HÍREK

Jaksity György: „Magyarország beteg, a szó minden értelmében véve”

A közgazdász a Budapesti Corvinus Egyetem diplomaosztóján bírálta élesen Magyarország helyzetét.

Link másolása

Kemény beszédet mondott Jaksity György közgazdász a Budapesti Corvinus Egyetem diplomaosztó ünnepségén - számolt be róla a 444.hu.

Először csak felsorolta karrierje legfontosabb állomásait, utána azonban arról kezdett beszélni, hogy a rendszerváltás után "minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy Magyarországon modern, jól szabályozott, szabad versenyes piacgazdaság és demokrácia legyen, de nem így történt".

"Magyarország nem hogy nem vetkőzte le szörnyű XX. századi múltjának elhordott ruházatát, hanem némileg átszabva újra magára kanyarította. A szocialista tervgazdaság és a haveri kapitalizmus sajátos keveréke jött létre, és illebrálisnak mondott demokráciánk van. Hogy liberális vagy éppen illiberális egy demokrácia, az ízlésbéli kérdés. Az viszont, hogy valóban demokrácia vagy inkább csak annak megcsúfolása, esetleg kimondottan kleptokrácia, bizony, elég nagy különbség. Magyarország nem annyira illiberális, mint ildemokrácia. Vagy még inkább az angol 'beteg' szó jelentésével élve ill demokrácia"

- fogalmazott.

Ezután megerősítette azt, hogy "Magyarország beteg, a szó minden értelmében véve", majd felsorolta az okokat, például, hogy "nincs funkcionáló, a kormányt elszámoltatni képes ellenzéke, az ország nagy része számára hozzáférhető szabad sajtója, elakadt a hatalmi ágak szétválasztása". Hozzátette azt is, hogy

"a kelet-európai reformok úttörőiből mára az Európai Unióhoz legkevésbé felzárkózó ország lettünk, az európai uniós támogatások legmagasabb szintje ellenére".

Jaksity szerint "egészségügyi mutatóink elszomorítóak, és közben ész nélkül és teljesen eredménytelenül próbáljuk növelni a születések számát". Úgy véli, "érzéketlenül nyugszunk bele, hogy évente 130 ezer honfitársunk többnyire súlyos, nem megfelelően kezelt betegségek által megkínozva végzi életét, miközben 20-30 ezer halála megelőzhető, illetve elkerülhető lenne".

"És hát hol máshol, mint az alma materem diplomázó diákjai és oktatói között szomorodhatnék el a legjobban azon, ahogy pedagógusainkkal bánunk, és ahova hagytuk lesüllyedni az oktatási rendszerünket. Kompország maradtunk, megrekedtünk kelet és nyugat között, csak éppen abban vagyunk nyugatiak, amit a kelettől kell megtanulni, és abban keletiek, amiben a nyugatot kellene követni"

- fejtette ki a közgazdász.

A végzősöknek pedig ezt üzente:

"A leggazdagabb magyarok jelentős része egykori állami vagyon romjain vagy a jelenlegit megcsapolva és EU-s támogatásokkal felturbózva éli felhőtlen vagy még inkább felelőtlen életét. Én önöknek azt mondom, kedves végzősök, hogy önök lesznek az a generáció, amelynek a feladata, amit mi elkezdtünk, a rendszerváltás végleges befejezése. Valós demokrácia kiharcolása és megteremtése. Az ország dohos, áporodott, betegségeket hordozó levegőjének megtisztítása, kiszellőztetése, a XX. század szégyenteljes ideológiai gúnyáinak szemétdombra vetése, elégetése. Magyarország kompjának a modern európai civilizáció partjához való végleges kikötése. Ehhez nem elegendő jól képzett szakemberekké válni, ehhez jó embernek kell lenni.”

Beszéde végén arról szólt még, hogy szabad és igaz embernek kell lenni. Mint mondta, szabad akarni és élvezni a jólétet és a gazdaságot ("de csak ha teszünk érte a saját erőnkből merítve, és nem a rokoni, kollégiumi haverság és a korrupció szálai mentén lavírozunk"), és szabad és kell többre vágyni a fejlődéshez, az esélyegyenlőség pedig mindenkit megillet egy civilizált társadalomban.

Annak fényében különösen érdekes Jaksity beszéde, hogy a Budapesti Corvinus Egyetemen nemrég robbant ki egy vita arról, hogy az egyetem dolgozói, oktatói, kutatói és diákjai mit és hogyan mondhatnak nyilvánosan.

A teljes beszéd szövege alább olvasható:

„Számunkra és sok, hozzánk hasonló idősebb vagy akár minket követő generáció képviselői számára lezajlott a rendszerváltás. Cégeinkben, társadalmi és civil, illetve tudományos tevékenységeink révén minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy Magyarországon modern, jól szabályozott, szabad versenyes piacgazdaság és demokrácia legyen. De nem így történt. Magyarország nem hogy nem vetkőzte le szörnyű XX. századi múltjának elhordott ruházatát, hanem némileg átszabva újra magára kanyarította. A szocialista tervgazdaság és a haveri kapitalizmus sajátos keveréke jött létre, és illebrálisnak mondott demokráciánk van.

Hogy liberális vagy éppen illiberális egy demokrácia, az ízlésbéli kérdés. Az viszont, hogy valóban demokrácia vagy inkább csak annak megcsúfolása, esetleg kimondottan kleptokrácia, bizony, elég nagy különbség. Magyarország nem annyira illiberális, mint ildemokrácia. Vagy még inkább az angol "beteg" szó jelentésével élve ill demokrácia.

Igen, Magyarország beteg, a szó minden értelmében véve. Nincs funkcionáló, a kormányt elszámoltatni képes ellenzéke, az ország nagy része számára hozzáférhető szabad sajtója, elakadt a hatalmi ágak szétválasztása, a kelet-európai reformok úttörőiből mára az Európai Unióhoz legkevésbé felzárkózó ország lettünk, az európai uniós támogatások legmagasabb szintje ellenére.

Egészségügyi mutatóink elszomorítóak, és közben ész nélkül és teljesen eredménytelenül próbáljuk növelni a születések számát. Érzéketlenül nyugszunk bele, hogy évente 130 ezer honfitársunk többnyire súlyos, nem megfelelően kezelt betegségek által megkínozva végzi életét, miközben 20-30 ezer halála megelőzhető, illetve elkerülhető lenne.

És hát hol máshol, mint az alma materem diplomázó diákjai és oktatói között szomorodhatnék el a legjobban azon, ahogy pedagógusainkkal bánunk, és ahova hagytuk lesüllyedni az oktatási rendszerünket. Kompország maradtunk, megrekedtünk kelet és nyugat között, csak éppen abban vagyunk nyugatiak, amit a kelettől kell megtanulni, és abban keletiek, amiben a nyugatot kellene követni.

Nekünk egyetemi tanáraink a 80-as évek végén azt mondták, hogy mi vagyunk a válság és a szükséges reformok generációja. Ez a rossz hírnek álcázott információ valójában számomra és a generációm sok tagja számára pezsdítően hatott. Nem azért, mert arra gondoltunk, hogy a zavarosban halászva, a magyar és az európai adófizetőket megkárosítva tehetünk szert nagy vagyonra. Nem. Sokkal inkább azért, mert kihívásként, feladatként, mi több, küldetésként fogtuk fel, hogy az egyetem falai között és azon kívül - csak megjegyzem, önök előtt egy mániákus autodidakta áll -, megszerzett tudásunkat kamatoztatva és szorgalmunkra alapozva tegyük meg a tőlünk telhetőt azért, hogy egy jobb országban élhessünk. Nem zéró összegű játszmában, mások megkárosításával, hanem környezetünk és magunk együttes felemelésével gondoltuk ezt elérni. És így is cselekedtünk.

Sajnos nem ez lett a követendő példa. A leggazdagabb magyarok jelentős része egykori állami vagyon romjain vagy a jelenlegit megcsapolva és EU-s támogatásokkal felturbózva éli felhőtlen vagy még inkább felelőtlen életét. Én önöknek azt mondom, kedves végzősök, hogy önök lesznek az a generáció, amelynek a feladata, amit mi elkezdtünk, a rendszerváltás végleges befejezése. Valós demokrácia kiharcolása és megteremtése. Az ország dohos, áporodott, betegségeket hordozó levegőjének megtisztítása, kiszellőztetése, a XX. század szégyenteljes ideológiai gúnyáinak szemétdombra vetése, elégetése. Magyarország kompjának a modern európai civilizáció partjához való végleges kikötése. Ehhez nem elegendő jól képzett szakemberekké válni, ehhez jó embernek kell lenni.

Szabadnak, vagyis a jól csengő ideológiáktól, politikai jelszavaktól aktuális divatoktól és a fogyasztói társadalom megannyi vonzó kötődésétől és káros szenvedélytől mentes életet élni.

Szabad akarni és élvezni a jólétet és a gazdaságot, de csak ha teszünk érte a saját erőnkből merítve, és nem a rokoni, kollégiumi haverság és a korrupció szálai mentén lavírozunk. Még inkább szabad és kell megosztani mindezt azokkal, akiknek az élet nem biztosított olyan lehetőségeket, mint nekünk. Nem, nem leszünk sok szempontból egyenlőek, de az esélyegyenlőség mindenkit megillet egy civilizált társadalomban. És azon túl, hogy ez fontos állami feladat lenne, sajnos nálunk nem, civil feladat is egyben.

Szabad és kell többre vágyni a fejlődéshez. Bátornak, kísérletezőnek kell lenni. Nem félni a kockázatoktól, hanem azok tudatában és azokat kezelve dolgozni. A legnagyobb kockázat ugyanis az, ha nem vállalunk kockázatot. Ezt jelenti a vállalkozó szó. Nem az állami megrendeléseken, kedvezményes hiteleken, állami és európai támogatásokon való élősködést.

De miközben a kapitalizmust és az emberi fejlődés logikáját követve egyre többre vágyunk, ne felejtsük el Lin-csi apát tanítását, ne sok legyen, hanem elég. Mert a több, az felesleg. Nemcsak szabadnak, igaznak is kell lenni. Vagyis azt mondani és tenni, amit gondolunk, amiben hiszünk, és amire követendő példát felmutató elődeink tanítanak. Nemcsak magunknak kell igaznak lenni, de a választásainkban is. Hazug, erkölcstelen, romlott és elvtelen hordószónokok igézetében nem lehet és nem is szabad élni, mert az olyan, mint a mocsárban egyre mélyebbre csábító lidérc. Út a biztos lesüllyedéshez.

Mint látják, a helyzetük három évtized után nagyon hasonlít az én generációm kiindulópontjához. Egy tartós gazdasági-társadalmi és erkölcsi válságban fuldokló országban kell felelősséget vállalni magukért és másokért. Ha cinikus lennék, azt mondanám, innen szép nyerni. De nem vagyok az. Ezt azért mondom, hogy ez egy nemes kihívás, amit önök közül sokan a tanulmányaik során megszerzett tudással és az eddigi életük során felépített morális tartással fognak leküzdeni”. Forrás: Vastagbőr/Facebook

A 444.hu videójában pedig meg is hallgatható a teljes beszéd.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Szinte a tavasz érkezik meg karácsonyra
Azt már korábban is tudtuk, hogy buktuk a fehér karácsonyt, hétvégén tíz fok feletti maximumok várhatók.

Link másolása

Pénteken este egy csapadékzóna érkezik, de szombaton felszakadozik a felhőzet, és vasárnap többfelé előfordulhatnak napos körzetek is. Megszűnnek a hajnali fagyok, és a karácsonyi hétvégén tíz fok feletti maximumok várhatók – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből.

Pénteken az ország északkeleti felén erősen felhős vagy borult, párás idő várható, míg dél, délnyugat felé haladva szakadozottabb lesz a felhőzet és néhány órára kisüt a nap. Este északnyugat felől megnövekszik a felhőzet. Az északi megyékben napközben helyenként fordulhat elő eső, zápor, majd este, késő este északnyugat felől csapadékzóna érkezik esővel. A déli, délnyugati szelet élénk lökések kísérhetik. A legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken az északkeleti részeken 2 és 5, míg az ország délnyugati felén 6 és 11 fok között alakul.

Szombaton, szenteste napján reggelig jobbára borult lesz az ég és többfelé várható eső, zápor. Napközben a frontfelhőzet vékonyodik, szakadozik, dél felé húzódik, északkeleten is zsugorodik a köd, illetve a rétegfelhőzet és csak helyenként hullhat csapadék, nagyobb eséllyel a délnyugati megyékben. A délnyugati, majd északnyugati szél megélénkül, helyenként megerősödik.

A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 1 és 7, a legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között alakul.

Karácsony első napján, vasárnap az éjszakai ködfoltok nagy része feloszlik. A változó vastagságú felhőzet – főleg réteg és fátyol – mellett előfordulnak napos körzetek, illetve időszakok. Legfeljebb szitálás fordulhat elő, éjjel esetleg ónos szitálás. A déli szél többnyire mérsékelt marad. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 3 és plusz 4 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet 6 és 12 fok között várható.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
„A szocializmusba nem érdemes visszamenni” – itt a videó Matolcsy éles kormányritikájáról
A jegybankelnök szerint a magyar gazdaság nem omlott össze, de bajban vagyunk, ezért változtatni kell a kormány elhibázott válságkezelésén.

Link másolása

Ahogy arról mi is beszámoltunk, élesen kritizálta a Magyar Nemzeti Bank elnöke a kormány gazdaságpolitikáját. Matolcsy György szerint "szembe kell néznünk azzal, hogy a magyar gazdaság válságközeli helyzetben van". Azt is mondta, hogy „megbomlott a kormány és a jegybank gazdaságpolitikai összhangja – ez sokba kerül”. A jegybankelnök úgy látja, „helytelen a kormány válságkezelési stratégiája”.

Matolcsy az Országgyűlés Gazdasági bizottságának hétfői ülésén mondta el a véleményét a gazdaságpolitikáról. Az RTL nyilvánosságra hozta a felvételt, amelyből kiderül, miket mondott még a jegybankelnök.

„Szembe kell nézni azzal, hogy a pénzügyi, makrogazdasági mutatóink az Európai Unióban az első-második legrosszabb helyen vannak. Jövőre már a legrosszabb lesz, mert a 15–18 százalék között várható infláció a legmagasabb lesz az Európai Unióban. Szembe kell nézni azzal, hogy ha Magyarország nem változtat a gazdaságpolitikáján, ha nem hajt végre kétharmados gazdaságpolitikai fordulatot, akkor elveszíti az évtizedet, stagnálás, stagfláció következik. Ez most még visszafordítható, jövőre már nem”

- jelentette ki.

Arról is beszélt, hogy a kormány jövőre igen jelentős hitelfelvételre készül, szerinte ezt energiahatékonysági programokra kell költeni, mert azok megtérülnek a folyó fizetési mérlegben és a költségvetésben is. Úgy véli, több ezer milliárd forintra lenne szükség ehhez, mivel „a 25 vagy 50 milliárd forintos energiahatékonysági programok olyanok, mintha nem lennének”.

„Ahogy a hibákat belül követtük el, úgy a megoldás is belül van”

- mondta.

Beszélt arról is, hogy 20 ezer milliárd forintban mérhető a családok pénzügyi megtakarítása, ezt az összeget most eszi az infláció. Nagyjából ugyanennyi likviditási tartalék van az üzleti szektorban, ezt is meg lehetne mozdítani kormányzati programokkal, amelyek energiahatékonysági, vagy élelmiszeripari termelékenységet növelő beruházásokba csatornáznák be ezeket a pénzeket.

A jegybankelnök azért biztató dolgokat is mondott.

Szerinte a fizetésképtelenség veszélye nem áll fenn, a magyar gazdaság pedig egyáltalán nem omlik össze. „Bajban vagyunk, sok szempontból saját döntéseink hiánya miatt vagyunk bajban, de egész Európa bajban van” - mondta.

Úgy véli, már 2010-től tudatosan át lehetett volna állni megújuló energiaforrásokra. Az inflációból való kiút egyik legfontosabb elemének tartja az energiaátmenetet, ez ugyanis a külkereskedelmi mérleg, a folyó fizetési mérleg és a költségvetés szempontjából is segít a megbomlott egyensúly helyreállításában, és a foglalkoztatásnak is jó.

További problémának tartja azt is, hogy

Bulgária után a második legalacsonyabb termelékenységű élelmiszeriparral működünk, a magyar gazdaság termelékenysége pedig az Európai Unió 27 országa közül hátulról a negyedik.

Mint mondta, ha ezen nem változtatunk, nem lesz felzárkózás, és „nemhogy az öt legjobb ország között nem leszünk, de a legjobb 15 között sem”.

Matolcsy szerint a kormány 2013-tól az MNB támogatásával minden válságkezelést megnyert, ezért azt gondolták, hogy automatikusan megnyerik ezt az energiaárrobbanásos, inflációs válságot is. A kormány válságkezelése azonban az elmúlt 6 hónapban hibás volt, ezért változtatni kell rajta.

„Nem, a régi eszközökkel nem lehet megnyerni, a szocializmusba pedig nem érdemes visszamenni.”

Nem látja kilátástalannak a válságkezelést, mivel szerinte Magyarország olyan tartalékokkal rendelkezik a családoknál, vállalkozásoknál, ami a „megnyert 2010-es évtized” eredménye, „csak amíg a párnacihában, vagy látra szóló betétben hever, addig nem vesz részt a válságkezelésben”.

A jegybankelnök nem javasolja az euró bevezetését, mert úgy véli, az eurózóna ugyan véd, de ára van. Magyarország pedig ennek az árnak a megfizetése nélkül is képes visszatérni a növekedési pályára.

A 2021-es 6,8 százalékos költségvetési deficitet Matolcsy György műhibának nevezte. Végül kijelentette:

„A Magyar Nemzeti Bank kéri, követeli azt, hogy a magyar kormány térjen vissza az egyensúlyok helyreállításának útjára és nyerjük meg újból az évtizedet!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Megtalálta a Haribo közel 2 milliárd forintos csekkjét, hat csomag édességet kapott jutalmul
Nem igazán volt lenyűgözve a vállalat kisszerű ajándékától a német férfi.
Fotó: Pixabay.com - szmo.hu
2022. november 14.


Link másolása

A csak Anouar G néven emlegetett férfi éppen Frankfurtból igyekezett haza, ahol édesanyját látogatta meg. Ekkor pillantotta meg a vonatperonon a banki megbízást, amit vélhetően a Haribo egyik munkatársa hagyott el.

A 38 éves férfi teljesen ledöbbent, amikor meglátta, hogy a csekk értéke 4 631 538,80 euró, azaz nagyjából 1,85 milliárd forint.

A csekket állítólag a Rewe németországi szupermarketlánc állította ki a Haribo édességgyártóknak, de az valahogy elveszett az állomáson.

„Olyan nagy összeg volt rajta, hogy ki sem tudtam mondani”

– emlékezett vissza a férfi a Mirror beszámolója szerint.

Anouar felvette a kapcsolatot Hariboval, ahonnan rövidesen vissza is jelzett a vállalat egyik ügyvédje.

A csekket viszont ahelyett, hogy visszakérték volna, azt mondták a férfinak, hogy semmisítse meg, majd bizonyítékként küldjön erről egy fényképet.

Anouar eleget tett a kérésnek, majd néhány nappal később kapott egy dobozt a Haribótól, amiben mindössze hat zacskó édességük volt.

Az ajándék nem igazán nyűgözte le az ismeretlen férfit, mivel úgy gondolja, milliókat takarított meg a cégnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Megsemmisíti az orosz haderőt a Nyugat, ha Putyin atomot vet be Ukrajna ellen – mondta az uniós főképviselő
A NATO főtitkára is arra figyelmeztetett, hogy súlyos következményei lennének, ha Oroszország nukleáris fegyvert vagy bármilyen nukleáris eszközt alkalmazna Ukrajna ellen.

Link másolása

Egyértelmű figyelmeztetést küldött Vlagyimir Putyinnak az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Josep Borrell arról beszélt egy brüsszeli eseményen, hogy ha az orosz elnök nukleáris fegyvert vet be az Ukrajna elleni háborúban, komoly megtorlásra számíthat a nyugati országoktól.

„Putyin azt mondja, nem blöfföl. Nos, nem is engedheti meg magának, hogy blöfföljön. Azt is világossá kell tenni, hogy az Ukrajnát támogató emberek, az Európai Unió, az uniós tagországok, az Egyesült Államok és a NATO sem blöfföl. Bármilyen atomtámadás Ukrajna ellen választ követel. Nem nukleáris választ, de olyan erősségűt, amely megsemmisíti az orosz hadsereget”

- mondta az uniós főképviselő a Guardian szerint.

Hasonló kijelentést tett a NATO főtitkára is Brüsszelben - számolt be róla az MTI. Jens Stoltenberg hangsúlyozta, "rendkívül távoliak" az olyan a körülmények, amelyek között a katonai szövetségnek nukleáris fegyvert kellene bevetnie.

„Súlyos következményei lennének, ha Oroszország nukleáris fegyvert vagy bármilyen nukleáris eszközt alkalmazna Ukrajna ellen”

- mondta a NATO-főtitkár, aki szerint az orosz nukleáris fenyegetés a legveszélyesebb és legfelelőtlenebb a háború februári megkezdése óta. Ilyen eszközök alkalmazása alapjaiban változtatná meg a konfliktus természetét - emelte ki.

Putyin nukleáris retorikáját veszélyesnek és felelőtlennek tartja, de mint mondta, a NATO komolyan veszi ezeket a fenyegetéseket, viszont nem ijed meg és éber marad. Azt is hozzátette, hogy a NATO nem részese a konfliktusnak, de továbbra is támogatja Ukrajnát, ameddig csak kell.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk