hirdetés

HÍREK

Mikor készítettek először hőmérőt? És mikor mérték először ehhez készített eszközzel a betegek lázát?

És egyáltalán kinek jutott eszébe először megmérni egy beteg lázát? És mit csináltak a lázmérő feltalálása előtt?

Link másolása

hirdetés

Kényelmes és gyors megoldás, hogy amikor rosszul érezzük magunkat, és azt gyanítjuk, belázasodtunk, előkapjuk a lázmérőt. Vagy azt, hogy hőmérővel

Hőmérséklet mérésére szolgáló eszközöket évszázadok óta használ az emberiség, bár a háztartásokban jóval később terjedtek el.

Mikor készítettek először hőmérőt? És mikor mérték először ehhez készített eszközzel a betegek lázát?

Az első tudományos igényű hőmérőt, pontosabban termoszkópot Galileo Galilei alkotta meg 1592-ben.

Egy szűk nyakú gázpalackot félig megtöltötte vízzel, majd fejjel lefelé állította egy ugyancsak vízzel telt edénybe. A hőmérséklet változásával a palackban a vízoszlop lefelé vagy felfelé mozog. A termoszkóp hibája az volt, hogy a légnyomás is hatással volt rá, így nem bizonyult elég pontosnak. Viszont megihletett egy orvost.

hirdetés

Az első orvos ugyanis, akinek eszébe jutott az, hogy a a betegek lázát a test hőmérsékletét külön erre szolgáló eszközzel állapítsa meg, egy olasz férfi volt, a Santorius néven is ismert Santorio Santorio.

"Ő arra a következtetésre jutott, hogy ha pontos képet akar kapni a betegségek természetéről, akkor bizony sok mindent meg kéne tudni mérni ehhez" - írja Lévai Júlia.

Santorius Galilei példája nyomán 1625-ben készítette az első lázmérőt: "Egy hosszú és keskeny csőből állt, amelyet egy üveggolyó zárt le. A cső másik végén, a golyó és a levegőréteg alatt víz volt. A páciensnek a szájába kellett vennie (más esetben a kezében alaposan meg kellett ráznia) az üveggolyót, amely ezáltal hamar fölmelegedett, a hőjét átadta a levegőnek, amely ettől kitágult, és a tágulása mértékében kiszorította az alul lévő vizet. A kiszorulás mértékét pedig egy skálával meg lehetett mérni, amivel Santorius le tudta olvasni az emberi test hőmérsékletét. Viszonyítási pontként a hó és a gyertyaláng hőmérsékletét használta."

Galilei termoszkópját egyébként Ray módosította 1631-ben. Ez maga a megfordított Galilei-palack, amelyben a melegedést és a lehűlést a víz kiterjedése mutatja. 1633-ban II. Ferdinánd, toszkánai nagyherceg, aki érdeklődött a természettudományok iránt, olyan hőmérőt készített, amely alkoholt tartalmazott és a cső tetejét elzárta, hogy az alkohol ne párologjon el. Az állítólag fázós nagyhercegről az a legenda terjedt el később, hogy a fogadószobájában két hatalmas hőmérő függött, és miközben leveleket, iratokat diktált vagy éppen a vendégeit fogadta, a hőmérőket leste, és a leolvasott értékek alapján vette fel vagy vette le a sapkáját.

1640-ben az olasz akadémia tagjai megalkották a higanyos hőmérő prototípusát, úgy, hogy eltávolították a levegőt a lezárt cső felső részéből.

1695-ben Guillaume Amontons fejlesztette tovább a hőmérőt.

1701-ben Olaf Römer találta fel az alkoholos hőmérőt és olyan hőmérsékleti skálát hozott létre, ahol a víz forráspontja 60° és a jég/só keverék 0°-os volt.

És ha már Celsius: sokan úgy hiszik, hogy ő alkotta az első megbízható hőmérőket,

de ez tévedés. Anders Celsius az általunk ma használt skálát hozta létre. Azt javasolta az uppsalai egyetem évi rendes közgyűlésén, hogy készítsenek olyan hőmérőt, amelynek 100-as pontja a víz fagyáspontja, 0 a víz forráspontja, és a kettő közt 100 egységből álljon a skála.

Az első megbízható hőmérőt Gabriel Daniel Fahrenheit készítette a 18. század elején.

Felnőttként üvegfúvó műhelyt nyitott, és hőmérők, barométerek gyártásával foglalkozott. Az ő korában a hőmérőkben leginkább borszeszt használtak, de ez viszonylag alacsony, 80 Celsius-fokos forráspontja miatt nem volt jó arra, hogy a nagyon magas hőmérsékletet mérje, másrészt nem volt elég pontos.

Fahrenheit abból indult ki, hogy egy francia tudós megállapította: a víz meghatározott, állandó hőfokon kezd forrni. Az üvegműves szerette volna igazolni mérőeszközzel a megállapítást, és rájött, hogy a higany lesz erre a célra a legalkalmasabb, mert változó hőmérséklete érzékelhetően, de mindig ugyannyira változtatja meg a barométer higanyoszlopának magasságát. Sikerült olyan tisztaságú higanyt előállítania, amely nem tapadt a vékony üvegcső falához, így a víz fagyás- és olvadáspontjánál magasabb, illetve alacsonyabb hőmérsékletek mérése is lehetővé vált.

Mivel nem akarta, hogy skálájának a téli napokon negatív értéke legyen, alsó kiindulópontnak az addig mért leghidegebb hőmérsékletet választotta (ez -17,8 Celsius-foknak felel meg). A másik végpont saját testhőmérséklete lett, a skálát - bízva hőmérőjének pontosságában - 96 fokra osztotta, a víz fagyáspontja 32 fokra esett. Később kicsit módosított a beosztáson, hogy a víz forráspontja pontosan 212 fokra jöjjön ki, azaz a két pont közötti különbség éppen 180 fok legyen. Mivel a Celsius skálán ez a különbség 100 fok, 1 Fahrenheit fok hőmérséklet 5/9 Celsius fok hőmérsékletnek felel meg. Fahrenheit skáláját ma már csak az Egyesült Államokban használják, Európában és a tudományos életben kiszorította a Celsius skála.

Celsius elképzelése alapján 1742-ben készítettek hőmérőt, a skálája felhasználásával,

de a két végpont megcserélésével. Barátja, a világhírű botanikus Carl Linné az eredeti skálát (ahol annál magasabb volt az érték, annál hidegebbet mutatott, és minél melegebb volt, annál kisebb érték látszott) megfordította, mert úgy vélte, logikusabb és könnyebben érthető, ha a hideghez tartoznak az alacsony, és a meleghez a magas számok. Ma is így használjuk a hőmérőket, lázmérőket.

A higanyos lázmérők a háztartásokban széleskörűen, Európa-szerte a 20. század során terjedtek el. És 2007 után tűntek el a hazai üzletekből, miután az Európai Unió betiltotta a gyártásukat. Egyébként sok helyen a digitális hőmérők szorították ki a hagyományos eszközöket. Ma, aki higanyos hőmérőt használ, az vagy a régi, féltve őrzött darabot, vagy a Kínából behozott lázmérőt használja.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK

Csányi Sándorral találkozott Márki-Zay Péter szerdán

Az RTL Híradó úgy tudja, a megbeszélést az OTP Bank elnök-vezérigazgatója kezdeményezte.

Link másolása

hirdetés

Csányi Sándorral, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójával találkozott Márki-Zay Péter szerdán Budapesten - tudta meg az RTL Híradó.

Információik szerint az ellenzéki összefogás közös miniszterelnök-jelöltje Király Júliával, a Magyar Nemzeti Bank egykori alelnökével együtt érkezett az OTP székházába.

A Híradó úgy tudja, a megbeszélést Csányi Sándor kezdeményezte. Az egyik leggazdagabb magyar üzletember és az ellenzéki politikus zárt ajtók mögött tárgyalt a pénzügyi szektor működéséről.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK

Karácsony Gergely megmutatta a kormány kifosztométerét

„Nem a kormány támogatja a fővárost, hanem a főváros a kormányt” - fogalmazott a főpolgármester.

Link másolása

hirdetés

Karácsony Gergely arról írt a Facebook-oldalára, hogy Budapest fedezi a kormány költségvetésének egy részét. "Nem elég, hogy a fővárosban befizetett adók 98 százalékát elvonják, még a Fővárosi Önkormányzatnak a saját bevételeiből is fizetnie kell a kormánynak, így valósult meg az a korábban elképzelhetetlen forgatókönyv, hogy mára a főváros nettó befizetője lett a költségvetésnek" - olvasható a posztban.

Egy képet is mellékelt, ami a "Kifosztométer" címet kapta. Ennek a jelzőórának három állása van: Budapest jól működik, Budapest működget, Budapest kifosztva. A mutató az utóbbi fele áll, az óra alatt fel vannak sorolva a fővárostól elvett pénzek:

  • 11,8 milliárd forint elvont gépjárműadó,
  • 37 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulás többlet,
  • 80 milliárd forint iparűzési adó elvonása,
  • 5,1 milliárd forint szemétdíj elvétele,
  • 2,3 milliárd forint adót vetett ki a kormány a Vízművekre.

Karácsony most úgy látja, hogy "most épp a közösségi közlekedést akarják ellehetetleníteni azzal, hogy a költségvetési törvényben a Budapestnek járó 12 milliárd forintot visszatartják". Azt is hozzátette, hogy "a kormány bünteti a budapestieket, mert a fővárosiak masszív többsége nem vevő a gyűlöletkampányaikra és tisztán látják, hogy a NER hogyan lopta szét 11 év alatt az országot, hogyan rohasztották le az oktatást és az egészségügyi rendszert".


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK

Kórházi Főigazgatóság: Nem 200 millióért, hanem 239 ezerért semmisítettek meg lejárt PCR-teszteket

Közlésük szerint a szakmai előírásoknak megfelelően szabadultak meg a már fel nem használható tesztektől.

Link másolása

hirdetés

Korábban mi is megírtuk, hogy a Jelen értesülése szerint közel 5 milliárd forint értékű, lejárt PCR-teszt megsemmisítését rendelte el a kormány. A lap úgy tudja, hogy a feladatot az Országos Kórház Főigazgatóság adta ki a SEPTOX Kórházi és Egészségügyi Hulladékokat Gyűjtő, Szállító és Ártalmatlanító Kft.-nek, információik szerint pedig összesen 200 millió forintba kerül eltüntetni a rengeteg lejárt tesztet.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság nem cáfolta a Jelen értesülését, de kérdésekre sem válaszoltak, ugyanis azok "megválaszolása veszélyeztetné feladatai ellátásában az Állami Egészségügyi Tartalékot kezelő szervet".

A Telexnek küldött válaszukban viszont azt közölték, hogy

"nem 200 millióért, hanem 239 ezer forintért történt lejárt szavatosságú, fel nem használható PCR-tesztek megsemmisítése a szakmai előírásoknak megfelelően".

„A beszerzett PCR-tesztek a kórházak számára folyamatosan rendelhetők a koronavírus-járvány kezdete óta. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a rövid idő alatt eredményt adó, így a járvány hatékonyabb kezelését biztosító gyorstesztek megjelenése visszaszorította a PCR-tesztek felhasználási mennyiségét" - írják közleményükben, hozzátéve, hogy a betegellátás során nem használható fel olyan eszköz vagy készítmény, amely lejárt szavatosságú.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK

Orbán: A győzelmet nem fújja be a szél, kétharmada nincs az embernek véletlenül

„Ilyen arányban vezetni a választások előtt, ez a legveszélyesebb dolog, ami előfordulhat” - véli a miniszterelnök.

Link másolása

hirdetés

A rezsiharc örök, és ez a mostani, előttünk álló választáson sem lesz másképpen - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, a 15 éves Nézőpont Intézet ünnepi rendezvényén.

A kormányfő a Szépművészeti Múzeumban tartott eseményen azt mondta: "vagyunk mi, akik a rezsit csökkentettük, alacsonyan akarjuk tartani". És vannak, akik azt mondják, hogy ez ésszerűtlen, hagyni kell, hogy a piac szabályozza ezt a kérdést, az emberek majd fogyasztanak inkább kevesebbet, és "fölmondják a liberális tankönyveket". Ennek, ha politikai gyakorlattá vagy kormányzati tevékenységgé válik, az lesz az eredménye, hogy megemelkednek a megélhetési költségek - mutatott rá Orbán Viktor.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a 2006-ban megalakult Nézőpont Intézet az elmúlt három választás fényében jól szokta megítélni a várható végeredményt. Hozzátette: egy nagyarányú választási siker megszületéséhez először elemzésre van szükség, majd tervezésre, ezután pedig dolgozni kell, "jön a meló", és a végén kihirdetik az eredményt. Egy komoly választási győzelemhez, az egymásra következő választási győzelmekhez pedig még inkább nagyon sok munkát kell elvégezni.

"A győzelmet nem fújja be a szél", kétharmada nincs az embernek véletlenül, különösen nem kétszer vagy háromszor egymás után - fogalmazott.

A miniszterelnök a 2006-os őszödi beszéd utáni időszakot a hazugság korának nevezte. Hangsúlyozta: azokban az években tudatosan és összehangoltan "megvezettek egy egész országot", úgy lehetett választást nyerni, hogy titkolták és meghamisították a költségvetés számait, nehogy kiderüljön az emberek a választók számára, hogy mi is a valóságos helyzet.

A kormányfő George Orwellt idézve azt mondta: a hazugság korában kimondani az igazat, forradalmi tettnek számít. Így ha a Nézőpont Intézet 2006-os megalakulására gondolnak, akkor nyugodtan minősíthetik az intézetet egy forradalmi szervezetnek. A Nézőpont ugyanis egy olyan intézményként jött létre, amely akkor is ki merte mondani, hogy "kettő meg kettő az négy", amikor mindenki az ellenkezőjét harsogta - mondta.

hirdetés
Orbán Viktor hangsúlyozta: nem győznek hálásak lenni a Nézőpont Intézetnek azért, hogy segítettek leszámolni a "hazugság korával".

Kifejtette: a politikai elemzés, mint szakma 2006-ban meglehetősen kezdetleges állapotban volt Magyarországon, és innen jutottak el oda, hogy ma már korszerű, nyugat-európai mércével is felépítettnek mondható elemző-kutató munka folyik. Azt mondta, ha van olyan szakma, ahol kell távolságtartás, személyes elfogultságtól mentes, objektív nézőpont, amely tájékoztat arról, hogy "a döntéseink nem önmagukban, hanem összességében mégis milyen irányba viszik az ország szekerét", akkor az mindenképpen a politikusok szakmája. Kell egy olyan háttér - ilyen a Nézőpont Intézet is -, amelynek az a küldetése, hogy torzításmentesen, a valóság igényével és a tudomány eszközeivel szemlélje ezt a munkát - magyarázta. Megjegyezte: a Nézőpont volt talán az első olyan magyar intézet, amely átgondoltan és tudatosan a nyugati think-tankek mintájára jött létre Magyarországon.

A kormányfő felidézte: a Nézőpont alapítása óta eltelt 15 év, és "ebből 12 évet kormányon voltunk". A Nézőpont Intézet segített abban, hogy megismerhessék az emberek véleményét, emellett szükség van a szakpolitikai javaslatok kidolgozására, "ezeket is tisztelettel köszönjük" - fogalmazott, hozzáfűzve: a harmadik dologért is, a médiaviszonyok értő elemzéséért is hálás. Úgy vélte, nem egyszerűen csak hasznos, ha ilyen intézetek léteznek egy országban, hanem egy szabad ország esetében elkerülhetetlen. "Nincs nemzeti szuverenitás, ha nincsenek nemzeti kézben lévő elemző kutatócégek, amelyek előkészítik a politikai döntéseket" - jelentette ki. Hozzátette: fontos, hogy legyenek olyanok, akik magyar szemmel és a magyar érdekekből kiindulva írják le, hogy a magyar érdekek felől nézve hogyan fest a világ.

Orbán Viktor hangsúlyozta: ha szabad és szuverén Magyarországot akarunk, akkor nézőpontra, nézőpontokra, magyar kutató- és elemző intézetekre múlhatatlanul szükségünk van.

Arról is beszélt, hogy jövőre választások lesznek, és Magyarország szabad és demokratikus ország, ahol azt a kérdést, hogy "merre menjünk és kiknek a programját és kikkel valósítsuk meg", a választópolgárok fogják eldönteni.

Kiemelte: "ilyen arányban vezetni a választások előtt, ez a legveszélyesebb dolog, ami előfordulhat". "Azzal az intellektuális kihívással" kell szembenéznünk, hogy a választások előtt 5-6 hónappal a polgári kereszténydemokrata kormány a választók bizalma szempontjából érzékelhető előnnyel vezet - mondta.

Közölte: bár sok minden meg tud változni nagyon rövid idő alatt, "mégiscsak azzal kell észszerű módon kalkulálnunk, hogy az előttünk álló választásnak a mi politikai közösségünk úgy vág neki", hogy esélyes. Egyelőre úgy látni a mostani elemzésekből, hogy "elegendő a következő 5-6 hónapban bravúrok bemutatása nélkül, tisztességesen, becsületesen, napi sok-sok órát dolgozva az emberek megélhetését szem előtt tartva" elvégezni a munkánkat - értékelt.

Az olimpián a második hely megsüvegelendő teljesítmény, ezüstérmet adnak érte. De a politikában nincs második hely, nincs ezüstérem, csak két dolog van: győzelem vagy vereség

- mutatott rá Orbán Viktor.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: