Karikó Katalin: „Sokan gyűlölik a gyógyszeripart, pedig ezek az emberek jóval értelmesebbek”

A kutató a Guardiannek arról is beszélt, hogy gyorsabb lehetne a tudományos fejlődés üteme a világban, ha a tudósok képesek lennének félretenni az egójukat, és hatékonyabban együttműködni.

Link másolása

Gyorsabb lehetne a tudományos fejlődés üteme a világban, ha a tudósok képesek lennének félretenni az egójukat, és hatékonyabban együttműködni - mondta Karikó Katalin a Guardiannek.

A Pfizer/BioNTech Covid-vakcinát kifejlesztő csapat magyar vezetője elmondta, évtizedeken át voltak szkeptikusak vele és az RNS-technológiával szemben. Karikót egykor lefokozták, majd a laboratóriumából is kirúgták az akkor még zsákutcának vélt módszer miatt, amelynek ma a Pfizer és a BioNTech vakcinát köszönhetjük.

Karikó kollégájával, Drew Weissmannal együtt csütörtökön vehette át a 3 milliárd dollár értékű Breakthrough díjat a Pennsylvaniai Egyetemen.

“Ha egy bizonyos területen dolgozó szakemberek összegyűlnének egy szobában, megfeledkezve a nevükről, az egójukról, a címeikről, és csak gondolkodnának, annyi megoldással tudnának előállni olyan sok mindenre - de ezek a címek és a többi inkább csak gátolják a munkájukat” - fogalmazott a kutató, aki ma már a német BioNTech alelnöke.

“Én mindig úgy álltam hozzá, hogy kit érdekel? Száz év múlva senki nem fogja ismerni a nevemet. De a címek, az előléptetések, az idősebb férfiak, a hatalom mind-mind akadályozó tényezők” - fűzte hozzá Karikó, kiemelve, hogy nemcsak a férfiak helyezik előtérbe a hatalmat a haladáshoz képest, de nekik “több idejük volt gyakorolni azt”.

Karikó Kisújszálláson nőtt fel egy nádtetejű házban, a családja egy közös szobában élt folyó víz, hűtő és tévé nélkül. 14 évesen harmadik lett egy országos biológiaversenyen. Az egyetem és a doktori befejezése után illegálisan eladta az autóját, a kislánya macijába varrta a pénzét, és a családdal együtt Amerikába költözött.

“Tudom, hogy kell szerényen élni, és nem költeni többet a család étkezésére heti 30 dollárnál, mivel sokáig nekünk is ez volt a határ” - mondja.

Habár az mRNS-terápia reménykeltőnek számított, a kudarcok következtében csökkent a tudósok lelkesedése a módszer iránt. Kezdetben ugyanis a sejtekbe csempészett mRNS molekulák heves immunreakciókat váltottak ki.

1995-ben Karikót rákkal diagnosztizálták, és még ugyanazon a héten ultimátum elé állították a Pennsylvaniai Egyetemen: vagy abbahagyja az mRNS-sel való kísérletezést, vagy elveszíti a magas presztízzsel járó egyetemi pozícióját.

Ő inkább a lefokozás és a fizetéscsökkentés mellett döntött, hogy folytathassa a kutatást. Két évvel később találkozott Weissmannal, akivel felfedezték, hogy lehet immunreakció kiváltása nélkül a sejtekbe juttatni az mRNS-molekulákat. Ez a módszer lett később a Pfizer és a Moderna vakcinák alapja.

“Sokan gyűlölik a gyógyszeripart, pedig ezek az emberek jóval értelmesebbek. Nem az érdekli őket, milyen bizottságban ülsz, vagy milyen papírjaid vannak. Kitörlődik az egód, csak az számít, hogy hatékony legyen a terméked.”

Habár a kutató most a díj rá eső, 1,5 millió dolláros részével gazdagodott, elmondása szerint az év fénypontját számára az jelentette, hogy egy New York-i idősotthonban, a Pfizer oltás beadását követően szeptember 2-át "Karikó Katalin napnak" nevezték ki. Egy héttel később az otthonban kitört a covid, és összesen 70 lakó tesztje lett pozitív, de senki nem halt meg közülük.

“Annyira boldogok voltak. A vakcinának hála, még itt lehetnek. Számomra semmilyen díj vagy pénzösszeg nem érhet ennél többet” - zárta Karikó.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk



Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk


Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk


Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk