HÍREK
A Rovatból
hirdetés

„Ilyen súlyos helyzettel még nem szembesültünk” - a koronavírus kihívásairól beszélnek a Pécsi Tudományegyetem munkatársai

Az EGYÜTT című dokumentumfilm-sorozatban kutatóprofesszorok és orvosok mindennapjaiba tekinthetünk be, ahol megfeszített munkával küzdenek egy minden eddiginél nagyobb kihívással.

Link másolása

Alapvetően számítani lehetett egy, a koronavírushoz hasonló világjárvány elterjedésére, mert a természet adottságai és a korábbi tendenciák efelé mutattak de senki nem tudta, mikor és honnan fog lecsapni - mondja a Pécsi Tudományegyetem munkáját bemutató dokumentumfilmben Dr. Jakab Ferenc vezető virológus.

Valószínűleg a nagyfokú bizonytalanság is közrejátszott abban, hogy

ehhez hasonló helyzettel, ilyen magas betegszámú fertőzéssel még a régebben ott dolgozó kollégák sem találkoztak

- ezt már Dr. Kiss Tamás, a koronavírus ellátóközpont osztályvezetője osztja meg. Később hozzáteszi,

március közepén kapták azt az információt, hogy fel kell építeni egy olyan központi helyet, ahol speciálisan a koronavírusban szenvedő betegekre specializálódnak.

A sürgősségi osztály működéséről Kanizsay Pétertől, az egyetem Sürgősségi Orvostani Tanszékének vezetőjétől tudunk meg többet. Mint elmondja, rövid idő alatt kellett felállítani a koronavírus-fertőzötteket fogadni tudó osztályt, és gyorsan kellett megtanulni a védőfelszerelések használatát -

de annak is hamar be kellett épülni a kollégák gondolkodásmódjába, hogy létezik a koronavírus és, hogy világjárvánnyal állnak szemben.

A vírushelyzet miatt központi szerepet kapott a Szentágothai János Kutatóközpont is - mondja el Prof. Dr. Helyes Zsuzsanna, a központ elnöke. Az itt dolgozók a víruskutatásban, a diagnosztikai segítőtevékenységben és a gyógyszerkutatásban nagy szerepet kaptak.

Jakab Ferenc hozzáteszi, hogy az első hullámban aktív részt vállaltak az egyetem diagnosztikai tevékenységében is, és e mellé szorították be esti és éjszakai műszakban a kutatási tevékenységet.

Dr. Gombos Katalin adjunktus arról beszél, hogy jóval nagyobb számú mintát dolgoznak fel, mint amire az infrastruktúra eredetileg ki lett építve. A napi 1000-1300 mintát, amit aznap fel is kell dolgozni, így két, 9-10 órás műszakban zajlik a folyamatos munka az intézményben, robotok és emberi beavatkozás segítségével. Ezek mellett a rendkívül nagy mennyiségű adminisztrációs munka is nagy terhet ró a dolgozókra - teszi hozzá Prof. Dr. Miseta Attila rektor.

A filmben megszólalók közül többen is kiemelik, hogy a koronavírussal jelentkező kihívásokra senki nem volt felkészülve, azokat nem tanítják az egyetemen. A pandémiás helyzettel járó extra és plusz munka a magánélet teljes átszervezését is kívánja a szakemberektől, hiszen a folyamatos intenzív munka alapvetően változtatja meg a dolgozók lelki és mentális helyzetét.

Az EGYÜTT - „Egy ország számíthat a PTE-re” című mű egy dokumentumfilm-sorozat részeként tekinthető meg. A sorozat célja, hogy a koronavírus ellen aktívan küzdők hétköznapjait mutassa be.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: