HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Itt vannak a családi szja-visszatérítés részletei

Megjelent a családosok személyi jövedelemadó (szja) visszatérítéséről szóló kormányrendelet, amelyből kiderül, milyen feltételei vannak a jogosultságnak és a visszatérítésnek.

Link másolása

Megjelentek a jövő évi szja-visszatérítés részletei a Magyar Közlönyben. A kormány a veszélyhelyzet miatt adta ki ebben a formában a rendelkezést, amely október 1-jén lép hatályba és mintegy 1,9 millió embert érint.

A kedvezmény összege legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra számított 2020. decemberi bruttó átlagbér tizenkétszeresének szja-tartalma ezer forintra kerekítve. A kedvezményt az állami adó- és vámhatóság az adóhatóság által elkészített bevallási tervezetben érvényesíti, ha a rendelkezésére álló adatokból a magánszemély jogosultsága megállapítható – áll a rendeletben, amely azt is kimondja: „a kedvezmény összege ezer forint, ha a magánszemély összevont (az adóalap-kedvezmények levonása után megállapított) adóalapja 2021. évi adójának az adókedvezmények levonása utáni része legalább egy forint, de az ezer forintot nem éri el”.

A rendelet kimondja, hogy a kedvezményt mindenki megkaphatja, aki a 2021-es év bármely napján családi kedvezményre jogosult, akkor is, ha a családi kedvezményt nem veszi igénybe, vagy nem ő veszi igénybe.

A kedvezményre jogosult személy a családi kedvezményre való jogosultságáról és az őt megillető adóvisszatérítés kiutalásának teljesítéséhez szükséges adatokról – belföldi fizetési számlaszám, postai utalási cím – 2021. december 31-ig elektronikus úton vagy papír alapon nyilatkozatot tehet az állami adó- és vámhatóságnak. E nyilatkozatban a jogosultnak fel kell tüntetnie:

  • nevét, adóazonosító számát,
  • valamennyi olyan – az Szja tv. 29/A. § (4) bekezdése szerint kedvezményezett eltartottnak minősülő – eltartott nevét és adóazonosító jelét, akire tekintettel a családi kedvezményre jogosult,
  • ha a jogosultság magzatra tekintettel illeti meg, jogosultságának e jogcímét és
  • annak a magánszemélynek a nevét, adóazonosító jelét, aki ugyanarra a kedvezményezett eltartottra tekintettel jogosult családi kedvezményre.

A kedvezményre a NAV 2022. február 15-ig előleget utal ki abban az esetben, ha

  • a magánszemély kedvezményre való jogosultsága az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok alapján megállapítható,
  • a kiutalás teljesítéséhez szükséges adatok (belföldi fizetési számlaszám vagy postai utalási cím) a magánszemély 1. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozata vagy a kormányrendelet szerinti adatszolgáltatás alapján rendelkezésre állnak, és
  • a magánszemély az előleg kiutalásáig nem nyújtott be a 2021. évre vonatkozóan bevallást.

Az előleg összege a magánszemélytől a 2021. év tekintetében a kifizetők által levont személyi jövedelemadó előleg, de legfeljebb az 1. § (2) bekezdése és legalább az 1. § (3) bekezdése szerinti összeg – írja a rendelet.

Ha egy magánszemély jogosult a kedvezményre, de nem kapja meg az előleget, a bevallás benyújtását, a bevallás kijavítását, a bevallási tervezet javítását, illetve kiegészítését követően a visszatérítendő adóra vonatkozó szabályok szerint teljesíti a NAV, ha a magánszemély ezt bevallásában, bevallási tervezetében kéri.

A NAV 2021. október 31-ig honlapján közzéteszi a nyilatkozatok megtételének rendjére vonatkozó tájékoztatását.

A kedvezmény az ekhós és katás adózókra is vonatkozik: a kata esetében a Katv. 8. §-a szerinti összegben terhelő tételes adó 25 százalékát kapja vissza az, aki jogosult lenne családi adókedvezményre.

A rendeletben kitérnek arra is: „a visszatérítés összegének kiszámításakor a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 458/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet szerint meg nem fizetett tételes adó összege nem vehető figyelembe”, tehát azok, akiket érintett a koronavírus miatti katakedvezmény, az elengedett adó után már nem kapják vissza a kedvezményt.

Ha a kisadózó a 2021. évre ekhósan adózott, akkor a visszatérítésre olyan összegben jogosult, hogy a két kedvezmény ne haladja meg az átlagbéres értékhatárt. A kisadózó az őt megillető adóvisszatérítés kiutalásának teljesítéséhez 2021. december 31-ig elektronikus úton vagy papír alapon nyilatkozatot tehet az állami adó- és vámhatóságnak. Ennek a nyilatkozatnak ugyanazokat az információkat kell tartalmaznia, mint a munkabéresek nyilatkozatának.

A 2021. január 1-jén vagy azt követően elhunyt személyek után is érvényesíthető a kedvezmény a házastárs vagy az örökös számára, ha az elhunyt megfelelt a feltételeknek, vagyis családi kedvezményre volt jogosult.

Az elhunyt magánszemélyre tekintettel érvényesíthető visszatérítést kérvényben kell igényelni. A kérelemben foglaltakról az állami adó- és vámhatóság az Art. szerinti soron kívüli adómegállapítási eljárásban dönt, ideértve azt az esetet is, ha a kedvezmény, visszatérítés iránti kérelem benyújtására a soron kívüli adómegállapítási eljárás lezárását követően kerül sor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: