HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Koronavírus - 20 kérdés és 20 válasz: Mi történik és mi fog történni ezután?

Összeszedtük a legfontosabb kérdéseket és a ma tudható válaszokat.

Link másolása

Nagyot fordult a világ két hét leforgása alatt. Amit akkor sokan médiahisztinek gondoltak, de a megfontoltabb véleményalkotók is egy komoly, de jól kezelhető problémaként beszéltek róla, mára súlyos következményekkel járó, mindenkitől fegyelmezett erőfeszítéseket igénylő válsághelyzetté nőtte ki magát. Aminek jelenleg az elején vagyunk, és nem látjuk még, hol van a vége. Amire továbbra sincs szükség, az a pánik. Helyette megfontolt, összehangolt és fegyelmezett cselekvésre van szükség minden magyar (és európai, illetve más országbeli) állampolgártól. Racionális cselekvés azonban csak megfelelő és tényszerű információk alapján lehetséges. Összeszedtük tehát a legfontosabb kérdéseket és a ma tudható válaszokat. FONTOS: ezek március 15-én érvényes tények és előrejelzések, melyek a jövőben biztosan változni, pontosodni fognak.

1. Hol tart a járvány Európában?

Európában ezidáig 48.869 esetet regisztráltak. Közülük 2.691-en már meggyógyultak, és 1.814-en elhunytak, így a jelenleg fertőzött emberek száma 44.364. A legsúlyosabb a helyzet Olaszországban, ahol ma 17.863 embert ápolnak, de Spanyolországban, Németországban és Franciaországban is 4-6 ezer közötti a fertőzöttek száma.

2. Kínában tényleg lecsengőben van ez az egész?

Nagyon megtévesztő lenne így fogalmazni. Kínában a világtörténelem egyik legkeményebb karanténját vezették be a 10 milliós (!) Vuhan városára, és a 60 milliós Hubei tartományra. Az élet a mi mércénkkel nézve lényegében megállt ezeken a helyeken az elmúlt hetekben. Így sikerült több mint egy hónap leforgása alatt minimalizálniuk az új megbetegedések számát. Azonban jelenleg nem tudjuk, mi fog történni Kínában, ha lazítanak a karanténon, ezért felelőtlenség lenne azt mondani, hogy Kína túl van a járványon.

3. Mi a helyzet Magyarországon?

A magyar adatok március 15. délutánján 32 fertőzött, akik közül sajnálatos módon egy 75 éves férfi nemrég elhunyt. (Március 16-i adatok szerint már 39 fertőzött van - a szerk.)

4. Ha csak 32 fertőzött van és ők is karanténban, akkor miért kell ekkora óvintézkedés itthon?

Itt van az első dolog, amit az elégtelen kormányzati kommunikáció miatt sajnos kevesen tudatosítanak. Hazánkban feltehetően jóval több fertőzött van ma, mint a hatóságok által ismert és közölt 32 fő.

Mivel azonban a vírus lappangási időszaka 7-12 nap, addig nem okoz tüneteket, ezért ezek a fertőzött emberek nem kerülnek az egészségügy látókörébe, így a hivatalos statisztikákban sincsenek benne. Sajnos előfordul, hogy már ez alatt a lappangási időszak alatt is fertőznek, ami tovább gyorsítja a vírus terjedését.

5. Ezek szerint lehet, hogy az ismerőseim körében is van fertőzött, de se ő, se én nem tudok róla?

Így van. Annál is inkább, mert – és ez a jó hír – a vírus az esetek legalább 80%-ában semmilyen vagy csak nagyon enyhe tüneteket okoz (egy könnyebb náthához hasonlóan). Azok az emberek, akiknél semmilyen tünet nem jelenik meg, mert az immunrendszere könnyedén legyűri a vírust, lehet, hogy sosem tudják meg, hogy fertőzöttek voltak. Ez jó hír abból a szempontból, hogy mennyire veszélyes a vírus az egészségünkre. De rossz hír a fertőzőképessége szempontjából, mivel

a lappangási időszak és a tünetmentesség ellenére ezek az emberek is terjeszthetik a vírust – ha más nem, a kezükön, és az általuk megfogott tárgyakon keresztül.

6. Mennyire veszélyes a vírus által okozott betegség?

A hivatalos statisztikák szerint a kimutatott fertőzöttek 80-85%-a semmilyen vagy enyhe tünetekkel megússza a fertőzést. Kórházi ápolást az esetek kb. 15%-a igényel. A vírus halálozási rátája jelenleg 3% körül mozog, de mivel a jelenlegi fertőzötteknél még nem tudjuk a kimenetet, ez a járvány előrehaladtával változhat. Összehasonlításképpen: a szezonális influenza halálozási aránya 0,1% alatti.

7. Tényleg csak az idősekre és a betegekre veszélyes?

A 60, de különösen a 70 feletti korosztályban sokkal magasabb a halálozási arány (15% feletti), ami azt is jelenti, hogy az ez alatti korosztályokra lényegesen kevésbé veszélyes. Hasonlóképp, leginkább azok az emberek veszítik életüket a betegségben, akik már előtte is valamilyen súlyos betegséggel (pl. rák, komoly szív-érrendszeri megbetegedések) szenvedtek. Tévedés lenne azonban azt mondani, hogy kizárólag számukra veszélyes a kórokozó. Sajnos a fiatalabb korosztályokban is okozott már súlyos megbetegedést és nem egyszer halált is az elmúlt hetekben-hónapokban.

8. De mire jó az, ha mindent bezárunk? Ez tényleg megállítja a vírus terjedését?

Itt van a másik pont, ahol gyakoriak a félreértések. Részben azért, mert jelenleg nem tudjuk megjósolni a korlátozó intézkedések hatását, részben pedig azért, mert a kormány nem kommunikálja világosan a terveit. Fontos ugyanis kimondani: jelenlegi tudásunk szerint az ún. társas távolságtartás nem állítja meg, hanem jelentősen lelassíthatja a vírus terjedését Magyarországon (és a világ más országaiban).

9. Mire jó a vírus terjedésének lassítása, ha nem tudjuk megállítani?

A terjedés lassítása a legfontosabb eredmény, amit a különböző korlátozásokkal (iskolabezárások, rendezvények betiltása, határzárak, repülőjáratok leállítása stb.) el tudunk érni. Az egészségügy ugyanis képes lehet arra, hogy ellássa a megbetegedett embereket, de csak akkor, ha azok száma az egészségügyi rendszer kapacitásai alatt marad. Ha mindenki hirtelen, szinte egyszerre betegedne meg, nem lenne elég kórházi ágy, felszerelés, orvos és ápoló annak a 15%-nak az ellátására, akinek erre valóban szüksége lenne. Ha viszont lassan, folyamatosan „esik át” rajta a lakosság, akkor – bár továbbra is zsúfoltság várható az egészségügyben – kezelhető méretű maradhat a járvány.

10. De hát már most is elég leterhelt az egészségügy, nem?

Pont erről van szó. Éppen ezért kell elérnünk, hogy a további terhelés, ami elkerülhetetlen, legalább ne legyen hirtelen és radikális mértékű. Annak ugyanis nemcsak az a veszélye, hogy a vírussal fertőzött embereket nem tudják ellátni a kórházakban. Hanem az is, hogy az egyéb betegségeket, műtéteket, baleseti sérüléseket sem tudják majd megfelelő színvonalon kezelni.

EZÉRT KIEMELKEDŐEN FONTOS, HOGY BETARTSUNK MINDEN, EMBEREK KÖZTI ÉRINTKEZÉST KORLÁTOZÓ, ILLETVE HIGIÉNIAI SZABÁLYOZÁST.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: