.

Köztük van 111 harckocsi, 74 páncélozott harckocsi, 123 gyalogsági jármű, valamint 312 teherautó, jármű és dzsip.

„Ez a lista csak azokat a megsemmisült harckocsikat és felszereléseket tartalmazza, amelyekről fényképes vagy videós bizonyítékok állnak rendelkezésünkre, ezért a megsemmisült eszközök mennyisége jelentősen meghaladja az itt regisztrált mennyiséget" – írják a bloggerek.

Az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a háború áldozatainak számával kapcsolatos információkat kritikusan kell kezelni, ugyanis a nyugati országok az orosz hadsereg áldozatait akarják hangsúlyozni, míg a Kreml éppen ellenkezőleg, kisebbíteni akarja veszteségeit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: