HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Hét hónapja nem volt ilyen kevés halott a koronavírus miatt Nagy-Britanniában, zuhant a fertőzöttek száma is

Az elmúlt 24 órában országszerte tízen haltak meg a Covid-19 miatt. Nagy-Britanniában szeptember 14. óta nem mértek ilyen alacsony napi halálozási számot.

Link másolása

A szombaton közzétett legfrissebb adatok alapján héthavi mélypontra csökkent a Covid-19-ben elhunytak napi száma Nagy-Britanniában. A felnőtt brit lakosság tíz százaléka a koronavírus elleni oltás mindkét dózisát megkapta; az első adagot a 18 évnél idősebbek több mint 60 százalékának adták be eddig.

A brit egészségügyi minisztérium szombati beszámolója szerint az elmúlt 24 órában országszerte tízen haltak meg a Covid-19 miatt. Nagy-Britanniában szeptember 14. óta nem mértek ilyen alacsony napi halálozási számot.

A nagy-britanniai koronavírus-járvány januári tetőzésének idején voltak időszakok, amikor naponta több mint 1300 halálos áldozata volt a Covid-19-nek.

A szaktárca szombat esti összesítése szerint az elmúlt hét napban 254-en haltak meg Covid-19-ben, 197-tel, 43,7 százalékkal kevesebben, mint a múlt szombaton zárult előző egyhetes időszakban. Jelentős ütemben csökken az új koronavírus-fertőződéses esetek száma is.

A minisztérium szombati ismertetése alapján az elmúlt egy napban 3423 új esetet azonosítottak szűrővizsgálatokkal országszerte.

Az év elején még szinte minden nap 60 ezret messze meghaladó, esetenként csaknem 70 ezer napi új fertőződést szűrtek ki Nagy-Britanniában.

A szombaton zárult egy hétben 27 912 koronavírus-fertőződést azonosítottak tesztekkel, 11 025-tel, 28,3 százalékkal kevesebbet az egy héttel korábbi azonos időszakban kimutatott új fertőződések számánál.

A szűrővizsgálatokkal azonosított új esetek száma azzal együtt is folyamatosan lassul, hogy éppen egy hónapja újraindult az oktatás az angliai általános és középiskolákban, és a gyerekeket hetente többször koronavírus-szűrésnek kell alávetni.

Ez egyik napról a másikra 80-100 százalékkal megnövelte a naponta elvégzett tesztek számát.

Az elmúlt egy hétben több mint 7 millió koronavírus-szűrést végeztek országszerte.

A minisztérium szombati adatai szerint átlépte az ötmilliót a koronavírus elleni oltásból beadott második dózisok száma.

A szombaton nulla órakor zárult egy napban 107 420-an, a december 8-án indult nagy-britanniai oltási kampány első napja óta 31 425 682-en részesültek a vakcina első dózisában.

A második adagot az elmúlt egy napban 246 631-en kapták meg, így 5 205 505-re - a teljes brit felnőtt lakosság csaknem 10 százalékára - emelkedett azoknak a száma, akiknek már mindkét dózist beadták.

Az eddig beadott oltások száma az első és a második dózissal együtt ennek alapján meghaladta a 36,6 milliót Nagy-Britanniában.

A szombati adatok azt jelentik, hogy a felnőttek több mint 60 százaléka megkapta a koronavírus elleni oltás első dózisát.

A brit kormány célkitűzése az, hogy április 15-ig az 50 év feletti korosztály mindegyik tagja, július végére a teljes brit felnőtt lakosság - hozzávetőleg 52,7 millió ember - részesüljön a koronavírus elleni oltásnak legalább az első adagjából.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: