"Levélben fordultunk a parlamenti pártok elnökeihez.
Egyeztetést kezdeményeztünk azokról a javaslatokról, amelyekkel szerintünk el lehet kerülni, hogy a mandátumok felvétele után "díszletellenzékként", egy tisztességtelen választáson létrejött parlamentben legitimáljuk a Fidesz hatalmát"
A képviselő szerint, bár a parlament nyitóülése még kicsit messzebb van, több okból is sürgős lenne erről beszélni.
"Az egyik, hogy információim szerint egyes pártok már a hét elején megkezdenék a parlamenti pozíciók elosztásáról szóló megbeszélést - mi azt javasoljuk, hogy ezt mindenképpen előzze meg egy eszmecsere többek között arról, hogy szabad-e ilyen komoly munkával nem, de annál több fizetéssel járó pozíciókat elfogadni. Másrészt sürgős lenne a dolog azért is, mert tegnap az LMP képviselője már be is jelentette, hogy mind a négyen részt vesznek azon a nyitó ülésen, ahol a Nemzeti Választási Bizottság elnöke jelenti a köztársasági elnöknek, hogy minden rendben zajlott a választáson"
- fogalmaz Hadházy, aki szerint "szerencsére a Momentum a hétvégén azt jelentette be, hogy nem vesznek részt az alakuló ülésen és információim szerint az elnökség egyéb lépésekről is tárgyal".
"Reményeink szerint a többi párt is nyitott lesz arra, hogy ezekről a rendkívül fontos kérdésekről mielőbb eszmét cseréljünk és abban is bízom, hogy korábbi pártom képviselőit is meggyőzhetem arról: problémákról, megoldási javaslatokról nem csak a parlamentben lehet beszélni úgy, hogy az látható legyen. A képviselők mandátumukkal a Tisztelt(?) Ház falain kívül is élhetnek, sőt, jelen viszonyok közepette ott élhetnek csak igazán hasznosan"
- zárja gondolatait a képviselő, aki Budapesten nyert egyéni mandátumot, és az őszi megállapodás szerint a Momentum frakciójához csatlakozna a Parlamentben.
Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis
hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára
- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.
A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.
A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:
• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.
• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.
• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”
Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.
Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.
Emmanuel Macron nyerte a francia elnökválasztás első fordulóját, a szélsőjobboldali rivális Marine Le Pen pedig másodszor is megküzd vele az elnöki posztért - írja a BBC.
97 százalékos feldolgozottságnál Macron a szavazatok 27,6 százalékát szerezte meg, míg Le Pen 23,41 százalékot kapott.
Harmadik helyen 21,95 százalékkal a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon végzett.
"Még semmi nem dőlt el" – fogalmazott Macron, miután megköszönte a szavazatokat. A jelenlegi elnök azt ígérte, a következő két hétben még keményebben fog dolgozni. Le Pen szavazóit megszólítva pedig azt mondta, a következő napokban szeretné meggyőzni őket arról, hogy programja szilárd választ ad korunk félelmeire és kihívásaira.
Le Pen arról beszélt, hogy itt az ideje a "nagy változásnak", és április 24-én alapvetően két ellentétes nézet közül kell majd választaniuk az embereknek: "megosztottság és rendetlenség, vagy a francia nép egyesülése, a garantált társadalmi igazságosság közül". Azt is kijelentette, hogy megválasztása esetén öt éven belül rendbe tenné Franciaországot.
Az Ifop közvélemény-kutató cég becslése szerint Macron minimális különbséggel, 51-49 arányban nyerhet Le Pennel szemben a második fordulóban.
A francia elnökválasztás második fordulóját április 24-én tartják majd.
Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".
"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"
- fogalmazott a politikus.
A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.
A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.
Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.
A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.
"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".
Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.
A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.
Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.
A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.