SIKERSZTORIK
A Rovatból

"Igyekszem formabontó, modern formákban gondolkodni" – Különleges kalapok személyes üzenettel

Egy hölgy a hímzéseinek keresett megfelelő helyet, amit a kalapokon talált meg, és egy beszélgetés után álmodja meg mindenkinek a személyre szóló fejfedőt.

Link másolása

Mi is az a PandArte blog? Bánhidi Dóra több mint három éve a fejébe vette, hogy minden olyan dolgot megismertet a világgal, ami kreatív ötletből született. "Blogomon rengeteg hazai tervezőről, innovatív ötletről, helyről és designról írok, mert ezzel szeretném inspirálni az embereket arra, hogy megtalálják önmaguk 'ajándékát', vagyis azt, hogy ők miben a legkreatívabbak" - írja Dóra.

Huh, nekem nagyon tetszik ez a téma! Képzeljétek, Sütő Andi nagyon különleges és egyénre szabott kalapokat tervez és készít, amik ráadásul még személyes üzeneteinket is hordozzák. Hogy miért pont ezt az utat választotta? A cikkből kiderül, izgalmas!

Amikor Andi megkeresett, nagyon örültem Neki, mert egyáltalán nem írtam még kalaptervezőről, úgyhogy minél hamarabb egyeztettünk is egy időpontot, amikor személyesen találkoztunk a bemutatótermében. Én akkor mondtam neki, hogy nagyon érdekel ez a téma, mert igazán különleges és hiányszakmát választott, de nekem tuti nem találunk majd olyan kalapot, ami jól áll és jól is érzem magam benne. Nem vagyok egy "kalapos" lány, mindig is csodálattal figyeltem azokat a nőket és férfiakat, akik tök lazán viselik ezeket a kiegészítőket!

Aztán Adni nem adta meg magát nekem, csak azért is készített egy teljesen egyedi darabot, ami abszolút telitalálat lett! Nagyon tetszik a színe, az extra fazonja és még kényelmes is, mert ugyan a képen nem látszik, de hátul van egy pici fésű, amitől tök simán a fejemen marad, nincs az az érzésem, hogy megmozdulok, és leesik. Szuper darab különleges eseményekre vagy napokra, alig várom, hogy viselhessem valahol! Szóval Andit kérdeztem a csoda munkáiról.

Miért éppen kalapok?

- Az úgy indult, hogy én a hímzés, a különböző hímzett motívumok szerelmese vagyok. Nagyon érdekelt a téma, és kicsit a mélyére akartam ásni a dolgoknak, kisebb fajta szimbólumkutatásba kezdtem, aminek a végén azt a következtetést tudtam levonni, hogy a régi időkben, az ún. szerves kultúrákban, arra törekedtek, hogy megjelenítsék azt az alapvető igazságot, hogy "minden mindennel összefügg". Ezt például maga a magyar nyelv is jól tükrözi, de ez jelenik meg az ábrázolásokon, a különböző művészeti ágakban, így a hímzéseken is!

Ez az egész kérdéskör nagyon izgatott, és én is el kezdtem azon tűnődni, hogy hol lehetne minél jobb helye azoknak a hímzéseknek, képeknek, amik megfogalmazódtak bennem, és az előtt csak szó szerint, bekeretezett képekben öltöttek testet. Azt kerestem, hogy hol tudnának funkcióba helyezkedni jobban. És akkor jött az ötlet, hogy hol máshol, mint az ember fején, ami ugyebár a szellemi központunk. Ha valamit el szeretnénk mondani magunkról, az egyéniségünket szeretnénk kifejezni, akkor azt nagyon kézenfekvően meg lehet tenni egy jól eltalált kalappal, sapkával... Így jutottam el a kalapkészítéshez.

Itthon sajnos már nem igazán foglalkoznak kalapokkal, mennyire volt rögös az út a tanulási folyamatban?

Körülbelül három éve volt, amikor a család hazaköltözött Svájcból. Nagy lendülettel bele is vetettem magam, hogy na, akkor gyerünk, most megtanulunk kalapot készíteni. Mondanom sem kell, vaskos falakba ütköztem. Tanfolyam semmi, kalaposhoz pedig szinte lehetetlen elszegődni tanulni, mert nincsenek is sokan, és féltik az üzletüket, leginkább nem akarják vállalni a konkurencia kinevelését. Én három helyen kopogtattam, három helyen találtam zárt ajtókat.

Persze nem az a fajta vagyok, aki könnyen feladja, gondoltam akkor megpróbálom egyedül. Sok technikát kipróbáltam, hogy hogyan tudnék jó formákat készíteni, most úgy gondolom, hogy megtaláltam az igazit. És ugye, mint tudjuk, minden rosszban van valami jó, mivel nem a klasszikus vonalat tanultam, ezért azt gondolom, hogy kalapjaim sem teljesen klasszikusak. Igyekszem formabontó, modern formákban gondolkodni, ami a hagyományos fa kalapformákkal lehetetlen lenne. Így csak a fantáziám szab határt annak, hogy milyen formát hozok létre.

A hímzés szerintem bátor dolog, nem szoktak tőle félni?

- Nagyon szeretem azt a folyamatot, amikor a formát gondolom ki. Igazából nem is kalaptervezőnek definiálnám magam, én sokkal inkább szobrászkodni szeretek. A végén mindig nagy izgalommal várom, hogy ha ráhúzom a formára az anyagot, akkor mi lesz belőle. Olyankor ugyanis teljesen új életre kel. Teljesen mást mutat ugyanaz a forma más színnel, más anyagminőséggel... És akkor még hozzá sem kezdtem a hímzéshez, ami szintén teljesen újjá tud varázsolni egy kalapot.

Sokan egyébként félnek a hímzéstől. Mindig elmondom, hogy alapvetően nem matyó hímzésre kell gondolni (persze ha az a kívánság, olyat is tudok), hanem inkább valamiféle elvont, sematikus, ábrázolásra. Persze abban is van igazság, hogy ha nagyon merészek vagyunk, és színben eltér a hímzés a kalap alapszínétől, az korlátozza kicsit a hordhatóságát, mert kisebb eséllyel passzol majd a ruhánkhoz, de erre szoktam én mondani viccesen, hogy nincs mese, minden szetthez külön kalap kell! Persze nem erőltetek semmit, egyszerűen, simán, díszítés nélkül is szép tud lenni egy kalap, de érdekes módon, utólag mindenki egyet szokott érteni abban, hogy mégis feldobta a kalapot a hímzés. És persze kicsit ez amolyan védjegyem is, nem szívesen válok meg egy "üres" kalaptól, ami tudom, hogy lehetett volna jobb is.

A márkanév is valahol erről szól: Annity, ami az "antique"és a "modernity" szavak összevonásából keletkezett. Maga a hímzés ugyebár egy ősi tevékenység, amelyet megpróbálok modern formákon, modern anyagokkal összeházasítani.

Milyen alapanyagokkal dolgozol és hogyan készülnek a kalapok?

- Az alapanyagot beszerzem, nem én nemezelek, mert az sohasem lesz olyan minőségű, mint amit gyárilag, nagy nyomás alatt tudnak elérni. Ez az úgynevezett tomp. Ezt lehet kapni nyúlszőrből, és gyapjúból. Természetesen a nyúlszőr sokkal finomabb, vékonyabb, elegánsabb, és persze drágább is. Én főként ezzel szeretek dolgozni, sokkal jobban formálható, és a végeredmény is szebb. Ezt a tompot vizes, forró gőzzel átjárt állapotban kell ráhúzni a formára, és ott hagyni megszáradni. Új forma készítésénél ez elég sok időt vesz igénybe, mert egy napi száradás után veszem csak le, fel kell próbálnom a kalapot, és csak utána döntök arról, hogy hogyan alakítgatom tovább a formát, akkor kezdődik az egész folyamat elölről.

Persze ez a kedvenc részem, meglévő, jól bejáratott formára nem kihívás ráhúzni egy anyagot, nem is nagyon jött még ki két egyforma kalap a kezeim közül. Szeretek elegáns kalapokat is készíteni, csinos ruhához, kosztümhöz, de nagyobb kihívás, és folyton azon gondolkodom, hogy mit lehetne hordani farmerhez, rohangálni, laza ruhában, ami nem baseball sapka, nem is Fedora jellegű kalap, ami vagány is, hordható is, de nagyon feldobja a viselőjét. Tehát elsősorban a fiatalokat szeretném megcélozni, kicsit vissza is hozni a kalapviselést hordható formákkal. Ez nem tűnik teljesen reménytelennek, mert egyébként is kezd divatba jönni kicsit a kalap mostanában, de itt meg kell jegyeznem, hogy Nyugaton ennek sokkal nagyobb kultúrája van. Valahogy ott sokkal bátrabbak a fiatalok, és nagyon jó kalapokat lehet látni, nagyon jól áll nekik.

Hogyan lesz teljesen egyedi és személyes valakinek a kalapja?

- Amikor eljön hozzám valaki egy személyes találkozóra, kicsit beszélgetünk, megismerkedünk, megbeszéljük a fő vonalakat, felpróbál formákat, hogy mi áll jól az arcformájához, stílusához... és ha megegyezünk abban, hogy lehet rajta hímzés, abban a pillanatban sosem tudom megmondani, hogy az milyen lesz. Az mindig egy ráhangolódás után, közben alakul ki, és szinte magától válik világossá, hogy igen, neki ez lesz a jó, a minta szinte magától jön létre. Ez a másik kedvenc részem a munkafolyamatban.

Általánosságban tehát azt tudom mondani, hogy mindenképpen kell egy személyes találkozó, ha valaki egyedi kalapot szeretne, persze ha valami megtetszik valakinek a honlapomon, vagy Facebookon, akkor így is tudok megrendelésre küldeni kalapot, de erre eddig még nem volt példa.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Vett egy egyeurós házat nagyszülei szicíliai szülőfalujában, ma már százmilliót ér az álomotthona
Az amerikai nőnek azért kellett költenie a közművek nélküli kis lakra, de behozza a ráfordítást.

Link másolása

Több mint százmillió forint értékű álomházat varázsolt egy nő abból az egyeurós lakból, amelyet nagyszülei olasz falujában vásárolt - számolt be róla a Wales Online.

Meredith Tabbone értesült arról, hogy Szicíliában elhagyott házakat árvereznek el egy eurós induló árról annak érdekében, hogy felpezsdítsék az elnéptelenedett falu életét. A 43 éves chicagói pénzügyi tanácsadó kiszemelt Sambucában egy 1600-as években épült lakatlan házat, amely mindössze egyetlen helyiségből és pincéből állt, áram és vezetékes víz nélkül.

Egy euró volt a kikiáltási ár, de ő hasraütésszerűen felajánlott majdnem kétmillió forintnyi összeget, és hónapokkal később értesítették, hogy ő nyert.

Ezután megvette a szomszédos üres házat is, és mintegy 90 millió forintnyi összegből 46 hónap alatt kialakíttatott egy háromszáz négyzetméteres, négy hálószobás álomlakot. A tetőre külön költött, hogy az azbesztet környezetbarát módon távolíttassa el róla.

A pénzügyi tanácsadó úgy számol, hogy

a mintegy 100 millió forint értékű befektetés idén őszre, mire minden felújítás befejeződik, 130-170 millió forintot ér majd.

Meredith eleinte csak annyit tudott, hogy az apja egyik őse Szicíliából származott, majd miután beleásta magát abba, hogy hogyan szerezhetne olasz állampolgárságot, felfedezte, hogy dédapja az aprócska olasz faluban, Sambucában született. Ezután kezdte figyelni a faluról szóló híreket, és ma már az olasz állampolgársága is megvan.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SIKERSZTORIK
A Rovatból
Egyre több a tiny house itthon – bejött a Cápák között 2021-es évadában bemutatott ötlet
A Balaton északi partján is egyre több van a tiny house-okból, amik jogilag járművek, még rendszámuk is van, így Izer Norbert szerint az építési hatóság sem köthet bele a telepítésükbe.

Link másolása

Lakatos István ajánlotta fel a legtöbbet a Cápák között 2021-es évadában a Pop Tiny House tulajdonosának, Izer Norbertnek, aki azóta 40 millió forinttal növelte befektetését, és a cég megannyi boldog háztulajdonost tudhat maga mögött. Norberttel beszélgettünk, hogyan alakult a műsor óta az üzlet.

- Két évvel ezelőtt robbantak be a Cápák között című műsorban a tiny house-okkal, azóta sikerült mozgalmat csinálni az apró házakból?

- Már nagyjából mindenki tiny house mozgalomnak hívja ezt az egészet, de Magyarországon még nagyon gyerekcipőben jár. Inkább egy életérzés, és most tartunk ott, hogy akiket érdekelt ez a lakhatási forma, most kapják meg az első házaikat, tehát igazából majd pár év múlva lehetnek majd annyian, hogy érdemes a mozgalom kifejezést használni.

- Hol tartanak akkor a saját cégükkel?

- Én elkezdtem magamnak építeni, utána elkezdtem másoknak. A műsor óta megnyitottuk az üzemünket először Budapesten, majd Vácon. Itt 12 kollégával gyártjuk folyamatosan a házakat, egyszerre négy tiny house-on tudunk dolgozni, és most jelenleg úgy áll a dolog, hogy minden hónapban ki tudunk tolni egy házat. Ha nagyon megtoljuk, akkor kettőt is, és mindenki elégedett. Gyakorlatilag el tudjuk mondani, hogy elindítottuk a gyártást, és egyedüli cégként gyártunk tiny house-okat. Vannak próbálkozások, például mobil házasok próbáltak csinálni egy tiny house-t, de az még sem lett olyan, mint az igazi.

- Most eléggé magasan vannak az ingatlanárak, egy fiatal család gondolkodhat ebben esetleg alternatívaként?

- Akár azt is lehet, de ne gondoljuk, hogy 10 millió forintból kijöhet egy. Most például egy fiatal párnak csinálunk egy dupla házat. Ők majd két gyerekkel képzelik el benne az életüket, Győr mellett egy kis településen lesz majd, nem volt 100 milliójuk, de elköltenek telekre, meg tiny house-ra 50 milliót, és lesz egy 50 négyzetméter alapterületű házuk, egy pár 10 négyzetméteres galériával.

- Az alternatív építményeket nem igazán szeretik az önkormányzatok, például azzal érvelnek, hogy nem illik bele a településképbe. A modulházakat emiatt nem engedik sok helyen, mi a helyzet a tiny house-okkkal?

- Az a jó, hogy ez egy jármű, rendszáma van. Sok építési hatósággal szoktunk ezen vitatkozni. Nem igazán tudnak vele mit csinálni, mert jogilag jármű. Én mindig azt a példát szoktam ilyenkor hozni, hogyha egy sima Suzukival beállok a saját udvaromba és benne alszok, az oké? Mert a tiny house-nak is van rendszáma, biztosítása stb., így ha benne alszok, akkor mi a helyzet? Nem igazán korlátozhatják, mert akkor ennyi erővel senki sem állhatna be a saját udvarába a saját autójával. A Balaton északi partján például 33 település tartozik az északi régióhoz, ott már rakhatjuk le a házainkat, mert megértette az önkormányzat, hogy nem tudnak vele mit kezdeni.

- Mennyi idő alatt gyártanak le egy tiny house-t?

- A megrendeléstől számítva 6-9 hónap kell, ha egyedit szeretnének. Ha típusházat, akkor még rövidebb idő alatt készül el. Most két gyártási sorunk van. Az egyikben egyedieket gyártunk, a másikban típusházakat. Két típusunk van, egy 6,6 és egy 7,7 méteres. Különböző méretben és különböző elrendezésben. Ezeket nagyjából három hónap alatt tudjuk legyártani.

- Ha már jármű a tiny house, van, aki kifejezetten utazni szeretne vele?

- Senki nem keresett meg még ezzel, inkább úgy keresik, hogy van egy telkük, és szeretnének rá valami lakható építményt. Például Vácon 40 millió forint egy építési telek, lehet venni viszont 8 millióért mezőgazdasági területet, ki kell vonatni művelési ágból, és még nagyobb is, több hely van, mint egy építési telken. Ha valaki tiny house-t szeretne rá, gyakorlatilag lesz egy teljesen új építésű háza. Minőségi alapanyagokkal dolgozunk, a szigetelőanyagok, az ablakok, mind-mind prémium minőségűek. Nem rakunk be például 10 ezer forintos, barkácsáruházban vásárolható WC-csészét. Itthon azért nem szeretnének utazni vele, mert nincs autójuk, amivel elhúzzák, nincsen jogosítványuk, mert ehhez E-kategória kell, és nincs rutinjuk, hogy egy ekkora szerelvénnyel elinduljanak.

- Ha valami elromlik, az ügyfél fordulhat Önökhöz szervizelést kérve?

- Természetesen. Rengeteg vendégház is gurult már ki például tőlünk, ezeknek az üzemeltetését és karbantartását is ők végzik. Viszont ha például elromlik a WC, akkor azt egy sima szerelő is meg tudja javítani. Ha komposzt WC van, és nem angol, ott csak egy tartály van, azt csak kimosni kell. De olyan WC is van, ami gázlánggal égeti el a végterméket, azt csak mi tudjuk szerelni, mert annyira speciális.

- Mennyiből jön ki egy tiny house?

- A mostani házaink ára 21 millió forint plusz áfától kezdődik. Vagyis ez az alternatíva nem a lakhatási válságot oldja meg, hanem azoknak lehet segítség, akik egy kisebb lakás helyett egy élhető, nagyobb méretű megoldásra vágynak ennyiért. Például Csepelen a szülők egy fiatal lánynak szeretnének külön lakrészt, de nem tudják a saját házukat tovább bővíteni, úgyhogy tiny house-zal oldják meg. Ez egy 20 négyzetméteres, valamint plusz 10-10 négyzetméteres kislakás, indulásnak tökéletes.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SIKERSZTORIK
A Rovatból
A Yale-en fog továbbtanulni a 17 éves magyar fiú, akit több amerikai elitegyetemre is felvettek
A Princetont és a Columbiát kosarazta ki Szepesi Mór a New Haven-i egyetem kedvéért.

Link másolása

A Yale-t választotta Szepesi Mór, akit több amerikai topegyetemre, köztük a Columbiára és a Princetonra is felvettek, írja a Telex.

A Budapesti Amerikai Nemzetközi Iskola végzős diákjának május elsejéig kellett döntenie. A magyar diák a lapnak azt mondta, hogy végül egy megérzés miatt döntött a Yale mellett a Princeton kárára.

„A Yale-en nagyon jó lehetőség van arra, hogy aki alapképzésen tanul, az is akár Nobel-díjas professzorokkal tudjon személyesen konzultálni. A Columbián meg más nagyobb egyetemeken erre nincs feltétlen lehetőség, csak azoknak, akik már nem alapképzést végeznek. Másodszor, azt is néztem, hogy milyen külföldi program lehetőségek vannak, mert fél évet szeretnék eltölteni Ázsiában. A Yale-en van a legtöbb lehetőség különféle országokban, például Szingapúrban közgazdaságtant tanulni”

- indokolta döntését Szepesi Mór, aki úgy tudja, remek a közösségi élet a kampuszon.

„Amikor jelenlegi diákokkal beszéltem, egyértelművé vált, hogy ott a tanuláson kívül is rengeteg lehetőség van, amik miatt élvezetes lehet az elkövetkezendő négy év.”

A magyar fiatal már óvodás kora óta angolszász intézményekben tanult, alapító tag volt az iskolája vitaklubjában, önkénteskedett Szenegálban és évekig volt a diáktanács elnöke. A 17 éves Szepesi Mórnak meggyőződése, hogy a vitakultúrát fejleszteni kell hazánkban. Célja, hogy a külföldön megszerzett tudást hazahozza Magyarországra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SIKERSZTORIK
A Rovatból
Egyre népszerűbbek a kenderből épült házak, sőt, Veszprém mellett egy ovi is kenderből készült
Horesnyi Béla hét éve épít kenderházakat. Nyárády István pedig egy kenderjurtát tervezett. Mindketten hisznek a természetes építőanyagban, amely a bolygónak is jót tesz.
Belicza Bea - szmo.hu
2023. május 08.


Link másolása

A 93 éves szabolcsi édesanyám jól emlékszik arra az időre, amikor Magyarország kendernagyhatalom volt. Rengeteget dolgozott a növénnyel, örömmel mesélte, hogyan nyűtték vagyis gyűjtötték be, hogyan áztatták, szárították, tilolták vagyis törték, majd szőtték a kendert. Nagyon fiatal volt, de minden lépést imádott végezni. Ódákat zeng a végeredményről is, milyen tökéletes konyharuhák készültek, amit könnyű volt fehéríteni.

A kenderből születhetnek ruhák, cipők, kötelek, hálók, de tea, olaj, szappan és liszt is. Sőt ház is. Ez utóbbi a szívügye lett Nyárády Istvánnak, aki jurtát szeretne építeni kenderből.

Az ipari kender és a marihuána nem keverendő. Előbbi nem okoz bódultságot, egész más célra termelik, csak az utóbbi a pszichoaktív változat. Magyarország az első három helyen volt kender felhasználásában évtizedekkel ezelőtt, de a műanyag kiszorította. István szerint azonban most megkezdődött a kender reneszánsza. Azt mondja, a klímaválság miatt is jó az irány, mert gyógyítja a környezetét.

„A kender – termesztése alatt – a fáknál is több szén-dioxidot köt meg. Jó a talaj regenerálására is ott, ahol valami szennyező tevékenység, ipar volt.”

A kender magja, levele és a szára is hasznosítható. „Egyszer használatos evőeszközöktől a bioüzemanyagon keresztül a kötélig mindenre jó. Ruháknál tizedannyi víz kell hozzá, mint a pamut előállításához. Pár éve az autóipar is felfedezte, a BMW elektromos modelljeit kenderrel szigetelik” – sorolja.

István három évvel ezelőtt találkozott Horesnyi Bélával.

„Ő a kenderépítészet magyarországi apostola. Három éve találkoztunk egy természetes építőanyagokról szóló workshopon. Valahogy mindketten azonnal éreztük, hogy mi együtt fogunk dolgozni, együtt fogunk kenderjurtákat építeni” – meséli.

Horesnyi Béla hét éve épít kenderházakat. Körülbelül 5o létrejöttéhez volt köze, igaz volt, ahol csak betanította a kivitelezőket. Az egy- és kétszintes családi házakon kívül egy Veszprém melletti óvoda is kenderből készült.

Ahol él, Domaszéken építette az első két házat.

„Vettem egy építési telket, ahol lakom, direkt kenderházat terveztettünk oda, és úgy kerestünk rá vevőt, amikor már elkezdődött az építés. Találtunk is mindkettőre” – idézi Béla az indulást.

Tapasztalatok a második kenderházról

Olaszországban tanulta a kenderbeton készítés alapjait. Megvizsgált több természetes építőanyagot, de ez a növény lobbanta fel a szerelmet. Béla azt emeli ki, hogy ez a fajta ház tisztítja a levegőt.

„A kenderbeton egy karbonnegatív építőanyag, tehát sokkal több szén-dioxidot köt meg, mint amennyit előállításakor elhasznál. Kizárólag természetes anyagok vannak benne. A felhasznált mész ráadásul vírus- és baktériumölő.

Egyetlen negatívuma van, hogy hosszú a száradása. Egy 10 centis falnak egy hónap kell, ami azt jelenti, hogy 50 centinél 5-6 hónappal kell számolni” – magyarázza Béla.

István szerint alapvetően mérgek között élünk.

„A beteg ház szindróma arról szól, hogy az építőipar manapság olyan anyagokat is használ, amelyektől sokan allergiásak lehetnek, megbetegszenek. A kenderbetonból készült ház viszont természetes. Ráadásul az ökológiai lábnyom is mellette szól” – magyarázza.

Nyárády István

Rengeteg időt fordított a kenderjurták megtervezésére, de szükség van még segítőkre. Nem is riad vissza, hogy megszólítson bárkit. Legutóbb az Egyesült Arab Emírségek emírjének írt és

nevezett a világ legkomolyabb szén-dioxid-csökkentő versenyére (XPRIZE Carbon Removal), amelyet Elon Musk indított.

„Ehhez fel kellene építeni őszig egy 90 négyzetméteres kenderházat. Ez inspirálna másokat is, hogy akár önállóan vagy együttműködésben termesszenek és építsenek. Ehhez kellene egy mecénás vagy több kisebb támogató. Megvan a terv, itt van Horesnyi Béla, és van egy lelkes ácsunk is.”

Az építést így foglalta össze:

„Kell egy stabil alap, rá egy faszerkezet, ami LEGO-szerűen összeállítható, utána jöhet a kenderezés. Egy zsaluzatot kell összerakni, abba kell tölteni a kendermasszát, és tömöríteni egy fakalapács-szerű eszközzel. A kenderbeton a szár belsejének az aprítéka, a törek egy meszes adalékkal és vízzel keverve. Idővel, szén-dioxid megkötésével szilárdul betonkeménnyé."

Béla szerint hét éve jóval drágább volt a kender. Az építkezéshez kénytelenek voltak engedni a nyereségből.  Időközben azonban a kender egyre olcsóbbnak számít.

„Ahogy a Covid után drasztikusan emelkedett minden más építőanyag ára, a kenderé nem annyira, így most olcsóbban lehet építeni, mint egy téglaházat. Mi 600 ezer forintot kérünk egy négyzetméterért, de téglaháznál ez 750-800 ezer forint is lehet.”

– mondja Béla.

Az István által megálmodott, kilencven négyzetméteres jurtához körülbelül 50 millió forint kellene.

Béla az alapanyag nagyüzemű termesztését és feldolgozását is fontolgatja. „50-100 hektáron kellene indulnia. Ez körülbelül 300 millió forintba kerülne. Aztán lehetne ehhez egy részvénytársaság. A befektetőknek három-négy év alatt térülne meg a befizetett összeg."

Szerinte

200 hektáron lehetne 100 családi háznak az alapanyagát előállítani.

Aztán a kender egyéb részeit kötelekhez, ruhákhoz és hőszigetelő paplanhoz is használhatnák.

„Így vissza lehetne hozni Magyarországra a kendert, a gazdáknak teljesen mindegy mit termelnek. Ők azt mondták, azzal foglalkoznak, ami megéri" - mondja Béla.

István nemcsak az alapanyaghoz ragaszkodik, hanem jurtája esetében a kör formához is. Azt mondja, ennek oka van: az összefogást szimbolizálja.

„Összeomlott a világ körülöttem. A feleségem azt kérte, költözzünk külön, mert kiüresedett a házasságunk. Munkában is törés volt, egy angol cégnek vállalt megbízatásom véget ért, és egyébként is nagyon untam már az informatikát. Esztergomban egy zen templom apátjához mentem be tanácsot kérni” – meséli István.

A templom volt ezután az otthona négy évig. Azt mondja, az ott tanult belső munkának hála, békében, de külön nevelik gyermeküket.

„A kör nekem az összefogást jelenti. Arra számítok, hogy valamilyen formában együtt összehozzuk ezt a projektet. Részletek és fotók a honlapomon vannak. A jurta nekem a családi kört is jelenti. Azt szeretném, ha 8 éves fiamnak mielőbb megteremthetnék egy olyan otthont, ahol családban élhet.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk