HÍREK

Idén egy ukrán költőnő versét írták Orbán Viktor budai háza elé

A költészet napja alkalmából idén Ljuba Jakimcsuk Hogyan öltem című versét írták a miniszterelnök háza elé.

Link másolása

Ahogy az elmúlt években, úgy ma is kapott egy verset a budai háza elé Orbán Viktor a költészet napja alkalmából - írja a Népszava. A lap helyszínen járó kollégája szerint idén egy ukrán költőnő, Ljuba Jakimcsuk Hogyan öltem című versét írták a miniszterelnök háza elé.

Ezt később a miniszterelnöknek a költészet napján évek óta versekkel üzenő Nagy Petra Júlia is megerősítette a Facebook-oldalán.

"Ljuba Jakimcsuk 2014-es versének 2022 Magyarországán van pár különösen erős sora. Nyilván azért választottam, mert fiatal, nő és ukrán, és ha már krétázott versekkel provokálok, az hadd legyen tényleg erős"

- írja Nagy Petra Júlia, aki azt is megosztotta, hogy amíg a szöveget írta, egy megállt mellette egy néni, és azt mondta neki: "Minek tüntetnek? Úgyse változik semmi!".

"Szerintem igenis változik. Szerintem sosem késő beállni azok mellé, akik ma - még Oroszországban is, ahol 15 év börtön jár ezért - az igazi békét követelik, ami nem azonos azzal, hogy elállunk az agresszor útjából"

- fogalmaz Nagy Petra Júlia.

Ljuba Jakimcsuk versének fordítását idén februárban a Litera irodalmi portál is közzétette.

Ljuba Jakimcsuk: Hogyan öltem

most minden családi kapcsolatom telefonos

és minden családi kapcsolatom kihallgatják

tudni akarják, kit szeretek jobban, anyát-e vagy apát

tudni akarják, mitől beteg a mamám, aki a kagylóba kiált, jaj-jaj-jaj

kíváncsiak arra is, mit gondol a húgom a barátjáról

aki korábban az én barátom volt

most minden telefonos kapcsolatom vérrokonság

a vérem mindenből kihallható

tudniuk kell, hány százalék benne az ukrán

a lengyel, az orosz és hogy van-e benne cigány

és tudniuk kell, hogy kinek adtam belőle

hogy a hemoglobin-szintem zuhant-e le vagy a tető

és hogy lehet-e sejtfalból határfalat húzni

köztem és anyám közt sírhalmok százai

és nem tudom, hogyan ugorjam át őket

köztem és apám közt száz lövedék repül

és nem tudom madárnak látni őket

köztem és a húgom közt fém pinceajtó

középen ásónyéllel kitámasztva

köztem és a mamám közt imából van paraván

vékony selyemfal, nem ereszt át semmit, de semmit

annyira egyszerű telefonon tartani a kapcsolatot a családdal

annyira könnyű a számlát inszomniával és nyugtatókkal kiegyenlíteni

és mint a részegség, olyan hallgatni ahogy a másik vére a fejhallgatón dobol

főleg, hogy közben az enyém sörétté csomósodik és kilő:

puff!

(Vonnák Diána fordítása)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Emmanuel Macron nyerte a francia elnökválasztás első fordulóját
97 százalékos feldolgozottságnál Macron a szavazatok 27,6 százalékát szerezte meg, míg Le Pen 23,41 százalékot kapott.

Link másolása

Emmanuel Macron nyerte a francia elnökválasztás első fordulóját, a szélsőjobboldali rivális Marine Le Pen pedig másodszor is megküzd vele az elnöki posztért - írja a BBC.

97 százalékos feldolgozottságnál Macron a szavazatok 27,6 százalékát szerezte meg, míg Le Pen 23,41 százalékot kapott.

Harmadik helyen 21,95 százalékkal a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon végzett.

"Még semmi nem dőlt el" – fogalmazott Macron, miután megköszönte a szavazatokat. A jelenlegi elnök azt ígérte, a következő két hétben még keményebben fog dolgozni. Le Pen szavazóit megszólítva pedig azt mondta, a következő napokban szeretné meggyőzni őket arról, hogy programja szilárd választ ad korunk félelmeire és kihívásaira.

Le Pen arról beszélt, hogy itt az ideje a "nagy változásnak", és április 24-én alapvetően két ellentétes nézet közül kell majd választaniuk az embereknek: "megosztottság és rendetlenség, vagy a francia nép egyesülése, a garantált társadalmi igazságosság közül". Azt is kijelentette, hogy megválasztása esetén öt éven belül rendbe tenné Franciaországot.

Az Ifop közvélemény-kutató cég becslése szerint Macron minimális különbséggel, 51-49 arányban nyerhet Le Pennel szemben a második fordulóban.

A francia elnökválasztás második fordulóját április 24-én tartják majd.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk