HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Karácsony Gergely elismerte, azért lépett vissza az előválasztáson, hogy ne Dobrev Klára nyerjen

„A fő üzenetünk az volt, mi nem vagyunk a Fidesz. Ez nem volt elég” - mondta a főpolgármester aki szerint továbbra is fontos az ellenzék összefogása, amíg ez a választási rendszer van érvényben.

Link másolása

Karácsony Gergely főpolgármester a Blikknek adott interjút a választások után. Szerinte sem ő, sem más ellenzéki miniszterelnök-jelölt nem ért volna el jobb eredményt. A választásra "matematikai kényszerként" tekint, így 4 év múlva is elengedhetetlennek tartja az ellenzék összefogását.

A kudarc után Karácsony Gergely és Donáth Anna állt csak színpadra Márki-Zay Péter mellé. Jakab Péter és Gyurcsány Ferenc pedig videóban üzentek, amelyben Márki-Zayt tették felelőssé.

„Az eredmény olyan mértékben maradt el a várakozásainktól, hogy azt biztosan nem lehet csak és kizárólag a kampány legfontosabb szereplőjének a nyakába varrni. Bonyolultabb a magyarázat ennél”

- nyilatkozta Karácsony.

Több elemző a vidéki emberek gondolkodásával magyarázta a vereséget, hiszen Budapesten több körzetben nyert az ellenzék. A főpolgármester nem egyszerűsíti le a kérdést vidék-Budapest ellentétre, inkább az ellenzék elitista politikáját érezte hibának:

„Én egy baloldali politikus vagyok, és nagyon szerettem volna, ha a kampányunk a szociális válság megoldását érintő javaslatokról szól, ehhez képest a fő üzenetünk az volt, mi nem vagyunk a Fidesz. Ez nem volt elég. Valamilyen pozitív ígéret talán fontosabb lett volna.

Nemcsak a vidékről van itt szó, Budapesten is az látjuk, minél hátrányosabb helyzetű egy csoport, annál nagyobb a Fidesz támogatottsága. Az egész országra érvényes, hogy míg a Fidesz populista politikát folytatott, az ellenzék egy elitista politikába szorult be. Azt látom ugyanakkor,

a választás legközvetlenebb oka az volt, hogy a Jobbik-szavazók nem támogatták az ellenzéket. Ezért nem csak a Jobbik vezetői a felelősek, mi közösen valamit rosszul csináltunk.”

Karácsony úgy gondolja, hogy a budapestiek testközelből érzik a fővárosi önkormányzat erőfeszítéseit, emiatt értek el sikereket itt. Ennek ellenére nem támogatja Budapest városállamként való elkülönülését.

Hangsúlyozta, hogy szerinte ő sem ért volna el jobb eredményeket miniszterelnök-jelöltként, de nem titkolta, hogy azért lépett vissza Márki-Zay Péter javára az előválasztásokon, hogy ne Dobrev Klára nyerjen.

„Azért léptem vissza az előválasztáson, mert ha ezt nem teszem meg, egyértelmű, hogy Dobrev Klára lett volna az ellenzék miniszterelnök-jelöltje. Mivel a Fidesz láthatóan arra készült, hogy Gyurcsánnyal azonosítsa a teljes ellenzéket, azt gondoltam, Márki-Zay Péternek több esélye van megszólítani a bizonytalan szavazókat. Nem látjuk azt a forgatókönyvet, ami nem valósult meg, így azt sem tudjuk, jobban működött volna-e.”

A főpolgármester már korábban kijelentette - nem indul a Párbeszéd társelnöki posztjáért. Az interjúban felmerült, hogy más pártoknál önkéntes alapon nem lesz személyi következménye a vereségnek, emiatt azonban nem akar kritikát megfogalmazni politikus társai felé:

„Az igazsághoz hozzátartozik, hogy győzelem esetén is a főpolgármesteri feladataimra szerettem volna koncentrálni. Így, hogy nagy vereség lett, még inkább ezt tartom most az ország és Budapest szempontjából is a helyes döntésnek. Az ellenzéki politikustársaim pedig nem szorulnak az én útmutatásaimra ebben az ügyben.”

Az életképes ellenzéket az egységben látja, amelybe a két zöld párt együttműködését is beleérti. Azon belül is támogatja az LMP és a Párbeszéd szorosabb közös munkáját, esetleges egyesülését.

A következő országos választás az európai parlamenti lesz. Karácsony úgy gondolja, ott egy arányos rendszerben kell majd az ellenzéknek megküzdenie, viszont a közös ellenzéki munkát továbbra is fontosnak tartja:

„Ott nincs olyan választási matematikai kényszer, mint a parlamenti választáson, hisz arányos a rendszer. Szólnak érvek amellett, hogy az ellenzéki pártok külön induljanak és így, kompromisszum nélkül mutassák meg a politikájukat. De amellett is szólnak érvek, hogy az ellenzék mutasson egységet és erőt, hisz akkor már a pártok úgyis a 2026-ra készülnek majd. A mai helyzetben lehetetlen eldönteni, melyik út vezet közelebb a 2026-os parlamenti győzelemig.

Az biztos, hogy az ellenzéki pártoknak együtt kell maradniuk. Örülök annak, hogy a pártok vezetői a vereség után is nyilvánvalóvá tették, közösen kell a választók bizalmáért újra megküzdenünk, amíg ez a választási rendszer van.”

Karácsony Gergely tehát támogatja az ellenzék egységes munkáját ebben a választási rendszerben, így senki előtt nem csukná be az ajtót, Márki-Zay Péter előtt sem.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: