HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Kiszámolták, hány vásárló lehet egyszerre a boltokban különböző négyzetméterszabályok esetén

A maximális vásárlószám függ majd a szabályozás részleteitől, de ezekből a példákból kiderül, nagyjából mire számíthatunk.

Link másolása

Mint megírtuk, Orbán Viktor kedden azt mondta, az általános boltzár helyett más fajta szabályozást léptetne életbe a kormány annak érdekében, hogy ne legyen tumultus az üzletekben. Elmondása szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara azt kérte, hogy négyzetméter alapú korlátozást vezessenek be és külön plázaszabályokat is javasoltak. Ezekről ma tárgyal a kormány, vélhetően a csütörtöki kormányinfón jelentik be, hogy mire jutottak.

A Blokkk.com kiszámolta, hogy ha valóban jön a négyzetméterszabály, akkor hány vásárló lehetne bent egyszerre a boltokban.

Az MKIK javaslata szerint 100 négyzetméter alapterületig 5-10 négyzetméterenként egy, ennél nagyobb üzletek esetében pedig 15-20 négyzetméterenként egy vásárló tartózkodhatna egyidejűleg.

Az átlagos boltterület 128 négyzetméter, az élelmiszerüzletek 123 négyzetméteresek, az iparcikküzletek 126 négyzetméteresek. A Blokkk.com úgy kalkulál, hogy

a 100 négyzetméteres határnál változna a szabály, lesz egy alapterület nagyság, ahol nagyobb alapterület mellett kisebb lehet majd a vásárlószám.

Néhány példát is hoztak arra, hogy nagyjából mire számíthatunk, ezekből ismertetünk párat.

Egy 99 nm-es kisboltban például 19 vásárló tartózkodhat egyszerre, ha 5 négyzetméterenként lehetne egy vásárló. Ha viszont 10 négyzetmétert ír elő a szabály, akkor csak 9-en lehetnek bent egyszerre.

Egy 101 nm-es boltban 15 négyzetméteres szabály esetén 6 vásárló, 20 négyzetméteres szabály esetén pedig csak 5-en lehetnek egyidőben.

Egy 380 nm-es üzletben 25-en vásárolhatnak egyszerre, ha 15 négyzetmétert ír elő a kormány, 20 négyzetméternél pedig 19-en.

A portál konkrét üzleteknél is kiszámolta, hogy mennyi lenne az annyi.

A budaörsi 19 200 nm-es Auchanban például 15 négyzetméteres szabály esetén 1280 vásárló lehetne bent egyszerre, 20 nm/főnél viszont már csak 960-an.

A budapesti Csalogány utcai Lidlben, amely 1966 nm-es 15 nm/fős szabály értelmében 131-en vásárolhatnának egyidőben, 20 nm/fős szabálynál pedig 98-an.

Egy 450 nm-es győri kínai üzletben 15 nm-nél 30, 20 nm-nél 22 lenne a maximális vásárlószám.

A budapesti Nagytétényi úton lévő, 31 nm-es Mini ABC Boltocskában pedig 5 nm-es szabály esetén csak 6-an, 10 nm-es szabály esetén pedig csak 3-an lehetnének bent egyszerre.

Ahogy azonban a portál is figyelmeztet,

a vásárlószám függ majd a szabály részleteitől is.

Például attól, hogy a bolt alapterületénél az eladótér számít-e, hiszen bár a raktár is beletartozik az alapterületbe, de oda a vásárló nem megy be. Az is kérdés lesz, hogy például a hat éven aluli gyerekeket is beleszámítják-e a bent tartozkódók közé.

Az viszont valószínűsíthető, hogy ha valóban lesz ilyen szabályozás, akkor a pénztárak helyett az üzletek bejárata előtt kígyóznak majd a sorok.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: