Húsvéti kettős szivárvány
Vasárnap estefelé a szerencsések dupla szivárványt láthattak Túrkeve határában.
Tudtad?
A szivárvány olyan optikai jelenség, melyet az esőcseppek vagy páracseppek okoznak, amikor a fény prizmaszerűen megtörik rajtuk, és spektrumára bomlik. Az ív külső része vörös, míg a belső ibolya. A dupla szivárványnál a második ív halványabb, és színei fordított sorrendben vannak, mint az elsőnél.
Fotó: Ipoly Alexandra
A szivárvány akkor alakul ki, ha a levegőben lévő vízcseppeket a napfény alacsony szögből éri. Akkor a leglátványosabb a jelenség, ha az égbolt felét még felhők borítják, a szemlélő pedig a napnak háttal áll. Így a kialakuló szivárvány élesen elválik a mögötte lévő sötétebb háttértől.
Fotó: Kascsák Máté
Fotó: Major Frigyes
A szivárvány valójában nem az égbolt egy különleges pontján keletkezik, hanem a szemlélő és a Nap helyzetétől függ. Minden esőcsepp ugyanabba az irányba továbbítja a fényt, de csak néhányukból származó fény éri el a szemlélődőt. Ez az, ami a szivárvány képét adja. A szivárvány mindig az égbolt nappal átellenes részén van, és az ív belső része kissé világosabb a külsőnél.
Fotó: Molnár Péter
Néha egy halványabb és vastagabb másodlagos szivárvány is látható. A másodlagos szivárványokat az okozza, hogy a fény egy része a csepp elejéről is visszatükröződik. A második tükröződés eredményeként, a másodlagos szivárvány színei fordítottak, a kék van kívül és a vörös belül. A megvilágítatlan sávot a két szivárvány között felfedezőjéről, az ókori Aphrodisias Alexanderről Alexander-féle sötét sávnak hívják.
[gallery]
Fotó: Tamás Krisztoff
(forrás: wikipedia)
Ha te is szereted a szivárványt, nyomj egy lájkot!