HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Iványi Gábor: Április 3. után Márki-Zay Péter első útja Kijevbe vezet majd

A lelkész az ellenzék március 15-i nagygyűlésén szólalt fel, rajta kívül az ellenzéki pártok vezetői, Márki-Zay Péter és Donald Tusk, az Európai Néppárt lengyel elnöke is beszédet mondott.

Link másolása

"A hatalom a népé" címmel szervezett "kormányváltó" nagygyűlést az ellenzéki szövetség március 15-re. Az esemény délután 3 órakor kezdődött a Műegyetem rakparton, ahová a Szabadság hídon keresztül érkezett meg az ellenzéki szimpatizánsok tömege.

Az esemény a Himnusszal kezdődött, amelyet Burján Orsolya énekelt el, majd a résztvevők egy perc néma csendet tartottak az ukrajnai háború áldozataira emlékezve. Ezután Polgár Csaba színművész szavalta el a Nemzeti dalt, majd Ullmann Mónika és Nagy Zsolt színművészek szóltak a közönséghez. Nagy Zsolt többször is feltette a kérdést, hogy "rabok legyünk, vagy szabadok", és azt is hangsúlyozta, hogy "a hatalom a népé". Ekkor elhangzott az Egységben Magyarországért kampánydala, a Hatalom a népé.

Az első felszólaló Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője volt, aki először arról beszélt, hogy míg a lengyel, a cseh és a szlovén kormányfő Kijevbe utazott, hogy tárgyaljon az ukrán elnökkel, Orbán Viktor nem tartott velük. Április 3. után viszont már nem marad üresen az a hely, Márki-Zay Péter első útja ugyanis oda vezet majd. "Adja Isten, hogy így legyen" - tette hozzá. Ezután köszöntötte az ukránokat és a pedagógusokat is.

"Ma ismét megértjük, hogy nincs magyar szabadság világszabadság nélkül. 1948 forradalmi ifjait és 1956 pesti srácait ma kijevi srácoknak és harkovi forradalmi ifjaknak nevezzük"

- mondta.

Kiemelte, hogy a magyar miniszterelnök részt vesz az Ukrajna elleni orosz agitációban, most pedig "gatyás békegalambként" folytatja az árulást. Szégyennek nevezte, hogy Orbán Viktor "fogadkozik, hogy mi nem fogjuk megsegíteni a szomszéd nemzet harcát, a függetlenségéért és a szabadságáért", és nem állítja le az orosz diktátorral kötött üzleteket sem.

Azt is mondta, hogy "a kormánynak egyetlen köszönőszava sincs a civil egyesületekhez", akik etetik, laktatják az ukrán menekülteket, cserébe üldöztetést és adóellenőröket kapnak tőlük. "De kitartunk, itt vagyunk és szolgálunk" - jelentette ki Iványi.

Ezután arról beszélt, hogy mi az oroszoknak soha nem voltunk és nem is leszünk ellenségei, most sem az orosz néppel van konfliktusa a magyaroknak, hanem az orosz diktátorral. Szerinte az, amit Vlagyimir Putyin tervez, a magyar szabadságra is hatással van.

"174 esztendő elteltével március 15-én majd azután április 3-án ismét elmondhatjuk: rabok legyünk, vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok!"

- zárta beszédét a lelkész.

Ezután Donáth Anna, a Momentum elnöke következett, aki először azt mondta, ha Bayer Zsolt és társai számoltak volna be a szabadságharcról, úgy adták volna elő, hogy Petőfi, Kossuth és Széchenyi szándékosan provokálták ki az orosz hadsereg beavatkozását. Ő mondta el az ellenzék 12 pontjának első két pontját, amely így szól:

1. Követeljük a sajtó szabadságát, az orosz és fideszes propanda eltörlését!

2. Legyen újra felelős oktatási és egészségügyi miniszter Budapesten!

Karácsony Gergely főpolgármester folytatta a harmadik ponttal, amely így szólt:

3. Követeljük a magyarok valós képviseletét biztosító országgyűlést, a jogállam helyreállítását!

Szerinte még mindig és már megint ott tartunk, hogy az alapvető jogainkat kell követelnünk. Úgy fogalmazott, hogy "csigolyáról csigolyára akarják megtörni a gerincünket", a magyarok méltóságát, önállóságát, de a nép megelégelte ezt a kormányt. Karácsony azt ígérte, le fognak számolni a korrupcióval és visszaadják a hatalmat a népnek, hogy egy új, emberséges, békés, szabad és igazságos Magyarországot teremtsenek.

Az ellenzék negyedik pontja pedig így szól:

4. Törvény előtti egyenlőséget nemi, származási, vallási és szexuális orientációktól függetlenül!

A következőként felszólaló Jakab Péter azzal kezdte beszédét, hogy Bayer Zsolt pár nappal ezelőtt ezt üzente neki: "Befogod a pofádat, és eltakarodsz a büdös francba, amíg teheted, világos? Te becstelen, kisstílű gazember"

A Jobbik elnöke szerint "ami itt zajlik, az nem más mint a vadkelet. Gengszterek vannak hatalmon, hoznak törvényeket, döntene életről és halálról".

"Április 3-án vesszenek a gengszterek, vesszen a maffiakormány, vesszen a Fidesz, vesszen a köpcös!"

- mondta.

Szerinte Magyarország mindig akkor fejlődött, amikor olyanok vezették, akik képesek voltak áldozni érte. Példaként hozta Gróf Széchenyi Istvánt, aki a saját pénzét áldozta a fejlődésért, majd hozzáfűzte: "Mészáros Lőrinc a ti jövedelmeteket áldozza fel a saját gyarapodásáért".

Beszéde végén azt mondta, nincs még négy éve az országnak arra, hogy "túléljük ezeket a gazembereket, április 3-án győznünk kell". "48-ban győztek a 48-asok, április 3-án győzzenek a 22-esek!" - mondta.

Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke rögtön a 7. ponttal kezdte beszédét:

7. Követeljük a földtörvény eltörlését, követeljük, hogy az agrártámogatásokat a fölművelők kapják, ne a fideszes földesurak!

Mint mondta, erre azért van szükség, mert most a "narancsbárók" elveszik a támogatásokat a valódi gazdák elől, akik tisztességesen akarnak megélni a mezőgazdaságból.

Majd a 8. ponttal folytatta:

8. Követeljük az igazságszolgáltatás és a bírói ítélethozatal függetlenségének visszaállítását!

Schmuck szerint enélkül nincs demokratikus jogállam, de Magyarországon az igazságszolgáltatás egyre inkább politikai érdekeket szolgál. Az ellenzék viszont vissza fogja állítani az igazságszolgáltatás függetlenségét, megszünteti a politikai nyomást a bíróságokon és felszabadítják az ügyészséget "Polt Péter hatalma alól". Szerinte ugyanis a legfőbb ügyész az elmúlt években "bűnüldözés helyett a bűnpártolást tekintette fő munkájának".

Az LMP társelnöke szerint van esély a kormányváltásra, ezt pedig nem szabad veszni hagyni. Április 3-án szerinte egy vissza nem térő lehetőség az ellenzéknek arra, hogy visszaadják mindazt, amitől az elmúlt 12 év megfosztotta a magyarokat.

Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke előbb arról beszélt, hogy a Magyar Nemzeti Banknak a magánvagyonok gyarapítása helyett az áremelkedés ellen kellene küzdenie. Szerinte "azért ér egyre kevesebbet a pénzünk, mert a Fidesz 12 éve szándékosan gyengíti a forintot, mert nyerészkednek rajta". Majd azt mondta, hogy olyan hadseregre van szüksége az országnak, "ami nem hagyja, hogy 40 percen keresztül repüljön egy idegen drón az országban". Szerinte a drónt csak akkor vették volna észre, ha az Orbán-család hatvanpusztai birtokát fenyegeti. Beszédét azzal zárta, hogy a Fidesz, hiába az ígérgetések, leépítette a magyar katonai erőt, és hiába az ígérgetések, nem tudja megvédeni Magyarországot.

Dobrev Klára, a DK európai parlamenti képviselője a 11. ponttal kezdte beszédét:

11: Szabad ország, szabad egyetem!

Szerinte a zsarnoki hatalom először a szabad szótól, majd a szabad gondolattól, a tudástól is meg akarja fosztani a népet, és "pontosan tudják, hogy szabad gondolat csak akkor tud születni, ha a tudás szabad, az iskola szabad, az egyetem szabad". Hősöknek nevezte a sztrájkoló pedagógusokat, akik a megfélemlítés ellenére is vállalják a harcot a szabad országért és a szabad egyetemért. Azt kérte, hogy mindenki támogassa őket ebben a harcban, mert ő a jövőnk van az ő kezükben.

Aztán elmondta a 12. pontot, amely szerinte soha nem volt fontosabb, mint most:

12. Magyar eurót!

Szerinte erre azért van szükség, és azért nem szabad halogatni, hogy Magyarország, amely az elmúlt 12 évben Kelet felé húzódott, végre elköteleződjön nyugati szövetségesei, az Európai Unió és a béke mellett. Mint mondta, április 3-án rajtunk múlik, hogy átmegyünk-e az erős, sokkal összetartóbb, hatékonyabb Európa felé tartó kapun. "Európa, most vagy soha!" - zárta beszédét.

Dobrev után Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke következett, végül pedig Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt szólalt fel, az ő beszédeikről külön cikkekben tudósítottunk. A nagygyűlés végül egy közös fotózkodással zárult, miközben ismét felcsendült az ellenzéki kampánydal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: