HÍREK
A Rovatból
hirdetés

„Jöttem, mert előbb-utóbb kötelező lesz” – A legtöbben harmadik oltásért álltak sorban az Uzsoki Kórháznál

Kollégánk ott jártakor viszonylag gördülékenyen haladt az oltakozni várók sora, de a rengeteg ember miatt így is jelentős volt a sor. A legtöbben nyugati vakcinákért jöttek.

Link másolása

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy oltási akcióhetet hirdetett meg a kormány. November 22-e hétfőtől 28-ig időpontfoglalással és anélkül is lehet érkezni a kijelölt oltópontokra (országszerte 101 helyszínen) akár az első, akár az elmaradt második, akár a harmadik oltásra.

Hétfőn délelőtt pedig arról is írtunk, hogy az Uzsoki utcai kórház előtt hosszú sorokban álltak sorban az emberek, hogy felvehessék a vakcinát.

A helyszínen tartózkodó kollégánknak sikerült néhány oltásra váróval beszélnie. Az már első látásra kiderült, hogy a dél körüli órákban szinte mindenki a harmadik oltásért jött: az emlékeztető vakcina sora viszonylag hosszan kígyózott az utcán (és elmondások szerint az épületen belül is), míg az 1. és 2. oltásra várók kapujában egy óra alatt mindössze néhány ember fordult meg.

A harmadik oltásra várakozók sora
Az első vagy második oltásra érkezettek bejárata

A megkérdezett biztonságiak szerint reggel óta körülbelül az emberek 90 százaléka érkezett a harmadik, és maximum egy tizede az első vagy a második adag vakcináért.

Egy ott dolgozó szerint a reggeli órákban volt a legnagyobb a sor, de a hölgy azt mondta, hogy az oltásban részt vevő dolgozók egyöntetűen a késő délutáni és az esti órákban várnak egy újabb rohamot, amikor a nappal munkában lévő emberek érkeznek az oltásért.

A kevés számú elsőkörös oltakozó arról számolt be, hogy azért most jöttek az oltásért, mert regisztráció és egyéb adminisztráció nélkül be tudnak jutni. A kérdésre, hogy miért vártak idáig az oltás felvételével, a jellemző válasz az volt, tartanak tőle, hogy egyre több szankció éri majd az oltatlanokat.

„Én egészen idáig bíztam az immunrendszeremben – nem is fertőződtem meg. Elhiheti, hogy most sem jöttem volna. De jöttem, mert úgy tűnik, előbb-utóbb kötelező lesz”

– fogalmazott az egyik első oltásra váró.

Érdekes, hogy többen voltak a harmadik adag vakcinára várakozók között is, akik szerint hamarosan a három oltás is elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy az emberek a normál korlátozásokon kívül szabadon élhessék az életüket. A harmadik körös várakozók többsége is azért most érkezett, mert az adminisztrációs nehézségek nélkül be tudnak jutni a vakcináért. Igaz, a nagy sort látva volt, aki megjegyezte, hogy lehet, hogy elszámolta magát.

Az oltásban részt vevő egyik dolgozó szerint a rengeteg ember ellenére gördülékenyen haladt az oltás, bár természetesen a 7-8 fokban több mint fél órája várakozók közül ezzel nem mindenki értett egyet. Ugyanakkor a Szeretlek Magyarország kinn tartózkodó újságírója különösebb elégedetlenséget nem tapasztalt az oltakozni vágyók között.

Azzal a sorban állók nem mindegyike volt tisztában, hogy választhatnak-e az oltások között. De az általánosságban elmondható, hogy az Uzsoki utcai kórház előtt várakozók körében (az első oltásuktól függően) a Pfizer és az AstraZeneca vakcinák voltak a leginkább népszerűek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: