HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Hadházy Ákos tárgyalni hívta a pártelnököket, hogy ne váljanak „díszletellenzékké” a mandátumok felvétele után

A képviselő szerint, bár az Országgyűlés nyitóülése még kicsit messzebb van, több okból is sürgős lenne, hogy a pártelnökök egyeztessenek.

Link másolása

"Levélben fordultunk a parlamenti pártok elnökeihez.

Egyeztetést kezdeményeztünk azokról a javaslatokról, amelyekkel szerintünk el lehet kerülni, hogy a mandátumok felvétele után "díszletellenzékként", egy tisztességtelen választáson létrejött parlamentben legitimáljuk a Fidesz hatalmát"

- írja hétfő délelőtti posztjában Hadházy Ákos.

A képviselő szerint, bár a parlament nyitóülése még kicsit messzebb van, több okból is sürgős lenne erről beszélni.

"Az egyik, hogy információim szerint egyes pártok már a hét elején megkezdenék a parlamenti pozíciók elosztásáról szóló megbeszélést - mi azt javasoljuk, hogy ezt mindenképpen előzze meg egy eszmecsere többek között arról, hogy szabad-e ilyen komoly munkával nem, de annál több fizetéssel járó pozíciókat elfogadni. Másrészt sürgős lenne a dolog azért is, mert tegnap az LMP képviselője már be is jelentette, hogy mind a négyen részt vesznek azon a nyitó ülésen, ahol a Nemzeti Választási Bizottság elnöke jelenti a köztársasági elnöknek, hogy minden rendben zajlott a választáson"

- fogalmaz Hadházy, aki szerint "szerencsére a Momentum a hétvégén azt jelentette be, hogy nem vesznek részt az alakuló ülésen és információim szerint az elnökség egyéb lépésekről is tárgyal".

"Reményeink szerint a többi párt is nyitott lesz arra, hogy ezekről a rendkívül fontos kérdésekről mielőbb eszmét cseréljünk és abban is bízom, hogy korábbi pártom képviselőit is meggyőzhetem arról: problémákról, megoldási javaslatokról nem csak a parlamentben lehet beszélni úgy, hogy az látható legyen. A képviselők mandátumukkal a Tisztelt(?) Ház falain kívül is élhetnek, sőt, jelen viszonyok közepette ott élhetnek csak igazán hasznosan"

- zárja gondolatait a képviselő, aki Budapesten nyert egyéni mandátumot, és az őszi megállapodás szerint a Momentum frakciójához csatlakozna a Parlamentben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Emmanuel Macron nyerte a francia elnökválasztás első fordulóját
97 százalékos feldolgozottságnál Macron a szavazatok 27,6 százalékát szerezte meg, míg Le Pen 23,41 százalékot kapott.

Link másolása

Emmanuel Macron nyerte a francia elnökválasztás első fordulóját, a szélsőjobboldali rivális Marine Le Pen pedig másodszor is megküzd vele az elnöki posztért - írja a BBC.

97 százalékos feldolgozottságnál Macron a szavazatok 27,6 százalékát szerezte meg, míg Le Pen 23,41 százalékot kapott.

Harmadik helyen 21,95 százalékkal a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon végzett.

"Még semmi nem dőlt el" – fogalmazott Macron, miután megköszönte a szavazatokat. A jelenlegi elnök azt ígérte, a következő két hétben még keményebben fog dolgozni. Le Pen szavazóit megszólítva pedig azt mondta, a következő napokban szeretné meggyőzni őket arról, hogy programja szilárd választ ad korunk félelmeire és kihívásaira.

Le Pen arról beszélt, hogy itt az ideje a "nagy változásnak", és április 24-én alapvetően két ellentétes nézet közül kell majd választaniuk az embereknek: "megosztottság és rendetlenség, vagy a francia nép egyesülése, a garantált társadalmi igazságosság közül". Azt is kijelentette, hogy megválasztása esetén öt éven belül rendbe tenné Franciaországot.

Az Ifop közvélemény-kutató cég becslése szerint Macron minimális különbséggel, 51-49 arányban nyerhet Le Pennel szemben a második fordulóban.

A francia elnökválasztás második fordulóját április 24-én tartják majd.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET: