HÍREK

„Ha nem lenne szabad a sajtó, ön nem tudná ezt elmondani” - üzenték a hallgatónak a közmédiában, majd lenémították a telefonját

Egy betelefonáló szerette volna elmondani a véleményét a sajtószabadságról, de mivel sajtószabadság van, „most nem kell vitába szállnunk”.
Fotó: Benjamin Hartwich / Pixabay (illusztrácó) - szmo.hu
2021. március 26.


Link másolása

Egy bizarr beszélgetésre hívta fel a figyelmet a Telex, ami a Kossuth Rádió Jó napot, Magyarország! – Mit szól hozzá? című műsorának egy korábbi adásában hangzott el. (18 perc 54 másodperctől hallható.)

A betelefonálós műsor témája a magyar kormány által Brüsszelben megvívott harc volt, ehhez szeretett volna hozzászólni Mihály, aki már eleve nehezményezte a műsor által feltett, kissé részrehajló kérdést, amely így szólt:

„Mit szól hozzá, hogy a magyar miniszterelnök a lengyelekkel összefogva sikeresen megküzdött a jogainkért, és hazánk számára is elfogadható megegyezés született az uniós csúcson, miközben a magyar ellenzék képviselői ismét hazánk megbüntetéséért harcoltak Brüsszelben?”

A portál megemlíti, hogy jobbára a rádió kormánypárti hangvételével egyező vélemények érkeztek, volt, aki a témáról a torokelvágó és erőszakoló migránsokra asszociált. Ekkor azonban jött Mihály, és a következő beszélgetés, melyet a Telex újságírója jegyzett le:

„Mihály: Vártuk, hogy véget érjen a szocializmus, vártuk, hogy szabad világ legyen, vártuk, hogy valaha Európához tartozhassunk, a Nyugathoz tartozhassunk. Akkor az Amerika Hangja rádió azt mondta, hogy rendkívül fontos a jogállamiság megléte, aminek eleme, hogy független legyen a bíróság, legyen független a törvényhozói szerv és a végrehajtó szerv. És a negyedik pedig, hogy legyen független a sajtó. Legyen szabad a sajtó. Most önök úgy tették fel a kérdést, hogy az ellenzék képes volt Magyarország ellen dolgozni Brüsszelben. Már a megközelítés is borzalom. (A műsorvezető megpróbál közbevágni.) Tizenhét évesen az Amerika Hangját kellett hallgatnom, és most ismét olyan világban élünk, hogyha szabad sajtót akarok hallgatni, akkor vagy az interneten tájékozódom (a műsorvezető megpróbál közbevágni), vagy pedig valamelyik nyugati sajtóterméket olvasom. Borzalom, tessék elhinni nekem...

Műsorvezető: Tehát, Gábor, nem értem. Egyrészt...

Mihály: Én Mihály vagyok.

Műsorvezető: Bocsánat, Mihály, elnézést. Szóval Mihály, én azt gondolom, hogyha nem lenne szabad ez a sajtó, mármint, hogy konkrétan nyilván a Kossuth Rádióra gondol, akkor ön nem nagyon tudná itt elmondani a véleményét. Egy.

Mihály: De uram, amikor így teszik fel a kérdést az én adómból fizetett rádióban…

Műsorvezető: Mondom egy. Tiszteljen meg, legyen szíves! (Mihály még mondja.) Jó, akkor halkítsuk le Mihályt, jó? Kicsit halkítsuk le Mihályt, jó? Köszönöm szépen. (Mihályt teljesen lehalkították, lenémították.) Tehát, egy: ha nem lenne szabad a sajtó, ön nem tudná ezt elmondani. Kettő: én nagyon szívesen beszélek önnek olyan időkről, amikor bizonyos emberek a lábukat nem tehették be bizonyos médiumokhoz, mert egyszerűen listán szerepeltek a nevek, és nem nagyon fogadták volna őket szeretettel… Most akkor hívjuk vissza Mihályt!

(Itt visszahangosították Mihályt, aki azóta is mondta, amit szeretett volna.)

Mihály: ...ezt szeretném elmondani a Kossuth Rádióban…

Műsorvezető: Itt van még, Mihály?

Mihály: Igen, itt vagyok.

Műsorvezető: No, de egyébként az ellenzéki tevékenységgel egyetért?

Mihály (nevet):Az ellenzék lehetne százszor vérmesebb, és már régen utcára kellene vinnie az embereket.

Műsorvezető (szintén nevetve):Na, hát akkor innen folytassuk a hírek után!

Mihály: Mert... (Mihályt lekeverik.)

Műsorvezető: Köszönöm, hogy hívott bennünket, Mihály!

Én azt gondolom, hogy a szabad sajtó kérdésében most nem kell vitába szállnunk.”

A hírek után Mihályt már nem kapcsolták vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk