HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Gyurcsány Ferenc a választás eredményéről: Dobrev Klárával győztünk volna

A DK elnöke szerint az elmúlt 30 év legsúlyosabb vereségét szenvedte el az ellenzék, mostantól pedig zavaros hetek jönnek.

Link másolása

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, szombaton tartott tanácskozást pártjával az ellenzéki vereséget követően, amelyet Facebook-oldalán élőben közvetített. Az elmúlt 30 év legsúlyosabb vereségét szenvedte el az ellenzéki oldal – ismerte el, majd a gyurcsányozásról hozzátette: több akar lenni, mint tüske a köröm alatt.

„Zavaros hetek jönnek, ez kikerülhetetlen. Jönni fog a bunkósbot, jön egyik oldalról a kínos csend, másik oldalról a bűnbakképzés. Nem hiszem, hogy ilyen megrendítő vereség után ezt meg lehet úszni” - értékelte az eredmények utáni helyzetet Gyurcsány.

Mint mondta, vérlázítónak tartja azt a felvetést, miszerint az ellenzék nem is akart győzni. Jó példaként említette Karácsony Gergelyt, aki „ment és csinálta”, és Jakab Pétert is. A pártelnök úgy gondolja, most a legfontosabb feladatuk megvitatni, mi vezetett a kudarchoz.

„Az elmúlt 30 év legsúlyosabb vereségét szenvedte el az oldal. Az eredmény megrendítő. Nemcsak a politikusok, de vereséget szenvedett az eszmerendszer is, amelyet képviselnek. Az igény a szabadságra, európaiságra, az igény a polgári Magyarországra. Ezek most kisebbségben vannak, szemmel láthatóan, és kár ezt vitatni.”

Gyurcsány Ferenc kifejtette, hogy az Orbán-kormány több ok miatt is ostromzár alá vette oldalukat és fojtogatja őket. Ennek több eszközét is felsorolta, de kiemelte az anyagi és infrastrukturális különbséget a kormányzati és ellenzéki oldal között. Valamint, hogy a magyar köznyilvánosság (állami televízió és rádió) nem demokratikus, hanem a hatalom érdekét szolgálja. Említette még a választási törvényt is, amely nem az egymással küzdő felek közös megállapodását, hanem a kormányzó fél érdekeit képviseli.

A dilemma, hogy lehet-e egyáltalán győzni? – tette fel a kérdést Gyurcsány. Ő azonban hisz benne, hogy ezt csinálni kell és ki akarnak törni az ostromgyűrűből. Egyértelművé tette azt is, hogy nem fognak lemondani mandátumaikról, folytatják a küzdelmet.

„Azok, akik azt mondják, ne vegyük fel a mandátumot, vagy vegyük fel, de ne éljünk ezzel vagy azzal a jogunkkal, azt mondják, hogy mondjunk le a fegyvereink egy részéről. Ha most lemondunk a fegyvereinkről, legközelebb még jobban megvernek. Lábhoz tett fegyverrel nem lehet küzdeni.”

A Gyurcsány kifejezés a politikus szerint már nemcsak főnév, de egy megölhetetlenül kitartó magatartás is:

„Az Istennek nem akar elmenni, itt van és küzd és csinálja, húsz év óta itt van és még él, még nem pusztul el, és volt elég álnok, pimasz és szemtelen, hogy ahelyett, hogy eltűnt volna, még egy viszonylag sikeres pártot is szervezett.”

Ez alapján a DK elnöke kiemelte, hogy a Fidesz gyurcsányozása és narratívája egyértelműen azt jelenti, hogy ellenfélnek tekintik és haragszanak rá. Arra kérte a szimpatizánsait, hogy küzdjenek, tartsanak ki, merjenek gyurcsányok lenni, ne hátráljanak: "Legyetek Gyurcsányok!"

A politikus élesen bírálta Márki-Zay Pétert is, bár a volt miniszterelnök-jelölt nevét egyszer sem mondta ki. Először arról beszélt, hogy „olyan a Földön nincsen, hogy egy alapvetően baloldali politikai centrumú közösség magának jobboldali jelöltet választ”, mert „ez az önazonosságnak a megtagadása, az identitás feladása, ez a választók lelkének, álmának elárulása”. Mint mondta mondta, hogy az ellenzék már az előválasztás éjszakáján elvesztette a győzelmi esélyének nagy részét "abban a helyzetben és szerepben, amiben volt".

"Egy mandátuma van, és nincs mögötte háttér? Mi ez? Mintha egy toronyházat fahusángra akarnának építeni"

- fogalmazott.

Hozzátette azt is, hogy ha egy leendő miniszterelnök-jelölt le akarja váltani azt az ellenzéket, amelynek az élén győzni, majd kormányozni kellene, akkor azt öngyilkosságnak hívják. Azt mondta, a DK mindezt tudta, mégis támogatta Márki-Zayt.

"Egy valaki mondta, hogy ezzel a háttérrel ez a jelölt alkalmatlan. Dobrev Klára mondta ezt. Dobrev Klárával győztünk volna"

- jelentette ki Gyurcsány.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: