HÍREK

Hogyan lett világelső a koronavírus-halálozásban Brazília?

A nyár közepére félmillió áldozata is lehet a koronavírus-járványnak Brazíliában.

Link másolása

Már több mint 330 ezren haltak meg Brazíliában a koronavírus-járvánnyal összefüggésben. Ezzel a dél-amerikai ország második az Egyesült Államok mögött az egy éve tartó pandémia szomorú összesített listáján. Szakértők szerint az országot sújtó mostani járványhullám olyan súlyos és intenzív, hogy még hetekig nem várható a tetőzés, írja a BBC. De vajon hogyan jutott idáig a 211 millió lakosú ország?

Miket mondott Bolsonaro a Covidról?

Jair Bolsonaro korábban folyamatosan alábecsülte a járványt. Az elnök számtalan nyilvános beszédben próbálta bagatellizálni a pandémia súlyosságát. Mára ugyanakkor az országos oltási program szükségességét hangsúlyozza, kritikusai szerint azonban már elkésett.

Az elnök kezdetben és még a közelmúltban is rendkívül szkeptikusan fogalmazott Covid-19-cel kapcsolatban. Eleinte "csak egy kis influenzának" nevezte a fertőzést, később határozottan elutasította az országos lezárást, mondván ez csak még szegényebbé teszi az embereket. Zsarnoknak nevezte azokat a kormányzókat és polgármestereket, akik nézetei ellenére mégis helyi zárlatot léptettek életbe.

Nyilvánosan kérdőjelezte meg a koronavírus elleni vakcinák hatásosságát, majd közölte, hogy esze ágában sincs beoltatni magát. Egy időben azon viccelődött, hogy a Pfizer/BioNTech vakcinája "krokodillá változtatja" az embereket.

Több millió vakcina megvásárlásának lehetőségét utasította el. Néhány hete pedig közölte, hogy az emberek jobban teszik, ha befejezik a nyafogást a járványhelyzet miatt.

Bolsonaro továbbra sem hajlandó életbe léptetni országos lezárásokat, ugyanakkor kormánya most már hatalmas erőfeszítéseket tesz a lakosság minél szélesebb körű beoltása érdekében.

Minden negyedik áldozat brazil

Az ország halálozási adatai messze a legmagasabbnak számítanak Latin-Amerikában. Az elmúlt hetekben odáig fajult a helyzet, hogy a világszerte elhunyt koronavírusos betegek közül minden negyedik brazil volt. Lakosságarányos összevetésben ennek ellenére a környező országok közül Peru és Mexikó még megelőzi Brazíliát, de az áldozatok száma döbbenetes tempóban emelkedik napról napra.

Csak idén márciusban kétszer annyi ember halálát okozta a világjárvány, mint bármely más hónapban az elmúlt egy évben. Az okok között szerepel a kormány döntései mellett egy, az országban terjedő jóval fertőzőbb mutáció is. A washingtoni egyetem becslései szerint figyelembe véve a jelenlegi tendenciákat a brazil áldozatok száma júliusra meghaladhatja a félmilliót.

Az intenzív ágyak az ország legtöbb államában már most megteltek, vagy közel vannak a kapacitásaik határához. Szakértők szerint a történelem során először az egészségügy tulajdonképpen összeomlott Brazíliában. A helyzeten csak az oltás segíthet, de a vakcináktól is leginkább csak enyhülést remélhetnek rövid távon, annyira elszabadult az országban a járvány.

Vakcinahiány

Habár Brazília nagy hagyományokkal rendelkezik a régióban az oltási kampányok levezénylésében, ezúttal két ország (Chile, Uruguay) is jobban teljesít náluk. Mindeközben a lakosság bizalma a koronavírus elleni védőoltások irányába világszinten is kiemelkedő, ám a vakcinabeszerzés és a kínálat látványos gondokkal küzd. A korábban megrendelt 46 millió oltóanyagnak csak a fele érkezett meg március végéig.

Adiv class="hatterszin">Az ország vezetése időközben mostanra már annyi vakcinát rendelt, ami elég lenne a teljes lakosságnak, de a kormány kritikusai szerint elkéstek: a hasonló váráslóerejű országok időben kapcsoltak, és már megelőzik a sorban a vakcinára váró brazilokat.​



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Orbán memóriájával bajok vannak: szerinte a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot
A Kossuth Rádióban adott interjúban máshogy emlékezett a történtekre, mint ahogy az a valóságban történt.

Link másolása

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióba adott interjújában úgy beszélt az árstopokról, mintha azokat kifejezetten az orosz-ukrán háború kitörése után, az uniós szankciók miatt kellett volna bevezetni - vette észre a 444.hu.

A lap emlékeztet, hogy Orbán Viktor nem sokkal a választások előtt, január 12-én jelentette be, hogy hat alapvető élelmiszer árát a tavaly október 15-i szintre csökkentik vissza, február elsejétől minden üzletben ezen az áron lehet őket megvásárolni.

Az árstop pedig éppen akkor lépett hatályba, amikor a miniszterelnök Oroszországba látogatott, amit később békemissziónak nevezett, tehát nemhogy háborúról, de szankciókról ebben az időszakban végképp nem lehetett még beszélni.

Ezzel szemben a miniszterelnök már egészen másként emlékezett a történtekre, szerinte ugyanis éppen a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Kötelező szabadságra küldik év végén a minisztériumok és kormányhivatalok dolgozóit
Akinek már nincs idénre szabadsága, annak a jövő éviből veszik el ezeket a munkanapokat.

Link másolása

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy december 22-től 2023. január 8-ig kormányzati igazgtási szünetet rendel el a kormány, hogy spóroljon az állam. Az intézkedés részletei a csütörtök késő este megjelenő Magyar Közlönyből derültek ki.

A rendelet szerint az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik, ez alól csak a felügyelő miniszter tehet kivételt - írja a hvg.hu.

Ilyen kivételes esetben a szokásostól eltérő munkahelyre is küldhetik az érintetteket, még a miniszterekkel is megteheti ezt a miniszterelnök.

Ez az időszak nem számít bele a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.

A törvénynek az a pontja sem lesz érvényes, amely szerint „a munkáltató jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást”.

Lényegében tehát kényszerszabadságra küldik a tisztviselőket: a felettesek ugyanis kötelesek a szabadságot kiadni a beosztottaiknak.

„Ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény azon rendelkezése, amely alapján a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik” - írják.

Akinek viszont idei szabadsága már nem maradt, annak a jövő évi szabadságokból veszik el ezeket a munkanapokat.

Vagyis az a törvényi előírás sem lesz érvényes, hogy „a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni”.

Egyébként összesen 11 munkanapról van szó, mert a karácsony első napja és újév idén vasárnapra esik, nincs plusz munkaszüneti nap, tehát lehet olyan tisztviselő, akinek jövőre kevés szabadsága marad.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Putyin függetlenné nyilvánított két ukrajnai megyét
Az orosz elnök szerint Herszon és Zaporizzsja lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát figyelembe véve döntött erről.

Link másolása

Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök "döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát".

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Az Ian hurrikán felkapott egy házat, és az öböl közepén dobta le Floridában
Már tíz felett az ismert áldozatok száma, de a hatóságok szerint ennél jóval többen veszíthették életüket a brutális viharban.

Link másolása

Legalább tíz halálos áldozata van már Floridában az amerikai államra szerda délután lesújtó hurrikánnak, írja a BBC. A hatóságok attól tartanak, hogy a mentés és kutatás során ez a szám meredeken emelkedni fog. Az Ian névre keresztelt vihar most Észak- és Dél-Karolina felé halad a szárazföldön. Joe Biden amerikai elnök szerint ez volt a déli állam történetének legpusztítóbb hurrikánja, ami „jelentős számú emberéletet követelhetett”.

A pusztítás után még mindig nincs áram 2,2 millió otthonban vagy vállalkozásnál. A szélvihart követő áradások miatt sokan az otthonukban rekedtek. Őket most házról házra járva menekíti ki a nemzeti gárda. A már ismert tíz halálesetet kivétel nélkül Charlotte megyéből jelentették, ahol még viharosabb volt a szél. Egy helyi szemtanú szerint a 12 órán át tartó szélvihar „brutális” volt.

@cbsnews The Weather Channel meteorologist #JimCantore was met with "Hurricane Ian's full fury" as he covered the then-Category 4 storm from Punta Gorda. #weather #hurricaneian #florida ♬ original sound - cbsnews

Valamivel délebbre, a Lee megyéhez tartozó Fort Myers kikötővárosában „szinte leírhatatlan” a kár az állam kormányzója szerint. Ron DeSantis csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Estero-öböl kellős közepén landolt egy ház, amit egyszerűen felkapott a hurrikán, majd ott dobta le.

Orlandói túlélők elmondták, hogy egy idő után nem volt más választásuk, mint úszva elhagyni otthonaikat. Egy nő a vihar elvonulta után öt percig állt a nyitott ajtóknál, mire a víz nagy része távozott a házából. Szellemváros lett a tengerparti Naplesből is. A település útjai sok helyen járhatatlanok, mindent sár borít, miközben a város ikonikus mólója gyakorlatilag kettétört.

A floridai katasztrófavédelem arra figyelmeztetett, hogy senki ne álljon neki megfelelő képzettség, tapasztalat és eszközök nélkül a vezetékekbe gabalyodott fák és tárgyak eltávolításának, mert akár végzetes következményei is lehetnek.

Az Ian hurrikán először Kubát érte el, majd letarolta Puerto Ricót is. Utóbbi országban a vihar elvonulta után tíz nappal még mindig nagyjából 269 ezer otthonban nincs áram.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk