Hogyan tisztítják meg a szennyvizet? - a Kutatók Éjszakáján megmutatták

Budapesten négyszázezer köbméter szennyvizet termelünk naponta, de arról csak nagyon keveset tudunk, mi történik vele, miután a lefolyóba került.

Link másolása

A szennyvíztisztítás laboratóriumi lépéseibe leshettek be a látogatók az Ökológiai Kutatóközpont berkein belül a Kutatók Éjszakáján. A Csepeli szennyvíztisztítótelep megépülése után a budapesti telepek a főváros szennyvizének 100%-át képesek megtisztítani. Ezt a tisztított vizet csak szigorú szabályok betartása mellett lehet a Dunába engedni. A többlépéses folyamatra azért van szükség, mert enélkül rendkívül sokféle károsanyag kerülne be felszíni vizeinkbe, amelyekkel folyamatosan terhelnénk nemcsak hazánk, de a szomszédaink vízi környezetét is.

A tradícionális szennyvíztisztításnak három lépése van. Az első a fizikai, vagy másnéven a mechanikai tisztítás.

"Itt a szennyvízben lévő darabos, úszó szennyezéseknek az eltávolítása történik. Ezek a darabok szabad szemmel is látszódnak, ezt a tisztitási fokozatot mi egy egyszerű szűrőpapíros lépéssel szemléltetjük a látogatóknak" - mondja Dr. Dobosy Péter környezetkémikus az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa.

A második lépés a biológiai kezelés, ahol baktériumok végzik a szerves anyagok lebontását.

"Hatalmas medencében baktérimkultúrák végzik a munkát, ami számunkra ugyanis szennyeződés, az részükre táplálék. A baktériumok egy része elpusztul ugyan, hiszen nem képesek a végtelenségig végezni a folyamatot, egy részük viszont szaporodik, így egy állandó összetételű baktériumkultúra található a tisztító medencében, amelyet a telepek kezelői folyamatosan ellenőriznek." - mondja Dobosy Péter.

A bemutató során ezt a lépést egy aktívszenes szűrővel helyettesítették, amely az oldott szennyeződéseket távolította el.

A harmadik fokozat a víz fertőtlenítése, amely nem minden telepen és nem minden időszakban alkalmazott technológia.

Az így megtisztított szennyvíz ezek után egy természetes befogadóba, Budapesten a Dunába jut, ahol többezerszeresére, körülbelül ezerötszázszorosára hígul a tisztított víz.

Szigorú határértékeket kell ugyanis betartani, amelyeket a szennyvíztelepek laboratóriumai folyamatosan ellenőriznek, csak utána bocsátható a víz a Dunába.

A bemutató aktívszenes lépése azért volt érdekes, mert mindmáig csak Svájcban és Németországban található olyan aktívszenes úgynevezett negyedik szennyvíztisztítási lépcső, amely a sokszor emlegetett hormon- és gyógyszermaradványokat is képes részben eltávolítani.

"Van olyan hormon és gyógyszermaradvány, ami úgy megy át a szennyvíztelepeken mint kés a vajon, mivel a baktériumok nem képesek ezen anyagokat lebontani.

Ennek oka, hogy a baktériumkultúra nem teljes egészében képes tápanyagként felhasználni ezeket a hatóanyagokat, mivel rendkvül eltérő kémiai szerkezettel és ebből adódóan különböző lebonthatósággal rendelkeznek.

“Budapesten négyszázezer köbméter szennyvizet termelünk naponta, így kulcsfontosságú, hogy megfeleően tisztított és az előírásoknak megfelelő minőségű tisztított vizet engedjünk a természetes befogadóba” - magyarázta Dobosy Péter.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk



Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk


Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk


Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk