HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Késő estére mérséklődik a szél, jövő héten azonban folytatódik a szélsőséges időjárás, napsütést és hózáport is várnak

Hajnalonként lehetnek mínuszok, de napközben jellemzően fagypont felett alakul a hőmérséklet.

Link másolása

Késő estétől jelentősen mérséklődik a szél. Hétfőn egy újabb – gyengülő – ciklon frontjai érik el az országot, és a frontátvonulások szinte mindennaposak lesznek a jövő héten is – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap a honlapján.

Az OMSZ előrejelzése szerint változékony időre lehet számítani a jövő héten: napsütésre, hózáporra is készülni kell. Hajnalonként lehetnek mínuszok, de napközben jellemzően fagypont felett alakul a hőmérséklet.

Hétfőn a nap nagy részében erősen felhős vagy borult időre van kilátás, de délelőtt a déli megyékben még több órára kisüt a nap. A délután folyamán elszórtan várható eső, zápor, északkeleten havas eső, havazás is. Időnként megélénkül, néhol megerősödik a szél. A legalacsonyabb hőmérséklet általában mínusz 5 és plusz 1 fok között alakul, de a szélvédett, fagyzugos részeken hidegebb is lehet. A legmagasabb hőmérséklet általában plusz 4 és 9 fok között alakul, de északkeleten pár fokkal hidegebb is előfordulhat.

Kedden több órára kisüt a nap. Napközben néhol lehet hózápor, zápor, majd késő estétől az ország északnyugati harmadán fordulhat elő több helyen havazás, havas eső. A Dunántúlon még több helyen erős lesz a szél, majd délutántól mérséklődik a légmozgás. Hajnalban általában mínusz 4 és plusz 1 fok között alakul a hőmérséklet, de szélcsendes, fagyzugos helyeken akár mínusz 8 fok is lehet. Kora délután általában plusz 1 és 6 fok közötti értékeket mérhetnek.

Szerdára virradóra több helyen várható havazás, havas eső, és pár centiméter friss hóréteg is kialakulhat. Napközben - várhatóan a déli órákra - az ország keleti részén is megszűnik a csapadék. Napközben több-kevesebb napsütés valószínű szórványosan záporral, hózáporral. A Tiszántúl és az északkeleti megyék kivételével megerősödik, a Dunántúlon viharos széllökésekre is készülni kell. A minimumhőmérséklet többnyire mínusz 5 és plusz 1 fok között alakul, de a szélvédett, eleinte kevésbé felhős keleti tájakon mínusz 8 fok is lehet. A kora délutáni órákban általában plusz 5 és 10 fok közötti, a keleti határvidéken és az északkeleti megyékben viszont csak mínusz 1 és plusz 4 fok közötti értékeket mérhetnek.

Csütörtökön több órára kisüt a nap. A nap második felétől nyugat felől vastagabb melegfronti felhőzet érkezik. Néhol zápor, hózápor előfordulhat. A Dunántúlon többfelé lesz erős a szél. A minimumok többnyire mínusz 4 és plusz 1 fok között várható, a fagyzugos helyeken mínusz 8 fok körül alakulnak. A maximumok általában plusz 3 és 8 fok között várhatók, de az északkeleti tájakon egy-két fokkal hidegebb is lehet.

Pénteken, szombaton és vasárnap a több-kevesebb napsütés mellett néhol előfordulhat zápor, hózápor. Pénteken még élénk, szombaton és vasárnap erős széllökések várhatók. Pénteken a legalacsonyabb hőmérséklet általában mínusz 5 és 0 fok között alakul, de a szélvédett fagyzugokban akár mínusz 8 fokot is mérhetnek. Pénteken kora délután többnyire plusz 5 és 11, az északkeleti határvidéken mínusz 1 és plusz 4 fok közötti értékeket mérhetnek. Szombaton hajnalban mínusz 3 és plusz 2, délután plusz 4 és 10 fok közötti értékek várhatók. Vasárnap a leghidegebb órákban mínusz 3 és plusz 2, napközben plusz 3 és 9 fok között alakul a hőmérséklet - olvasható az előrejelzésben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: