HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Rengeteg korrupciós kockázatot lát az Európai Bizottság a magyar államnál, jövőre a pénzmegvonás is életbe léphet

A korrupció elleni teljes tétlenséget és az igazságszolgáltatás kormánytól erősen függő működését is szóvá teszi a Brüsszelből érkezett levél.

Link másolása

A múlt héten levelet küldött az Európai Bizottság a magyar és a lengyel kormánynak, amelyben néhány problémás, a jogállamisággal és az EU-s pénzek elosztásával kapcsolatos rendelkezésre kérdeztek rá – számol be a 444.hu. A levelek az „uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről” szóló EU-rendeletre hivatkoznak. Ezt hívták korábban „jogállamisági mechanizmusnak”, ám a magyar és a lengyel EU-s költségvetési vétó belebegtetése miatt végül ebből költségvetést védő mechanizmus lett, ezzel is jelezve, hogy csak az EU-s pénzeket közvetlenül érintő esetekben lehet a szankciót használni.

A lap ír arról is, hogy a tagállamoknak két hónapjuk van a válaszadásra, azaz idén már biztosan nem kaphat büntetést a két ország. A Bizottság arra számít, hogy januárban születhet meg a Bíróság döntése. Addigra már náluk lesz a két kormány válasza, aminek értékelésétől függően egy hónapon belül javaslatot tehetnek szankció kivetésére, a Tanácsnak pedig további egy hónapja van arra, hogy szavazzon a javaslatról, azaz valóban büntessen.

A Bizottság Magyarországnak küldött levele rögtön az első részének címében komoly aggályt fogalmaz meg:

A közbeszerzés rendszerszintű hiányosságai és gyengeségei; az összeférhetetlenség kockázata; a "közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal" kapcsolatos aggályok

– áll a közleményben.

A Bizottság itt azt taglalja, hogy már évek óta számos jelentésben felhívta a magyar kormány figyelmét, hogy a közbeszerzések átláthatatlanok és torzítják a versenyt. Emlékeztetnek arra is, hogy olyan hibák szerepelnek a pénzelosztási mechanizmusban, amikért korábban már büntették az országot.

Beszámolnak arról is, hogy az OLAF (az EU csalás elleni hivatala) az elmúlt öt évben Magyarországon tárta fel a legtöbb szabálytalanságot az EU tagállamai közül. Ráadásul 2013 óta minden évben szerepel a Bizottság országoknak szánt ajánlásában, hogy tenni kell valamit a magyar közbeszerzések körüli korrupció visszaszorításáért.

A Bizottság levelének második fejezete sem dicséri az országot, annak címe:

Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló jogsértések eredménytelen kivizsgálása, üldözése vagy szankcionálása.

Ebben a passzusban leginkább az ügyészséget kritizálják, amiért rendszeresen elmarad a korrupciós ügyek feltárása. Kitérnek arra is, hogy a kormány szinte leválthatatlanná tette a Fideszhez köthető Polt Pétert a legfőbb ügyészi székben.

Rossz példákként eleveníti fel a levél, hogy többször előfordult, hogy ha az OLAF problémásnak talált egy pályázatot, akkor a magyar kormány egyszerűen kivette azt az EU-s támogatottsági körből, és kifizette a saját pénzéből – írja továbbá a 444. A harmadik fejezetben pedig hasonlóan súlyos problémát említenek:

Az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányosságaival kapcsolatos ügyek

– közli a cím.

AZ itt felsorolt három legfontosabb probléma:

  • az Országos Bírósági Hivatal elnöke hatáskörének kiterjesztése, amely például lehetővé tette, hogy bírókat a beleegyezésük nélkül áthelyezzenek (legfeljebb egy évre);
  • előfordult, hogy fegyelmi eljárást indítottak egy bíró ellen, mert egy ítélete előtt kikérte az EU Bíróságának az állásfoglalását;
  • lehetővé tették, hogy állami hivatalnokok jogerős bírósági ítéleteket támadjanak meg az Alkotmánybíróságon, amennyiben úgy érzik, hogy az ítélet nem veszi figyelembe kellőképpen a hatáskörüket.

Ahogy a lap megjegyzi: a lengyel kormány főként a magyarhoz hasonló, az igazságszolgáltatás függetlenségét megkérdőjelező kritikákat kapott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: