HÍREK

Ha ő lett volna az ellenzék államfőjelöltje, Iványi Gábor megkérdezte volna Orbánéktól, hogy „nem szégyellik-e magukat”

A lelkész azt is elmondta, szerinte miért nem támogatta az ő jelölését a posztra a Jobbik.

Link másolása

Sokáig Iványi Gábor, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség elnöke tűnt a legesélyesebbnek arra, hogy az ellenzéki szövetség köztársaságielnök-jelöltje legyen, végül azonban Róna Péter közgazdászt jelölték erre a posztra. A hírek szerint Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt és a hatból öt párt támogatta volna Iványi jelölését, ám a Jobbik ebbe nem ment bele, ezért választották Rónát.

Iványi az Indexnek adott interjújában elmondta, Dobrev Klára felhívta őt azzal, hogy "nagyon sajnálja a dolgot, de olyan helyzetben vannak, hogy csak konszenzussal megválasztott személyt tudnak indítani, hiszen negyven ajánlásra van szükség a jelöltséghez". A lelkész szerint a Jobbik egyik kifogása az volt, hogy Iványi pártkatona, ezt azonban cáfolta. Állítása szerint soha nem volt párttag, mert az a gondolkodásától idegen.

"A másik kifogás az volt, hogy túl sok rosszat mondtam a Jobbikról. Én korábban azt a Jobbikot bíráltam, amelyik nem szégyellte, hogy antiszemita, hogy cigányellenes, hogy kisebbséggyűlölő retorikát használ. Állítólag megváltozott a Jobbik, de ha ezt az én Jobbik elleni korábbi kritikáimat ma elfogadhatatlan magatartásnak tekintik, akkor azt kell hogy mondjam, hogy nem változott meg a Jobbik.

És akkor engem egyáltalán nem zavar, sőt megelégedéssel tölt el, hogy nem bennem látja azt a személyt, aki köztársasági elnöki feladatokat elláthatna. Mert a köztársasági elnök mindenkinek szolgál, mindenkinek segítségére van abban, hogy el ne tántorodjék azoktól a közös elvektől, amelyek – mindegy, hogy a jobboldalon vagy a baloldalon, de – közösséggé kovácsolnak bennünket. És én azt gondolom, hogy van egy olyan minimum szociális kérdésekben, erkölcsi kérdésekben, ami független attól, hogy melyik oldalhoz tartozunk" - mondta.

Arra a kérdésre, hogy mit mondott volna az Országgyűlésben, ha ő lehetett volna a hatpárti ellenzék választottja a posztra, ezt válaszolta:

"Egy jeremiáda, egy Tiborcz panasza lett volna a felszólalásom. Szembesíteni akartam őket azzal, amit 1989–1990-ben reméltünk.

Megkérdeztem volna tőlük, hogy mit csináltak ezzel az országgal, és hogy nem szégyellik-e magukat.

Beszéltem volna arról, hogy vannak, akik saját erőből, támogatás nélkül valóban nem képesek a mindennapi élet legegyszerűbb dolgait se megtartani és helyesen megoldani. Hogy magukra vannak hagyva ezek az emberek, mert az, hogy négyévente egyszer, a választások előtt kapnak egy kis segélyt, nem ugyanaz, mintha közösen ki tudnánk találni, hogy a vidéki Magyarország miként tudna lépést tartani az élettel."

Emlékeztett rá, hogy 2700 olyan település van az országban, ahol ezernél kevesebben élnek. A lelkész szerint "valamit tenni kellene annak érdekében, hogy ezek az emberek ne feledjék, a politika értük van, és hogy a hatalom önmagában mit sem ér".

"Elmondtam volna, hogy a köztársasági elnöknek nem az a dolga, hogy csendben pecázva olyan hangulatot sugározzon, mintha minden rendben lenne ebben az országban. Hanem az a dolga, hogy emlékeztesse a vezető politikusokat a kivételes feladatuk komolyságára, mert ami most van, az a törvényhozás paródiája."

Azt is mondta, hogy kész lett volna törvényeket is kezdeményezni "annak kockázatával is, hogy az Országgyűlés napirendjére se veszi az olyan ügyeket, amelyek tényleg az emberek minimális jólétéhez, jó közérzetéhez tartoznak".

Iványi viszont úgy véli, megérdemli a magyar nép, hogy jobban éljen, "nem vagyunk olyan rossz állapotban, hogy ne juthatnánk feljebb".

Mint mondta, erre mintaként szolgálhatnak olyan népek, például a finnek, a norvégok vagy az izraeliek, amelyek nem nagyobbak, mint a magyar, az adottságaik sem jobbak

"Ugyanakkora népek birkóztak meg a feladattal, rosszabb körülmények között, mint amilyen a miénk. És jólétet tudtak teremteni, amivel az emberek elégedettek. Miért van az, hogy mi vezetünk a depresszióban, a kétségbeesésben?" - tette fel a kérdést a lelkész.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Orbán memóriájával bajok vannak: szerinte a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot
A Kossuth Rádióban adott interjúban máshogy emlékezett a történtekre, mint ahogy az a valóságban történt.

Link másolása

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióba adott interjújában úgy beszélt az árstopokról, mintha azokat kifejezetten az orosz-ukrán háború kitörése után, az uniós szankciók miatt kellett volna bevezetni - vette észre a 444.hu.

A lap emlékeztet, hogy Orbán Viktor nem sokkal a választások előtt, január 12-én jelentette be, hogy hat alapvető élelmiszer árát a tavaly október 15-i szintre csökkentik vissza, február elsejétől minden üzletben ezen az áron lehet őket megvásárolni.

Az árstop pedig éppen akkor lépett hatályba, amikor a miniszterelnök Oroszországba látogatott, amit később békemissziónak nevezett, tehát nemhogy háborúról, de szankciókról ebben az időszakban végképp nem lehetett még beszélni.

Ezzel szemben a miniszterelnök már egészen másként emlékezett a történtekre, szerinte ugyanis éppen a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Kötelező szabadságra küldik év végén a minisztériumok és kormányhivatalok dolgozóit
Akinek már nincs idénre szabadsága, annak a jövő éviből veszik el ezeket a munkanapokat.

Link másolása

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy december 22-től 2023. január 8-ig kormányzati igazgtási szünetet rendel el a kormány, hogy spóroljon az állam. Az intézkedés részletei a csütörtök késő este megjelenő Magyar Közlönyből derültek ki.

A rendelet szerint az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik, ez alól csak a felügyelő miniszter tehet kivételt - írja a hvg.hu.

Ilyen kivételes esetben a szokásostól eltérő munkahelyre is küldhetik az érintetteket, még a miniszterekkel is megteheti ezt a miniszterelnök.

Ez az időszak nem számít bele a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.

A törvénynek az a pontja sem lesz érvényes, amely szerint „a munkáltató jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást”.

Lényegében tehát kényszerszabadságra küldik a tisztviselőket: a felettesek ugyanis kötelesek a szabadságot kiadni a beosztottaiknak.

„Ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény azon rendelkezése, amely alapján a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik” - írják.

Akinek viszont idei szabadsága már nem maradt, annak a jövő évi szabadságokból veszik el ezeket a munkanapokat.

Vagyis az a törvényi előírás sem lesz érvényes, hogy „a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni”.

Egyébként összesen 11 munkanapról van szó, mert a karácsony első napja és újév idén vasárnapra esik, nincs plusz munkaszüneti nap, tehát lehet olyan tisztviselő, akinek jövőre kevés szabadsága marad.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Putyin függetlenné nyilvánított két ukrajnai megyét
Az orosz elnök szerint Herszon és Zaporizzsja lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát figyelembe véve döntött erről.

Link másolása

Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök "döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát".

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Az Ian hurrikán felkapott egy házat, és az öböl közepén dobta le Floridában
Már tíz felett az ismert áldozatok száma, de a hatóságok szerint ennél jóval többen veszíthették életüket a brutális viharban.

Link másolása

Legalább tíz halálos áldozata van már Floridában az amerikai államra szerda délután lesújtó hurrikánnak, írja a BBC. A hatóságok attól tartanak, hogy a mentés és kutatás során ez a szám meredeken emelkedni fog. Az Ian névre keresztelt vihar most Észak- és Dél-Karolina felé halad a szárazföldön. Joe Biden amerikai elnök szerint ez volt a déli állam történetének legpusztítóbb hurrikánja, ami „jelentős számú emberéletet követelhetett”.

A pusztítás után még mindig nincs áram 2,2 millió otthonban vagy vállalkozásnál. A szélvihart követő áradások miatt sokan az otthonukban rekedtek. Őket most házról házra járva menekíti ki a nemzeti gárda. A már ismert tíz halálesetet kivétel nélkül Charlotte megyéből jelentették, ahol még viharosabb volt a szél. Egy helyi szemtanú szerint a 12 órán át tartó szélvihar „brutális” volt.

@cbsnews The Weather Channel meteorologist #JimCantore was met with "Hurricane Ian's full fury" as he covered the then-Category 4 storm from Punta Gorda. #weather #hurricaneian #florida ♬ original sound - cbsnews

Valamivel délebbre, a Lee megyéhez tartozó Fort Myers kikötővárosában „szinte leírhatatlan” a kár az állam kormányzója szerint. Ron DeSantis csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Estero-öböl kellős közepén landolt egy ház, amit egyszerűen felkapott a hurrikán, majd ott dobta le.

Orlandói túlélők elmondták, hogy egy idő után nem volt más választásuk, mint úszva elhagyni otthonaikat. Egy nő a vihar elvonulta után öt percig állt a nyitott ajtóknál, mire a víz nagy része távozott a házából. Szellemváros lett a tengerparti Naplesből is. A település útjai sok helyen járhatatlanok, mindent sár borít, miközben a város ikonikus mólója gyakorlatilag kettétört.

A floridai katasztrófavédelem arra figyelmeztetett, hogy senki ne álljon neki megfelelő képzettség, tapasztalat és eszközök nélkül a vezetékekbe gabalyodott fák és tárgyak eltávolításának, mert akár végzetes következményei is lehetnek.

Az Ian hurrikán először Kubát érte el, majd letarolta Puerto Ricót is. Utóbbi országban a vihar elvonulta után tíz nappal még mindig nagyjából 269 ezer otthonban nincs áram.

Link másolása
KÖVESS MINKET: