HÍREK

II. Erzsébet halálával életbe lépett a London Bridge művelet: tíz nap múlva temethetik el a királynőt

A királynő halálának esetére már évtizedekkel ezelőtt kidolgoztak egy tervet, amelynek részletei tavasszal szivárogtak ki. Várhatóan ez lesz a menetrend.

Link másolása

Mint megírtuk, csütörtökön délután meghalt II. Erzsébet királynő. A brit uralkodó halálának hírét kora este jelentette be a Buckingham-palota, miután napközben azt közölték, Erzsébet aggasztó egészségi állapota miatt orvosi megfigyelés alá került. Közleményük szerint a királynő békésen hunyt el a skóciai rezidenciáján.

II. Erzsébet királynő halálhírét az udvar közleménye alapján, az előre kidolgozott protokollnak megfelelően a Press Association közszolgálati brit hírügynökség tette közzé csütörtök este. Ezzel egy időben a királynő személyi titkára értesítette az uralkodó haláláról Liz Truss brit miniszterelnököt, a londoni külügyminisztérium pedig hivatalos értesítést küldött a jórészt egykori brit gyarmatok alkotta Nemzetközösség országai közül annak a tizenötnek, amelyeknek most is a mindenkori brit uralkodó az államfője. Ezek közé tartozik Kanada, Ausztrália és Új-Zéland.

II. Erzsébet királynőtől a halála esetére kidolgozott, London Bridge művelet nevű protokoll alapján várhatóan tíz nap múlva vesznek végső búcsút egykori angliai rezidenciáján, a London nyugati határában fekvő Windsor kastélyban, ott, ahol néhai édesapja és tavaly áprilisban, életének századik esztendejében elhunyt férje, Fülöp edinburghi herceg is nyugszik.

A London Bridge művelet néven ismert tervet a hírek szerint még az 1960-as években dolgozták ki. A brit sajtó idén tavasszal részleteket szivárogtatott ki belőle, ezekből kiderült, mi lesz a forgatókönyv a királynő halálának bejelentésétől a temetésig. Ha minden igaz, ez várható a következő órákban, napokban:

A miniszterelnök beszédet mond

A kormányfő élő tévéadásban beszél majd a Downing Street előtt, amely során tiszteleg az elhunyt királynő előtt. Ezután találkozik az új uralkodóval, aki Károly herceg lesz. Károly este hatkor beszél a nemzethez, hogy a beszédét az esti híradókban mutathassák be.

Megemlékezés a Szent Pál-székesegyházban

A miniszterelnök és a kabinet legrangosabb miniszterei egy olyan előre megtervezett megemlékezésen vesznek részt a Szent Pál-székesegyházban, amelynek a terv szerint spontánnak kell tűnnie.

Az új uralkodó kikiáltása

A királynő halálának másnapján délelőtt 10 órára hívják össze a St. James Palotában az Accession Council nevű tanácsot, amely kikiáltja Károly herceget az új uralkodónak. Az eseményen a férfiaknak nappali viseletre szánt öltönyben, fekete vagy sötét nyakkendőben kell megjelenniük, érmet vagy kitüntetést nem viselhetnek magukon. Egy tisztviselő felolvassa a kiáltványt, miszerint Nagy-Britanniának új uralkodója van, ezt filmre is veszik. Ezzel egyidejűleg ugyanezt az üzenetet felolvassák a Royal Exchange épületében.

Délben a parlament alsóházában a miniszterelnök vezetésével tisztelegnek a képviselők a királynő előtt. Délután fél 4-kor a kormányfő és a kabinet a Buckingham-palotába megy, ahol találkoznak Károly királlyal. A találkozón a házastársak nem vehetnek részt.

A királynő holttestét a Buckingham-palotában helyezik el

Bárhol is érte a halál a királynőt, a halálát követő második napon a Buckingham-palotába viszik. A koporsóját a trónteremben helyezik el, ahol egy oltárt is állítanak a királyi zászlóval. A koporsót négy fegyveres őr őrzi.

Különböző forgatókönyveket dolgoztak ki attól függően, hogy a királynő hol tartózkodott a halálakor. Ha a norfolki Sandringham-kastélyban hunyt el, akkor a királyi vonaton szállítják Londonba a holttestét. A vonat a St Pancras pályaudvarra fog érkezni, ahol Károly herceg, a miniszterelnök és a miniszterek is jelen lesznek.

Ha az uralkodó a skóciai Balmoralban volt, amikor meghalt, az Unicorn hadművelet lép életbe. Alapesetben vonattal viszik Londonba a koporsót Aberdeenshire-ből, de ha ez valamiért nem lehetséges, akkor az aberdeeni repülőtérről repülővel oldják meg. A gép valószínűleg a Heathrow repülőtérre vagy a RAF Northolt légierő-bázisra érkezik meg.

A királynő a windsori kastélyban tölti a legtöbb idejét, a koronavírus-járvány óta "buborékban" él ott. Ha ott hal meg, holttestét autóval szállítják a fővárosba.

Károly király körútra indul

Három nappal a királynő halála után fia, Károly körútra indul az Egyesült Királyságban. Először a Parlamentbe megy, ahol a képviselők részvétüket nyilvánítják neki. A következő állomás Edinburgh, ahol előbb a skót parlamentnél tesz látogatást, majd a St. Giles katedrálisban tart megemlékezést. Másnap Észak-Írországba, a Hillsborough-kastélyba utazik, ahol a parlament tagjai részvétnyilvánítást tesznek. Ezután pedig egy istentiszteleten vesz részt a belfasti Szent Anna-katedrálisban.

A körút utolsó állomása Wales, ahol a parlament meglátogatása után a cardiffi Llandaff katedrálisban tartandó megemlékezésre megy.

A királynő koporsójának menete

Eközben Londonban megtartják az Oroszlán hadműveletet, vagyis a királynő koporsós felvonulásának első próbáját. Ennek során a Buckingham-palotától a Westminster-palotáig viszik a koporsót. Másnap már élesben történik meg mindez nagyszabású katonai felvonulás keretében. Ilyen ceremóniát tartottak 2002-ben az anyakirályné tiszteletére is. A felvonuláson 1600-an vettek részt, 800 méter hosszú volt a menet, és körülbelül egymillió ember nézte végig, ahogy a koporsót átvitték a Westminster-palotába. Amint a koporsó megérkezik oda, megemlékezést tartanak a királynő tiszteletére.

A következő három napban a feldíszített, emelvényre tett koporsóhoz járulnak a gyászolók. Először a VIP-személyek róhatják le kegyeletüket meghatározott idő alatt. A nagyközönséget csak naponta nagyjából órára engedik be a terembe.

Széleskörű előkészületek a temetés előtt

A királyi háztartásban és a londoni kormányzatnál is komoly szervezés folyik a királynő temetése előtti napokban. Felkészülnek a magas rangú tisztviselők, VIP-személyek és méltóságok fogadására, a rengeteg turista érkezésére, ehhez igazítják a közlekedést és a rendőrségi munkát is. Ilyenkor a rendőrök nem mehetnek szabadságra, hogy legyen elég ember a különböző események biztosítására.

A királynő temetésének napja

Várhatóan tíz nappal a halála után fogják eltemetni a királynőt. Ezt a napot nemzeti gyásznappá nyilvánítják, de hivatalosan nem lesz munkaszüneti nap. Ha hétköznapra fog esni, a munkáltatókra bízzák, hogy az alkalmazottaknak szabadnapot adnak-e, ez nem lesz előírás.

Őfelsége temetési szertartását a westminsteri apátságban tartják, amely délben zárul két perces néma csenddel. Ezt követően a koporsót a windsori kastély Szent György-kápolnájába viszik, ahol a a VI. György király emlékkápolnában fogják végső nyugalomra helyezni Erzsébetet szeretett férje, Fülöp herceg mellé.

Károly királlyá koronázása

Az nem derül ki a tervből, hogy mikor tartanák meg Károly herceg koronázását. Erzsébetet 16 hónappal VI. György halála után koronázták meg. Voltak találgatások arról, hogy Károly esetleg VII. György király néven uralkodhat majd a középső nevét használva nagyapja előtti tisztelgésképpen, a Clarence-ház viszont nemrég azt közölte, hogy nem született még döntés ez ügyben.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Orbán memóriájával bajok vannak: szerinte a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot
A Kossuth Rádióban adott interjúban máshogy emlékezett a történtekre, mint ahogy az a valóságban történt.

Link másolása

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióba adott interjújában úgy beszélt az árstopokról, mintha azokat kifejezetten az orosz-ukrán háború kitörése után, az uniós szankciók miatt kellett volna bevezetni - vette észre a 444.hu.

A lap emlékeztet, hogy Orbán Viktor nem sokkal a választások előtt, január 12-én jelentette be, hogy hat alapvető élelmiszer árát a tavaly október 15-i szintre csökkentik vissza, február elsejétől minden üzletben ezen az áron lehet őket megvásárolni.

Az árstop pedig éppen akkor lépett hatályba, amikor a miniszterelnök Oroszországba látogatott, amit később békemissziónak nevezett, tehát nemhogy háborúról, de szankciókról ebben az időszakban végképp nem lehetett még beszélni.

Ezzel szemben a miniszterelnök már egészen másként emlékezett a történtekre, szerinte ugyanis éppen a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Kötelező szabadságra küldik év végén a minisztériumok és kormányhivatalok dolgozóit
Akinek már nincs idénre szabadsága, annak a jövő éviből veszik el ezeket a munkanapokat.

Link másolása

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy december 22-től 2023. január 8-ig kormányzati igazgtási szünetet rendel el a kormány, hogy spóroljon az állam. Az intézkedés részletei a csütörtök késő este megjelenő Magyar Közlönyből derültek ki.

A rendelet szerint az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik, ez alól csak a felügyelő miniszter tehet kivételt - írja a hvg.hu.

Ilyen kivételes esetben a szokásostól eltérő munkahelyre is küldhetik az érintetteket, még a miniszterekkel is megteheti ezt a miniszterelnök.

Ez az időszak nem számít bele a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.

A törvénynek az a pontja sem lesz érvényes, amely szerint „a munkáltató jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást”.

Lényegében tehát kényszerszabadságra küldik a tisztviselőket: a felettesek ugyanis kötelesek a szabadságot kiadni a beosztottaiknak.

„Ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény azon rendelkezése, amely alapján a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik” - írják.

Akinek viszont idei szabadsága már nem maradt, annak a jövő évi szabadságokból veszik el ezeket a munkanapokat.

Vagyis az a törvényi előírás sem lesz érvényes, hogy „a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni”.

Egyébként összesen 11 munkanapról van szó, mert a karácsony első napja és újév idén vasárnapra esik, nincs plusz munkaszüneti nap, tehát lehet olyan tisztviselő, akinek jövőre kevés szabadsága marad.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Putyin függetlenné nyilvánított két ukrajnai megyét
Az orosz elnök szerint Herszon és Zaporizzsja lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát figyelembe véve döntött erről.

Link másolása

Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök "döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát".

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Az Ian hurrikán felkapott egy házat, és az öböl közepén dobta le Floridában
Már tíz felett az ismert áldozatok száma, de a hatóságok szerint ennél jóval többen veszíthették életüket a brutális viharban.

Link másolása

Legalább tíz halálos áldozata van már Floridában az amerikai államra szerda délután lesújtó hurrikánnak, írja a BBC. A hatóságok attól tartanak, hogy a mentés és kutatás során ez a szám meredeken emelkedni fog. Az Ian névre keresztelt vihar most Észak- és Dél-Karolina felé halad a szárazföldön. Joe Biden amerikai elnök szerint ez volt a déli állam történetének legpusztítóbb hurrikánja, ami „jelentős számú emberéletet követelhetett”.

A pusztítás után még mindig nincs áram 2,2 millió otthonban vagy vállalkozásnál. A szélvihart követő áradások miatt sokan az otthonukban rekedtek. Őket most házról házra járva menekíti ki a nemzeti gárda. A már ismert tíz halálesetet kivétel nélkül Charlotte megyéből jelentették, ahol még viharosabb volt a szél. Egy helyi szemtanú szerint a 12 órán át tartó szélvihar „brutális” volt.

@cbsnews The Weather Channel meteorologist #JimCantore was met with "Hurricane Ian's full fury" as he covered the then-Category 4 storm from Punta Gorda. #weather #hurricaneian #florida ♬ original sound - cbsnews

Valamivel délebbre, a Lee megyéhez tartozó Fort Myers kikötővárosában „szinte leírhatatlan” a kár az állam kormányzója szerint. Ron DeSantis csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Estero-öböl kellős közepén landolt egy ház, amit egyszerűen felkapott a hurrikán, majd ott dobta le.

Orlandói túlélők elmondták, hogy egy idő után nem volt más választásuk, mint úszva elhagyni otthonaikat. Egy nő a vihar elvonulta után öt percig állt a nyitott ajtóknál, mire a víz nagy része távozott a házából. Szellemváros lett a tengerparti Naplesből is. A település útjai sok helyen járhatatlanok, mindent sár borít, miközben a város ikonikus mólója gyakorlatilag kettétört.

A floridai katasztrófavédelem arra figyelmeztetett, hogy senki ne álljon neki megfelelő képzettség, tapasztalat és eszközök nélkül a vezetékekbe gabalyodott fák és tárgyak eltávolításának, mert akár végzetes következményei is lehetnek.

Az Ian hurrikán először Kubát érte el, majd letarolta Puerto Ricót is. Utóbbi országban a vihar elvonulta után tíz nappal még mindig nagyjából 269 ezer otthonban nincs áram.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk