HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Iványi Gábor reagált: szerinte a NAV tartozik az egyházának

„A NAV kiadott közleményében hárommilliárd forint be nem fizetett adóról beszél. A magyar állam velünk szemben ennek a négyszeresét halmozta fel” - írja a lelkész a közleményében.

Link másolása

Iványi Gábor kedd délután közleményt adott ki a NAV őt és szervezetét ért vádjaira. A hatóság szerint ugyanis a a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és az általa működtetett karitatív szervezetek évek óta nem fizetnek járulékot, így hárommilliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.

Mint mi is megírtuk, a NAV emberei betörték a szervezet irodájának ajtaját, több helyszínen folytattak kutatást, iratokat és eszközöket foglaltak le, ezek között vidéki intézmények, iskolák, idősek otthona is szerepelt. A lelkész elmondta, hogy bár valóban tartoznak az államnak, de a kormány 2017 óta évről évre kétmilliárd forinttal adós nekik, ami immár 12 milliárdot jelent. „Ez nem olyan adomány, amit egyházak kapnak számolatlanul, hanem ez törvényesen jár” – tette hozzá. „Ha megkapnánk, az adósságainkat vissza tudjuk fizetni" - közölte.

A NAV hétfői akciója után Iványi a közleményében arról írt, hogy a NAV fegyveres bűnügyi különítménye "bűnügyi helyszínné" nyilvánították az irodájukat, ahonnan "mintegy 30 zsákba gyűjtötték iratainkat és számítógépeinket. Folyamatosan ragaszkodtak ahhoz, hogy a független magyar sajtó képviselői nem lehetnek jelen akkor sem, amikor az egyház elnöke kérésére és felszólítására közölniük kellett volna, hogy mi járatban vannak itt".

Az írás szerint "a MET minden munkatársát bejelenti, a 2017 előtti állapotokat a Strasbourgi döntés biztosította forrásokból rendezte, a jelenlegi állami tartozások kikényszerítése azonban még folyamatban van. Amennyiben a magyar állam a jogosult követelésünknek eleget tesz, azonnal rendezzük a mi mostani kintlévőségeinket is. Amikor tiltakozunk az eljárásnak nem csak a módja ellen, azt is szóvá tesszük, hogy minden törvényes eljárással, törvénytisztelő állampolgárokként készek voltunk és vagyunk együttműködni.

Tiltakozunk a minősítés ellen. Bűncselekmény helyszínét a NAV-nak nem a MET munkahelyein kell keresnie. A NAV kiadott közleményében hárommilliárd forint be nem fizetett adóról beszél. A magyar állam velünk szemben ennek a négyszeresét halmozta fel. A jogszerű teljesítést követően ebből azonnal rendezzük hátralékainkat.

Ez a helyzet nem is állna fenn, ha a magyar állam politikai megfontolásokból nem kezdte volna el sanyargatni a MET-et" - írják.

Szerintük a 2022-es választási kampány időszakára időzített eljárás megint politikai üzenet, és a kormány megfélemlítési taktikája...

A MET az egyház elleni támadásnak is tekinti azt, ami történt. A magyar kormány alkotmánysértő módon megvonta egyházi státuszát és "egyesületi kategóriába lökte" őket.

"Bízunk abban, hogy Magyarország kormányzásában belátható időn belül döntő változás következik be, melynek eredményeként mind a politikai jobb, mind baloldal háborítatlanul, alapvető emberi jogaink csorbítása nélkül, nem az áltörvényesség kiszolgáltatottságában, hanem a valóságnak megfelelő körülmények között végezheti a munkáját" - írja Iványi.

A MET a vállalt feladatait (Isten igéjének hirdetése szavakkal és tettekkel: szegények élelmezése, ruházása, érdekeik képviselete, menekültek, foglyok [köztük a politikaik is] egyértelmű támogatása, segítése, a szabadság hirdetése, a hit, a remény és a szeretet erősítése) folyamatosan tovább végzi" - ígérték.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: