HÍREK

Jelentős dózisú sugárzást kaptak az orosz katonák Csernobilban, elkezdtek kivonulni

Az Enerhoatom úgy tudja, pánik tört ki a súlyosan szennyezett vörös erdőben állomásozó seregben, miután észlelték a betegség első jeleit.

Link másolása

Elkezdtek kivonulni az orosz erők a csernobili atomerőmű és a körülötte lévő tiltott zóna területéről - erősítette meg csütörtökön az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat az Ukrajinszka Pravda hírportál jelentése szerint.

A közlemény szerint a területet megszálló orosz csapatok két hadoszlopban indultak el Fehéroroszország felé. "A megszállók szerda reggel jelentették be a létesítmény ukrán személyzetének, hogy elhagyják a csernobili atomerőművet" - írta az Enerhoatom, hozzátéve, hogy kis létszámban még maradtak orosz katonák az atomerőműben.

A vállalat közölte, hogy "megerősítést nyert" az az információ is, amely szerint az orosz alakulatok állásokat hoztak létre a zóna legszennyezettebb részében, az úgynevezett vörös erdőben. Az Enerhoatom úgy tudja, hogy az ott tartózkodó orosz katonák jelentős dózisú sugárzást kaptak, és "a betegség első jeleire pánikba estek, lázadozni kezdek, és elindultak kifelé a területről".

A közlemény szerint a több hete ostromgyűrűben tartott, közeli Szlavutics város felől is készülnek elvonulni az orosz csapatok. Szlavuticsban laknak az erőmű dolgozói. Ezenfelül elkészítették és aláírták a csernobili atomerőmű "védelmének átvételéről és átadásáról szóló dokumentumot", amelyben az Enerhoatom tudomása szerint az áll, hogy az orosz fegyveres erőkre az erőmű személyzetének nem volt panasza, a blokád és fogva tartásuk ideje alatt "a biztonságukra vigyáztak".

Az orosz csapatok elvonulását egy fehérorosz újságíró is megerősítette, aki azt írta a Twitteren, hogy egy orosz haditechnikai eszközökből álló oszlopot észleltek áthaladni a csernobili zóna felől Fehéroroszország belseje felé az egyik autópályán. A "V" jelzéssel ellátott, nagyjából száz eszközből álló hadoszlopban láttak Grad típusú rakéta-sorozatvetőket, Kamaz és Ural teherautókat, valamint páncélozott szállító harcjárműveket.

Olekszandr Hruzevics, az ukrán szárazföldi erők parancsnokhelyettese csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte, hogy részleges csapatkivonást rögzítettek a főváros, Kijev felől is. Szavai szerint az éjszaka folyamán csaknem 700 haditechnikai eszközt számoltak meg, amelyek Ivankiv, onnan pedig Fehéroroszország felé haladtak. Nem zárta ki ugyanakkor annak lehetőségét hogy ezeket az erőket Oroszország később a Donyec-medence felé irányítja.

"Elmondhatom, hogy az ellenség igyekszik visszavonni erői egy részét, de összességében átstrukturálta stratégiai céljait: megpróbálja az erőit keletre, Donyeck és Luhanszk megyék közigazgatási határaihoz irányítani. Ugyanakkor a Kijev körül megmaradt erők meglehetősen nagyok. Nincs mitől félni, de kárt okozhatnak"

- fogalmazott a katonai vezető. Emlékeztetett arra, hogy továbbra is érik rakétatámadások a fővárost, egyúttal biztosított afelől, hogy meggátolják az orosz erők benyomulását Kijevbe. Hozzátette még, hogy jelenleg a főváros körül több helyütt aknamentesítenek. "Csak tegnap hét, nagy erejű robbanószerkezetekkel aláaknázott területet tisztítottunk meg három településen" - fejtette ki Hruzevics.

Olekszandr Pavljuk, a kijevi katonai adminisztráció vezetője egy tévéműsorban reményét fejezte ki, hogy hamarosan újra járható lesz a Kijevet és Zsitomirt összekötő autópálya.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendeletet írt alá, amelyben visszahívta Ukrajna georgiai és marokkói nagyköveteit. Mint mondta, azért döntött így, mert Ukrajna érdekeinek érvényesítésében eredménytelen volt a munkájuk. "A következő napokban konkrét eredményeket várok a latin-amerikai, a közel-keleti, a délkelet-ázsiai és az afrikai képviselőink munkájától" - tette hozzá Zelenszkij.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk