HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Holtversenyben két intézmény vezeti a legjobb magyar középiskolák rangsorát

A top 10-ben csak egyetlen vidéki iskola szerepel, Békés és Tolna megyéből pedig egyetlen intézmény se került be a legjobb száz közé.

Link másolása

Megjelent a HVG 2021-es rangsora a legjobb magyar középiskolákról, amelyet ezúttal két intézmény vezet holtversenyben.

A budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium most is első helyen végzett, de mellé került a Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium is. A harmadik helyet az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium, a negyediket az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium szerezte meg, a legjobb ötbe pedig még a Budapest I. Kerületi Toldy Ferenc Gimnázium fért be.

A hatodik helyen szintén holtverseny van a Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium és az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium között, a nyolcadik helyen pedig az első nem fővárosi középiskola, a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium áll.

A top tízben ugyan ez az egyetlen vidéki iskola, de a legjobb 25-ben gödöllői, győri, érdi, nyíregyházi és veszprémi intézményt is találunk, ha pedig a legjobb százat nézzük, ott már a vidékiek vannak többségben.

Békés és Tolna megyéből viszont egy iskola sem került be a top 100-ba, a Dunától keletre pedig csak Baján van megyeközponton kívüli gimnázium a legjobbak között.

A százas listán húsz egyházi fenntartási intézmény szerepel, ezek közül 15 katolikus, három református és kettő evangélikus fenntartású. A legelőkelőbb helyen a fővárosi Piarista Gimnázium áll (14.), de a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium is ott van a közelében (16.).

A 25 legjobb középiskola Magyarországon:

1. Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium

1. Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

3. ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium (Budapest)

4. ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium (Budapest)

5. Budapest I. Kerületi Toldy Ferenc Gimnázium

6. Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium (Budapest)

6. ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium (Budapest)

8. Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium

9. Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola (Budapest)

10. Budapest XIV. Kerületi Szent István Gimnázium

11. VII. Kerületi Madách Imre Gimnázium (Budapest)

12. Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Szakgimnázium

13. Gödöllői Török Ignác Gimnázium

14. Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium (Győr)

14. Piarista Gimnázium (Budapest)

16. Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium (Budapest)

17. Karinthy Frigyes Gimnázium (Budapest)

18. Alternatív Közgazdasági Gimnázium, Szakgimnázium és Általános Iskola (Budapest)

19. Révai Miklós Gimnázium és Kollégium (Győr)

20. Budapest XIII. Kerületi Berzsenyi Dániel Gimnázium

21. Deák Téri Evangélikus Gimnázium (Budapest)

22. Veres Pálné Gimnázium (Budapest)

23. Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium

24. Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium

25. Lovassy László Gimnázium (Veszprém)

A teljes rangsort egy külön HVG-kiadványban lehet megnézni.

Forrás: Index

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: