HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Kövér László: „Oroszországgal megszűnik a normális együttműködés lehetősége a következő 20 évben”

„Látunk három óriást, az Egyesült Államokat, Kínát és Oroszországot, meg egy balfék dagadékot, aki balfácánként totyog jobbra-balra, és azt sem tudja, hogy fiú-e, vagy lány – na, ez Európa” - közölte a házelnök.

Link másolása

Kövér László házelnök hétfőn egy budafoki lakossági fórumon vett részt, ahol többek között az ukrán háború okairól és következményeiről, valamint a “balfék” Európáról is beszélt - írja a hvg.hu.

A beszélgetésen a Fideszes politikus is elismerte, hogy az orosz-ukrán háború befolyással lehet a hazai országgyűlési választásokra is.

Mint mondta:

"Meg voltam győződve arról, hogy nem lesz háború (…) fenyegetés ide, dobpergés oda".

Magyarország szerepéről úgy vélekedett:

"Nekünk ebből semmi jó nem származik, mindegy, mi lesz a vége, mi már most a vesztesei vagyunk".

Az oroszok szerepéről azt mondta, hogy szerinte:

"Nem jogos lerohanni egy másik országot, az sem jogos, hogy ők eldöntik, lehet-e az EU vagy a NATO tagja Ukrajna, de vajon a békét szolgálja vagy a konfliktust élezi, ha a NATO frontvonalát betoljuk a valaha volt orosz érdekszférába?".

Az ukránokról az volt a véleménye:

"Leginkább azok iránt kell most az együttérzésünket kifejezni, akiknek porig rombolják az életét: a hazáját, a városait, az otthonát".

Az Európai Unióról úgy myilatkozott:

"Sírnivaló, elkeserítően gyalázatos állapotban van az amúgy arcátlanul nagyképű és öntelt Európa".

Szerinte ennek oka, hogy "a hidegháború vége óta nem volt ideje az EU politikai elitjének megfogalmazni, hogy mi Európa szerepe, stratégiai érdeke". Kövér szerint ehelyett az LMBTQ-közösséggel és azzal vannak elfoglalva, hogy "betörjék" az olyan kis országot, mint például Magyaroszág, amiknek különvéleményük van.

Hozzátette:

"Nagyon rühellem, hogy divatba jött egymás kioktatása a nemzetközi színtéren: bennünket mindenki minősít, pedig mi nem minősítünk senkit".

Kövár László még többek között azt mondta:

"Azt mondják, mi Putyinnak vagyunk a szekértolói, pedig azt a kérdést kell mindenkinek feltennie, Oroszország itt lesz-e a következő 100 évben is a szomszédunkban, vagy sem – szerintem itt lesz".

"Az oroszok elszánták magukat arra, hogy a háborút befejezik: vagy leteszik az ukránok a fegyvert, vagy addig mennek, amíg fel nem morzsolják az ukrán haderőt, beleértve Ukrajnát, mint államot is".

"Ezen veszít Oroszország, még ha nem is annyit, mint Nyugaton szeretnék, veszít Közép-Európa, és a következő 20 évben megszűnik a normális együttműködés lehetősége Oroszországgal."

"Látunk három óriást, az Egyesült Államokat, Kínát és Oroszországot, meg egy balfék dagadékot, aki balfácánként totyog jobbra-balra, és azt sem tudja, hogy fiú-e, vagy lány – na, ez Európa".

"Valakik majd újjá akarják építeni Ukrajnát, ehhez szívesen adnának kölcsönt, beszállnának ebbe-abba, és mire az ukránok körülnéznek, addigra az, ami az országból értékes, már nem lesz az övék" - idézi a házelnököt a hvg.hu.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: