HÍREK

Hadházy Ákos: „Az NVB szerint nincs abban semmi kivetnivaló, hogy valaki valamiért kitöltött szavazólapokat éget el és szór szét”

„Az NVB szerint mindez smafu, és különben is a választási eljárási törvény – ezt figyeljék! – hatály csak Magyarország területére terjed ki” - írta a politikus, aki a marosvásárhelyi ügy miatt fordult a testülethez.

Link másolása

"A Nemzeti Választási Bizottság ma délután úgy találta, nincs abban semmi kivetnivaló, hogy valaki valamiért kitöltött szavazólapokat éget el és szór szét egy Marosvásárhely melletti szemétlerakón.

Vagyis ezt így nem mondta ki, de egészen furcsa indoklással elutasította azt a beadványokat, amelyben a levélszavazás eredményének megsemmisítését és a teljes eljárás megismétlését kértem"

- írta Hadházy Ákos a közösségi oldalán.

A politikus emlékeztet rá:

"A mai napig nem tudjuk, hogy ki és milyen céllal vitte azokat a szavazólapokat a szemétdombra. Lehet egy szervezett választási csalás mellékterméke vagy szándékos provokáció is, de a lényeg, hogy valaki illetéktelenül hozzájutott szavazólapokhoz. Ez kompromittálja az egész levélszavazást, sőt, általában is aláássa a választásokba és a demokráciába vetett közbizalmat.

Az NVB szerint persze mindez smafu, és különben is a választási eljárási törvény – ezt figyeljék! – hatály csak Magyarország területére terjed ki".

Hozzáteszi:

"Arra a kérdésre nem kaptam választ, hogy ha a törvény csak Magyarország területén érvényes, akkor hogyan lehet egyáltalán külföldön szavazni, illetve hogyan lehet figyelembe venni az eredmény megállapításakor a külföldön leadott szavazatokat.

A formális logika ugyanis azt diktálná, hogy érvénytelen az egész levélszavazás, hiszen a törvény nem hatályos az országhatáron kívül".

Az ellenzéki politikus szerint:

"Még egyszer: az NVB azt állítja, hogy nem ellenőrizheti a határokon túli, esetleges jogsértéseket, még akkor sem, ha azok rendkívül súlyosak. Úgy csinál, mintha két választás lenne, egy hazai, amit ellenőriz, és egy határon túli, amit senki nem ellenőrizhet.

Pedig csak egy választás van, és ha annak egy része piszkos, akkor piszkos az egész, illetve ha egy részének tisztaságát nem lehet ellenőrizni, akkor az egész megkérdőjelezhetővé válik.

Elmondtam helyben, hogy ha a tisztelt bizottság tényleg így gondolja, akkor egyetlen legitim döntést hozhat: az egész testület lemond.

A marosvásárhelyi eset bizonyíték arra, hogy a rendszer nem biztonságos, illetéktelenek férnek hozzá a levélszavazatokhoz. Tudtuk persze ezt korábban is, hiszen ezerszámra kézbesítettek szavazólapot halott embereknek, aztán a borítékot nem is a posta, hanem pártaktivisták vitték házhoz majd gyűjtik össze, és olyan is megesett, hogy valaki helyett simán leszavaztak akarata ellenére a nagyszülei. Az NVB-t persze ez nem érdekli, csak le akarja rázni magáról ezt az ügyet.

Végül azért hadd írjam le, hogy ezek a nyilvánvaló, pitiáner csalások és ügyeskedések senkinek ne vegyék kedvét! Ezek ellen nem lehet másképp védekezni, el kell menni szavazni mindenkinek és szavazatok sokaságával kell eredménytelenné tenni a csalók próbálkozásait!"

Az ügy kapcsán az MTI-ben egy közlemény jelent meg:

A választási eljárási törvény Magyarország területére terjed ki, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nem vizsgálhatja a Romániában szeméttelepen talált levélszavazatok ügyét - döntött az NVB vasárnap délutáni ülésén.

Az NVB-hez Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő fordult kifogással. Mint beadványában írta, kitöltött és elégetett szavazólapokat találtak Marosvásárhely közelében. A bizottság előtti meghallgatásán Hadházy Ákos azt kérte, hogy az NVB semmisítse meg a levélszavazás eljárását és ismételtesse meg a szavazást. Azt mondta, nem létezik két választás, egy magyarországi és egy a határon túliaknak, az utóbbi a magyarországinak szerves része és ha a határon túliak szavazásának biztonságát nem tudja garantálni az NVB, akkor meg kell ismételtetnie az egész a szavazást és az NVB-nek is "fel kell állnia".

Az NVB 9:4 arányban úgy döntött, elutasítja a kifogást. Határozatában a testület arra hivatkozott, hogy a választási eljárási törvény Magyarország területére terjed ki, így az NVB hatáskör hiányában nem vizsgálhatja ismeretlenek Románia területén kifejtett tevékenységét.

Az eset nyilvánosságra kerülése után az NVI feljelentést tett az ügyben.

Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda elnöke az NVB ülésén egy jogorvoslat elbírálása során elmondta: eddig az NVI-hez 225 ezer levélszavazat érkezett vissza, az ellenőrzés során 43 olyan borítékot találtak, amelynél a válaszborítékot a Magyar Posta biztonsági okokból, a saját szabályzatának megfelelően átlátszó borítékba csomagolta át. Hozzátette: a posta átcsomagolásait egyelőre nem bontották fel. Megvárják az összes levélszavazat beérkezését, és az összes ilyen átcsomagolt válaszborítékot külön gyűjtik és a jelölőszervezetek delegáltjaival együtt vizsgálják meg és döntik el, a sérülés mértéke hogyan befolyásolja a válaszboríték érvényességét.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Orbán memóriájával bajok vannak: szerinte a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot
A Kossuth Rádióban adott interjúban máshogy emlékezett a történtekre, mint ahogy az a valóságban történt.

Link másolása

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióba adott interjújában úgy beszélt az árstopokról, mintha azokat kifejezetten az orosz-ukrán háború kitörése után, az uniós szankciók miatt kellett volna bevezetni - vette észre a 444.hu.

A lap emlékeztet, hogy Orbán Viktor nem sokkal a választások előtt, január 12-én jelentette be, hogy hat alapvető élelmiszer árát a tavaly október 15-i szintre csökkentik vissza, február elsejétől minden üzletben ezen az áron lehet őket megvásárolni.

Az árstop pedig éppen akkor lépett hatályba, amikor a miniszterelnök Oroszországba látogatott, amit később békemissziónak nevezett, tehát nemhogy háborúról, de szankciókról ebben az időszakban végképp nem lehetett még beszélni.

Ezzel szemben a miniszterelnök már egészen másként emlékezett a történtekre, szerinte ugyanis éppen a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Kötelező szabadságra küldik év végén a minisztériumok és kormányhivatalok dolgozóit
Akinek már nincs idénre szabadsága, annak a jövő éviből veszik el ezeket a munkanapokat.

Link másolása

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy december 22-től 2023. január 8-ig kormányzati igazgtási szünetet rendel el a kormány, hogy spóroljon az állam. Az intézkedés részletei a csütörtök késő este megjelenő Magyar Közlönyből derültek ki.

A rendelet szerint az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik, ez alól csak a felügyelő miniszter tehet kivételt - írja a hvg.hu.

Ilyen kivételes esetben a szokásostól eltérő munkahelyre is küldhetik az érintetteket, még a miniszterekkel is megteheti ezt a miniszterelnök.

Ez az időszak nem számít bele a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.

A törvénynek az a pontja sem lesz érvényes, amely szerint „a munkáltató jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást”.

Lényegében tehát kényszerszabadságra küldik a tisztviselőket: a felettesek ugyanis kötelesek a szabadságot kiadni a beosztottaiknak.

„Ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény azon rendelkezése, amely alapján a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik” - írják.

Akinek viszont idei szabadsága már nem maradt, annak a jövő évi szabadságokból veszik el ezeket a munkanapokat.

Vagyis az a törvényi előírás sem lesz érvényes, hogy „a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni”.

Egyébként összesen 11 munkanapról van szó, mert a karácsony első napja és újév idén vasárnapra esik, nincs plusz munkaszüneti nap, tehát lehet olyan tisztviselő, akinek jövőre kevés szabadsága marad.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Putyin függetlenné nyilvánított két ukrajnai megyét
Az orosz elnök szerint Herszon és Zaporizzsja lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát figyelembe véve döntött erről.

Link másolása

Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök "döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát".

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Az Ian hurrikán felkapott egy házat, és az öböl közepén dobta le Floridában
Már tíz felett az ismert áldozatok száma, de a hatóságok szerint ennél jóval többen veszíthették életüket a brutális viharban.

Link másolása

Legalább tíz halálos áldozata van már Floridában az amerikai államra szerda délután lesújtó hurrikánnak, írja a BBC. A hatóságok attól tartanak, hogy a mentés és kutatás során ez a szám meredeken emelkedni fog. Az Ian névre keresztelt vihar most Észak- és Dél-Karolina felé halad a szárazföldön. Joe Biden amerikai elnök szerint ez volt a déli állam történetének legpusztítóbb hurrikánja, ami „jelentős számú emberéletet követelhetett”.

A pusztítás után még mindig nincs áram 2,2 millió otthonban vagy vállalkozásnál. A szélvihart követő áradások miatt sokan az otthonukban rekedtek. Őket most házról házra járva menekíti ki a nemzeti gárda. A már ismert tíz halálesetet kivétel nélkül Charlotte megyéből jelentették, ahol még viharosabb volt a szél. Egy helyi szemtanú szerint a 12 órán át tartó szélvihar „brutális” volt.

@cbsnews The Weather Channel meteorologist #JimCantore was met with "Hurricane Ian's full fury" as he covered the then-Category 4 storm from Punta Gorda. #weather #hurricaneian #florida ♬ original sound - cbsnews

Valamivel délebbre, a Lee megyéhez tartozó Fort Myers kikötővárosában „szinte leírhatatlan” a kár az állam kormányzója szerint. Ron DeSantis csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Estero-öböl kellős közepén landolt egy ház, amit egyszerűen felkapott a hurrikán, majd ott dobta le.

Orlandói túlélők elmondták, hogy egy idő után nem volt más választásuk, mint úszva elhagyni otthonaikat. Egy nő a vihar elvonulta után öt percig állt a nyitott ajtóknál, mire a víz nagy része távozott a házából. Szellemváros lett a tengerparti Naplesből is. A település útjai sok helyen járhatatlanok, mindent sár borít, miközben a város ikonikus mólója gyakorlatilag kettétört.

A floridai katasztrófavédelem arra figyelmeztetett, hogy senki ne álljon neki megfelelő képzettség, tapasztalat és eszközök nélkül a vezetékekbe gabalyodott fák és tárgyak eltávolításának, mert akár végzetes következményei is lehetnek.

Az Ian hurrikán először Kubát érte el, majd letarolta Puerto Ricót is. Utóbbi országban a vihar elvonulta után tíz nappal még mindig nagyjából 269 ezer otthonban nincs áram.

Link másolása
KÖVESS MINKET: