HÍREK

Kiszivárogtak a németek tervei: így kezelnék, ha hirtelen leállna az orosz gázszállítás

Lehet, hogy elsőként nem az ipari, hanem lakossági gázfelhasználást korlátoznák.

Link másolása

Hétfő este kiszivárogtak annak a német vészhelyzeti kormányzati tervnek a keretei, amelyek arra az esetre készülnek, ha valamilyen ok miatt hirtelen leállnának az orosz gázszállítások, azaz ha a megcélzott 2024 közepe előtt kellene leválnia az országnak az orosz energiahordozóról - írja a Portfolio. A dokumentum, amelyet a Reuters szellőztetett meg, egy valamilyen okból hirtelen fellépő gázválság kezelésének eljárásrendjét, folyamatait rögzíti.

Olyan kérdéseket járnak körül benne, mint például:

  • Hogyan, milyen keretek mellett lehetne állami kontroll alá venni egy adott, kritikusan fontos (energetikai) céget?
  • Milyen feltételek mentén kellene eljárni, hogy kisebbségi részesedést vehessen az állam az adott, kritikusan fontos energetikai cégben?
  • Hogyan, milyen keretek mentén nyújthat hitelt, garanciát a kormány azoknak az energetikai cégeknek, amelyeknek a magas/megugró energiaárak miatt a piaci pozíciója mögött elégtelenné válna a fedezet?
  • Hogyan, milyen szabályok, prioritási sorrend mentén osszák be a gázt, ha esetleg gázhiány lépne fel?

    Ez utóbbi kapcsán a Portfolio kiemeli:

    lehet, hogy előbb nem az ipar, hanem a lakosság felé kezdenék el korlátozni a gázfelhasználást, miközben ennek abszolút a fordítottját kommunikálták egy korábban aktivált vészhelyzeti terv kapcsán.

    A dokumentum kiszivárgásával egy időben pedig két másik vélemény, illetve tanulmány is megjelent, amelyek szintén egy hirtelen fellépő németországi orosz gázhiány lehetséges hatásait taglalják.

    Achim Truger, a Német Gazdasági Szakértői Tanács tagja egy interjúban azt mondta, hogy a legtöbb számítás szerint az oroszországi gázszállítás megszüntetése mély recessziót váltana ki, félmillió munkahely szűnhet meg. Tom Krebs, az IMK intézet közgazdászának tanulmányában pedig az szerepel, hogy a hirtelen fellépő leállás hasonlóan mély recessziót okozhat, mint amilyet a német gazdaság a koronavírus-válság első évében, vagy előtte a 2009-es visszaeséskor elszenvedett. Hat német iparág különösen rá van szorulva az orosz gázra: a vegyipar, a fémgyártás és -feldolgozás, valamint az üveg- és kerámiagyártás, az ételkészítés, a papírgyártás, a gépészet és a járműgyártás.

    A Portfolio cikkében ugyanakkor arra is kitértek: nyugtató hír volt, hogy

    a nagy német közszolgáltató cég, a VNG azt közölte hétfő este: szerinte nem lesznek gondok az orosz gázszállítással, mivel a vállalat a továbbiakban a Gazprombankhoz fogja euróban utalni az euróban kiállított gázszámla ellenértékét.

    Szerintük ezután már rendben lesz a pénz további útja.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

  • Ajánljuk
    Címlapról ajánljuk

    Címlapról ajánljuk


    HÍREK
    Orbán memóriájával bajok vannak: szerinte a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot
    A Kossuth Rádióban adott interjúban máshogy emlékezett a történtekre, mint ahogy az a valóságban történt.

    Link másolása

    Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióba adott interjújában úgy beszélt az árstopokról, mintha azokat kifejezetten az orosz-ukrán háború kitörése után, az uniós szankciók miatt kellett volna bevezetni - vette észre a 444.hu.

    A lap emlékeztet, hogy Orbán Viktor nem sokkal a választások előtt, január 12-én jelentette be, hogy hat alapvető élelmiszer árát a tavaly október 15-i szintre csökkentik vissza, február elsejétől minden üzletben ezen az áron lehet őket megvásárolni.

    Az árstop pedig éppen akkor lépett hatályba, amikor a miniszterelnök Oroszországba látogatott, amit később békemissziónak nevezett, tehát nemhogy háborúról, de szankciókról ebben az időszakban végképp nem lehetett még beszélni.

    Ezzel szemben a miniszterelnök már egészen másként emlékezett a történtekre, szerinte ugyanis éppen a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk
    HÍREK
    Kötelező szabadságra küldik év végén a minisztériumok és kormányhivatalok dolgozóit
    Akinek már nincs idénre szabadsága, annak a jövő éviből veszik el ezeket a munkanapokat.

    Link másolása

    A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy december 22-től 2023. január 8-ig kormányzati igazgtási szünetet rendel el a kormány, hogy spóroljon az állam. Az intézkedés részletei a csütörtök késő este megjelenő Magyar Közlönyből derültek ki.

    A rendelet szerint az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik, ez alól csak a felügyelő miniszter tehet kivételt - írja a hvg.hu.

    Ilyen kivételes esetben a szokásostól eltérő munkahelyre is küldhetik az érintetteket, még a miniszterekkel is megteheti ezt a miniszterelnök.

    Ez az időszak nem számít bele a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.

    A törvénynek az a pontja sem lesz érvényes, amely szerint „a munkáltató jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást”.

    Lényegében tehát kényszerszabadságra küldik a tisztviselőket: a felettesek ugyanis kötelesek a szabadságot kiadni a beosztottaiknak.

    „Ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény azon rendelkezése, amely alapján a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik” - írják.

    Akinek viszont idei szabadsága már nem maradt, annak a jövő évi szabadságokból veszik el ezeket a munkanapokat.

    Vagyis az a törvényi előírás sem lesz érvényes, hogy „a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni”.

    Egyébként összesen 11 munkanapról van szó, mert a karácsony első napja és újév idén vasárnapra esik, nincs plusz munkaszüneti nap, tehát lehet olyan tisztviselő, akinek jövőre kevés szabadsága marad.

    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    HÍREK
    Putyin függetlenné nyilvánított két ukrajnai megyét
    Az orosz elnök szerint Herszon és Zaporizzsja lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát figyelembe véve döntött erről.

    Link másolása

    Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

    A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök "döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát".

    Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

    A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    HÍREK
    Az Ian hurrikán felkapott egy házat, és az öböl közepén dobta le Floridában
    Már tíz felett az ismert áldozatok száma, de a hatóságok szerint ennél jóval többen veszíthették életüket a brutális viharban.

    Link másolása

    Legalább tíz halálos áldozata van már Floridában az amerikai államra szerda délután lesújtó hurrikánnak, írja a BBC. A hatóságok attól tartanak, hogy a mentés és kutatás során ez a szám meredeken emelkedni fog. Az Ian névre keresztelt vihar most Észak- és Dél-Karolina felé halad a szárazföldön. Joe Biden amerikai elnök szerint ez volt a déli állam történetének legpusztítóbb hurrikánja, ami „jelentős számú emberéletet követelhetett”.

    A pusztítás után még mindig nincs áram 2,2 millió otthonban vagy vállalkozásnál. A szélvihart követő áradások miatt sokan az otthonukban rekedtek. Őket most házról házra járva menekíti ki a nemzeti gárda. A már ismert tíz halálesetet kivétel nélkül Charlotte megyéből jelentették, ahol még viharosabb volt a szél. Egy helyi szemtanú szerint a 12 órán át tartó szélvihar „brutális” volt.

    @cbsnews The Weather Channel meteorologist #JimCantore was met with "Hurricane Ian's full fury" as he covered the then-Category 4 storm from Punta Gorda. #weather #hurricaneian #florida ♬ original sound - cbsnews

    Valamivel délebbre, a Lee megyéhez tartozó Fort Myers kikötővárosában „szinte leírhatatlan” a kár az állam kormányzója szerint. Ron DeSantis csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Estero-öböl kellős közepén landolt egy ház, amit egyszerűen felkapott a hurrikán, majd ott dobta le.

    Orlandói túlélők elmondták, hogy egy idő után nem volt más választásuk, mint úszva elhagyni otthonaikat. Egy nő a vihar elvonulta után öt percig állt a nyitott ajtóknál, mire a víz nagy része távozott a házából. Szellemváros lett a tengerparti Naplesből is. A település útjai sok helyen járhatatlanok, mindent sár borít, miközben a város ikonikus mólója gyakorlatilag kettétört.

    A floridai katasztrófavédelem arra figyelmeztetett, hogy senki ne álljon neki megfelelő képzettség, tapasztalat és eszközök nélkül a vezetékekbe gabalyodott fák és tárgyak eltávolításának, mert akár végzetes következményei is lehetnek.

    Az Ian hurrikán először Kubát érte el, majd letarolta Puerto Ricót is. Utóbbi országban a vihar elvonulta után tíz nappal még mindig nagyjából 269 ezer otthonban nincs áram.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk