HÍREK

„Hívhatjuk ezt költségvetési fegyelemnek, de ugyanazt jelenti, mint a megszorítás” – mondja a különadóról Csaba László

A Közép-Európai Egyetem (CEU) közgazdaságtan professzora szerint a különadókat nagy valószínűséggel a Pénzügyminisztérium apparátusa gondolta ki, minden bizonnyal próba-szerencse alapon.

Link másolása

Mint azt mi is megírtuk, a kormány több nagy cégre különadót vezet be. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a csütörtöki Kormányinfón közölte: a biztosítói szektorban 50 milliárd forintot, az energiaszektorban 300 milliárdot, a kiskereskedelmi szektorban 60 milliárdot, telekommunikációs cégektől 40 milliárdot, a légitársaságoktól 30 milliárdot, míg a gyógyszercégektől 20 milliárdot vonna el a kormány.

Dr. Csaba László, a Közép-Európai Egyetem (CEU) közgazdaságtan professzora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, aki 2010 és 2012 között tanácsaival segítette Orbán Viktort, az rtl.hu-nak beszélt arról, hogy egyáltalán nem lepődött meg a miniszterelnök szerdai bejelentésén.

A közgazdászprofesszor szerint az első öt hónap adatai alapján a kormányzat rendkívüli módon túlköltekezett, a választási évhez képest is. Az éves hiány nagyjából négyötödét hozták össze az év első öt hónapjában, ez kiugróan nagy arány.

„Ezt nem lehet így hagyni. Ilyenkor két lépés adja magát. Az egyik az olyan nagy presztízsprojektek elhalasztása, mint Paks 2, a Fudan Egyetem vagy a Budapest-Belgrád vasútvonal. Önmagában ez is kevés, hiszen ez mindössze képzetes megtakarítást jelent. Attól, hogy nem utazom el Honoluluba, a családom számára ez nem jelent valódi költségcsökkenést. A másik pedig az, hogy bevételeket kell teremteni azon összegek felett, amelyek már a költségvetésben szerepelnek”

– mondta Csaba László, aki szerint az Orbán-kormányok idején többször előfordult, hogy azt mondták: egyes területeken aránytalanul nagy nyereség képződik, innen kell elvonni, mert itt van miből.

A közgazdász szerint a különadókat nagy valószínűséggel a Pénzügyminisztérium apparátusa gondolta ki, valószínűleg próba-szerencse alapon, azt figyelve, hogy hogyan reagálnak az érintett cégek.

Csaba László szerint azonban az olyan szektoroknál, mint például a kereskedelem, az érintett cégek nem tudnak egy-egy barátságtalan lépés miatt csak úgy kivonulni a piacról.

„Nem lehet azt csinálni, hogy jön egy adó, és gyorsan mindent becsukunk. De azt sem lehet gondolni, hogy ennek nem lesz semmilyen hatása, ha nem is azonnali. Aki végigmegy Budapesten, láthatja, hogy hány bezárt bankfiók van. Ég a ház, és nem gondolkodtak azon, hogy egy ilyen beavatkozás kettő vagy öt év múlva milyen következménnyel járhat. Nem gondolkodtak azon, amin például egy közgazdász igen, hogy mindez hogyan befolyásolja a források elosztását, azok hatékony felhasználását a munkaerőtől a nyersanyagokig? Most azonnal kellett bevételt teremteni, és mindössze azt mérlegelhették, hogy mik azok a területek, ahol nem tudják könnyen és gyorsan lehúzni a rolót”

- fogalmazott a CEU professzora.

Csaba László szerint az első, a lakosságot rövid távon is érintő lépés a plusz terhek az árakba való beépítése lehet.

„Először értelemszerűen megemelik az árakat, aztán kiderül, hogy ez segít-e. Nem akarok vészmadár lenni, de ha valaki Budapest belvárosában sétál, maga is láthatja a rengeteg üres üzlethelyiséget. Az ukrajnai háború miatt amúgy is jelentős bizonytalanság van, előtte pedig a koronavírus miatt volt. Ha egy meglévő piaci bizonytalanságot a kormányzati politika tovább súlyosbít, sokan dönthetnek úgy, hogy nem, vagy nem itthon vállalkoznak. A rövidtávú és a hosszútávú gondolkodás konfliktusát láthatjuk”

– mondja.

Azzal kapcsolatban, hogy lehet-e megszorításnak hívni azt intézkedést, úgy fogalmazott: „Nagyon jól szórakoztam, amikor 2011-12 táján először visszajött, hogy vannak tiltott kifejezések. A nyolcvanas években a válság és az infláció szavakat nem volt szabad használni, most a megszorítás szót nem szabad.

Lehet, hogy ez cinikus álláspont, de szerintem mindegy, hogy ezt a dolgot minek hívjuk. Hívhatjuk fegyelmezett költségvetési gazdálkodásnak. Ahogyan említettem, a jelenlegi költségvetési helyzetben nem elég leállítani, elhalasztani a presztízsberuházásokat, növelni kell a folyó bevételeket. Hívhatjuk ezt költségvetési fegyelemnek, de ugyanazt jelenti, mint a megszorítás: a kiadások csökkentését és a bevételek növelését”.

Csaba László szerint a költségvetési fegyelem érthető lépés, ugyanakkor veszélyesnek tartja az olyan átgondolatlan gazdaságpolitikát, amely elbizonytalaníthatja.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Azért kell a magánorvosokat belekényszeríteni az állami ellátásba, hogy ne avuljon el a tudásuk – jelentette ki az államtitkár
Takács Péter élő Facebook-videóban egyeztetett az orvosi kamarával.

Link másolása

Élő Facebook-videóban közvetítette a Magyar Orvosi Kamara (MOK) a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkárával, Takács Péterrel folytatott egyeztetést a kormány által tervezett egészségügyi átalakításokról – számol be a Telex.

A két és fél órás megbeszélésen Takács többek között arról beszélt, nem cél az, hogy a csak magánorvosi praxisban dolgozó fogorvosokat, háziorvosokat és foglalkozás-egészségügyi orvosokat is arra kötelezzék, hogy a továbbképzésük gyakorlati részét valamelyik állami kórházban teljesítsék.

A többi csak magánpraxisban dolgozó szakorvosnak viszont az ötévente kötelező továbbképzés részeként átlagosan havi 20 órát kell valamelyik állami egészségügyi intézményben gyakorlatot teljesíteniük. Az államtitkár elmondta: ezek természetesen átlagos időtartamok, ezeket nem havonta, hanem egyben is lehet teljesíteni.

Mint elmondta: eddig gyakran bírálták a kormányt, hogy a magánegészségügy felé tereli az orvosokat. Szerinte a továbbképzési rendszer most a privát szektor orvosainak bevonásával javítja az állami ellátás színvonalát és a betegbiztonságot.

Vannak ugyanis sajnos olyan, kis magánrendelőkben dolgozó orvosok, akik nagyon szűk szakmai területen mozognak, és a tudásuk közben elavul.

Takács elmondta: az orvosi „tudásamortizáció” megakadályozására tanulmányozták az európai példákat. Németországban például az alapellátási ügyeletbe bármilyen orvos, akár egy nőgyógyász vagy egy laboráns is. bekényszeríthető, míg az angolszász és skandináv modellben bizonyos mennyiségű esetszám akkreditált elvégzését írják elő.

A Magyar Orvosi Kamara vezetői szerint a továbbképzés ürügyén való kényszerítés helyett jobb lenne igazi motivációval elérni az állami szektor erősítését.

A MOK vezetői bírálták azt is, hogy az orvosoknak a munkáltató a teljesítménytől függően 20 százalékkal csökkentheti vagy 40 százalékkal növelheti a bérét. Emlékeztettek: 2020-ban a Karmelitában a miniszterelnökkel abban egyeztek meg: minden orvosra egységes alapbéremelés vonatkozik, és ettől az elvtől nem akarnak eltérni.

Takács Péter szerint két év után be kellene látni, hogy bizonyos területeken nem működik a szocialista típusú, mindenkire egyformán érvényes béremelés, és ha van évi 350 milliárd forint a bérekre, akkor azt érdemes lenne a minőségi munka elismerésére fordítani.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Gyurcsány: „Mennyi a negyven, ha csak tizenöt a bér? Cserbenhagytak bennünket” – A savanyúkáposzta okán posztolt a volt miniszterlnök
Életképek Szántódról a volt kormányfő interpretálásában.

Link másolása

Ahogy azt az utóbbi időben megszokhattuk, kissé expresszionista, valamelyest költői stílusban nyilvánult meg közösségi oldalán Gyurcsány Ferenc. A volt miniszterelnök legújabb bejegyzése egyszerű életképnek indul, csak később bizonytalanodunk el, hogy vajon most is szabadvers formájában akarta-e kifejezni magvas gondolatait, vagy szimplán csak érzékletesen írta le mindennapi benyomásait.

A bejegyzés központi eleme ezúttal egy átlagos férfi és a savanyúkáposzta esete.

„Ősz, hosszú hajú férfi, lófarkot visel. Amolyan bohém, pesti ember benyomását kelti. Borostás. Sovány, karakteres arca van, inkább zöld szemekkel.

A hűtőpult mellett áll. Savanyú káposztát keres, három különböző csomag van. Más termelő, más ár. Felveszi, nézi az árat, visszarakja. Nézi a következőt. Semmi gesztus, hétköznapi, talán érzelemmentes az arc. Végül egyiket se rakja bele a kosarába. Elengedte. Nem lesz káposzta mostanában az asztalon”

– írja a Mindennapok Ismeretlen Hőséről a volt kormányfő, majd tanulságfélét igyekszik levonni:

„Elrabolták az országot. Metszően fájó élelmiszerinflációt hoztak a fejünkre. Mennyi a negyven, ha csak tizenöt a bér? Cserbenhagytak bennünket. Megöl bennünket a valóság. A semmi. Az élhetetlen élet. Kuszahaza. Lent szorít, fent csillagos ég.”

Közben arról is ír, hogy a hangosbemondónak folyamatosan vásárlásra kell buzdítania az embereket, állandóan a leárazásokat mondják be. „Te tetted!” – teszi hozzá, csak gyaníthatjuk, hogy Orbán Viktorra gondolva ezzel. Sorait pedig egy Szózat-átírással zárja:

„Aztán majd jönni fog, mert jönni kell. Egy jobb kor. Egy jobb élet. Volt már hasonló jajj, Vörösmarty jobban írta.

Drága a savanyú káposzta mostanában.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Putyin legújabb háborús beszédén több orosz tábornok is elaludhatott
Az orosz elnök beszéde a szokásos panelekből épült fel: meg fogják nyerni a háborút, a Nyugat a hibás mindenért, az ukránok pedig a testvéreik.

Link másolása

Több orosz parancsnok is csukott szemmel hallgatta végig Vlagyimir Putyin legújabb háborús beszédét, írja a Metro. Az orosz elnök monológja alatt a Kreml fotósa több felvételt is készített a közönségről, melyeken jól láthatók az alvó, de legalábbis mélyen relaxáló tábornokok. Ezek közül az egyik felvételt a Twitterre is posztolta Anton Gerascsenko.

Az ukrán belügyminiszter tanácsadója a fotóhoz azt írta, hogy a katonai vezetők „nagy érdeklődéssel és figyelemmel” hallgatták az elnök szavait.

Putyin védelmi vezetőkhöz intézett tévébeszédében továbbra is a Nyugatot vádolta azzal, hogy Oroszország meggyengítése és feldarabolása a célja a szövetségeseknek. Az orosz elnök annak ellenére „testvéri” népnek nevezte az ukránokat, hogy a február óta kezdődött invázió során több tízezer embert ölhettek meg az oroszok, és milliók hagyták el otthonaikat.

„Kétségtelenül tragédia, ami történik, de nem a mi politikánk eredménye” – jelentette ki Vlagyimir Putyin, akinek nincs kétsége afelől, hogy a különleges katonai hadművelet során az oroszok el fogják érni céljaikat. Ugyanakkor leszögezte, hogy tanulniuk kell az Ukrajnában elkövetett hibákból. Egyúttal biztosította a hadsereget arról, hogy a pénz nem számít, és minden szükséges eszközt megkapnak a háború során. Putyin azt is bejelentette, hogy hamarosan elkészülnek az első „Satan II” hiperszónikus rakétákkal.

Szergej Sojgu is a nyugati országokat vádolta a konfliktus elhúzódásával. A védelmi miniszter javaslatot tett a kötelező katonai szolgálat jelenlegi 18-27-ről 21-30 éves korra módosítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Varga Judit: „A fiataloknak 25 éves korig járó szja-mentességet a gyermeket vállaló nők számára 30 évre emeljük”
Orbán Viktor az új intézkedést már szeptemberben említette.

Link másolása

Varga Judit igazságügy-miniszter rendkívüli bejelentést tett Facebook-oldalán.

„A fiataloknak 25 éves korig járó szja-mentességet a gyermeket vállaló nők számára 30 évre emeljük.”

Orbán Viktor még szeptemberben, a parlamentben beszélt arról, hogy decemberben a kormányzati intézkedések között lesz, hogy ha egy fiatal nő már elhagyja a 25. évét, de vállalja, hogy 30 éves koráig megszüli az első gyermekét, akkor addig továbbra is élvezheti az szja-mentességet - emlékeztet az ATV.

A miniszterelnök később a szerdai kormányinfón beszélt arról, hogy ha a kormány elfogadja, akkor az szja-mentesség 30 éves korig él majd a gyermeket vállaló nők számára.

Herczeg Mária, a MASZSZ nőtagozatának elnöke korábban az ATV egyik műsorában szkeptikusan vélekedett az intézkedésről, mivel szerinte amíg a munka világának szabályzói és maga a munka törvénykönyve nem fog garanciát adni a gyermeket vállaló családoknak, addig minden ilyen bejelentés „egy jó nagy propaganda”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk