HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Kásler Miklós: A jövő év elején lehet vakcina Magyarországon


Link másolása

Gyermekvédelmi szakellátásban 23 ezer fiatal van, 15 ezren nevelőszülőknél, 8 ezren intézményekben. A miniszter közlése szerint 2020-tól a nevelőszülők számára elérhető a nevelőszülői gyed, amit 683 nevelőszülő vett igénybe.

Ez évtől három új családtámogatási forma lépett életbe az örökbefogadásoknál; az örökbefogadási díj bruttó 225 ezer forint havonta, az egyszeri anyasági támogatás 64 ezer forint; az örökbefogadási gyes 28 500 forint havonta. Egyszerűsödött az örökbefogadási eljárás is - ismertette.

A fogyatékosüggyel kapcsolatban a miniszter elmondta, a kormány egyik célja, hogy a nagy létszámú intézmények helyett önálló lakhatást biztosítson a sérült embereknek, továbbá munkához juttassa őket a munkaerőpiacon.

A szünidei gyermekétkeztetésre is évről évre többet költ a kormány - jelezte, hozzátéve, míg 2010-ben erre 28,7 milliárd forint jutott, addig 2020-ban már 82,5 milliárd.

Beszámolt arról, hogy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátája a 2010-es 18 százalékról 2020-ra 44 százalékra nőtt, jelenleg 155 ezer megváltozott munkaképességű ember dolgozik.

Kásler Miklós kitért arra, hogy két évvel ezelőtt a kormány új egészségkultúrát hirdetett a megelőzésre helyezve a hangsúlyt. Megalkották az öt nemzeti programot, amelyek a daganatos, a mozgásszervi, a keringési, a mentálhigiénés betegségekre és azok megelőzésére fókuszálnak, és létrejött a gyermekgyógyászati program is.

Ezek kifutási ideje legalább tíz év, tehát csak évek múlva lesznek láthatók ezen programok sikerei - tette hozzá.

Elmondta, elindultak a célzott emlő- és vastagbélrák-szűrések. Utóbbi kapcsán közölte, hogy 1700 háziorvos és 55 laboratórium bevonásával kezdődtek meg a szűrések. A mintavételhez alkalmas egységcsomagot 200 ezren kapták meg. Közülük 12 ezer embernél kellett kolonoszkópiát végezni, kezdeti stádiumú tumort 1234 embernél találtak.

Az alapellátásban a kormány célja a praxisközösségek, csoportpraxisok erősítése. Az elmúlt évben két pályázat volt a praxisközösségek megerősítésére, jelenleg 126 praxisközösség működik. Ha az egész országot le akarjuk fedni ezzel az együttműködési típussal, akkor ezer ilyen team-rendszert kell létrehozni - mondta a miniszter.

Beszámolt arról is: a Magyar falu programban 18 milliárd forintból 190 orvosi rendelő felújítása vagy építése történik meg, 783 falu orvosi eszköztárát bővítik, és 13 településen új szolgálati lakás kerül a családorvosok használatába.

Kásler Miklós beszélt arról is, hogy 2019-2020-ban 254 mentőautó cseréje történt meg, emellett számos helyen az országban korszerűsítették a mentőállomásokat, vagy újakat építettek. Továbbá a kilenc helikopter beszerzésével jelentősen korszerűsödött a légi mentés is.

A miniszter beszámolt arról is, hogy a sürgősségi ellátás az átalakítás óta jól működik, a családbarát szülészetek kialakítása is folyamatos 10 milliárd forintból, és 2019-től bővült az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (eeszt) is. Mint mondta, napi 250 ezer ellátási eseményt és 800 ezer e-receptet rögzítenek a "felhőben".

A tárcavezető említést tett a szakdolgozói és védőnői béremelésről is. Mint mondta, a szakdolgozók a 2018-as bázishoz képest 2022 januárjára 72 százalékos béremeléssel számolhatnak.

Az orvosi bérek - a Magyar Orvosi Kamara javaslatára - három ütemben fognak emelkedni, így azok 2023-ig 2,5-szeresükre nőnek - mondta.

Azokra a képviselői felvetésekre, hogy sok pedagógus és egészségügyi dolgozó betegen megy dolgozni, mert nem kapja meg a betegség idejére a teljes táppénzt, Kásler Miklós azt válaszolta: a táppénz 100 százalék.

Szintén képviselői kérdésre válaszolva elmondta, az orvostanhallgatók kirendelésekor a fogadó kórháznak kell a szállást és az étkezést biztosítania számukra.

Tapolczai Gergely (Fidesz) felvetésére, hogy a mentálisan sérült emberek is - hasonlóan az autizmus spektrumzavarral élőkkel - mentesülhetnének a maszkhasználat alól, Kásler Miklós azt válaszolta: erre nézve várhatóan újabb rendelkezés születik majd.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: